2013. január 11., péntek

Rájöttem, hogy ez igazából tök ugyanaz, amit mi is csinálunk, csak vizuálisan.

Rájöttem, hogy ez igazából tök ugyanaz, amit mi is csinálunk, csak vizuálisan. Mi ugye úgy tanulunk szorozni, hogy 3x12, és alá elcsúsztatva felírjuk az 1x12-t, aztán összeadjuk. Ha számjegyenként nézzük, akkor ugye a végén van 3x2, a közepén 3x1 + 2x1, az elején meg 1x1 (így leírva bonyodalmas, de ha valaki felírja a szorzást, akkor rögtön látszik). Innen meg már csak ugye annyi a trükközés, hogy a számjegyek szorzását a vonalak metszéspontjának a számolgatásával oldják meg. Ez meg ugye megint egyértelmű, hogy 2 vonal és arra merőleges 3 vonalnak 2x3 metszéspontja van. Igazából még csak nem is gyorsabb, mint a mi módszerünk. Próbáljunk két nagy számjegyekből álló számot szorozni, mondjuk 98x98. Itt már bonyodalmas behúzni a nagy rakás vonalat, meg számolgatni a csomópontokat. Ezt már könnyebb nekünk a saját módszerünkkel összeadni. Azért könnyebb, mert velünk alsóban bebifláztatják a szorzótáblát 1-10-ig, így számjegyek szorzatát rögtön vágjuk fejből, a nélkül, hogy csomópontokat számolnánk. Ugyanígy a sok számolás miatt általában 1-10-ig bármilyen két számjegy összegét is vágjuk fejből, így számolni mindig csak az átviteleket kell. Az tehát a magyar gyerekek "trükkje", hogy van az agyukban egy nagy táblázat számjegyek szorzatára, és összegére, ahonnan számolás nélkül (1 ciklusidő alatt :)) elő tudják venni az eredményt. Ez a módszer azoknak jó, akik bajban vannak a számokkal, és nem tudják jól memorizálni ezt a táblázatot, ugyanis ha a számjegyek szorzatát is számolgatni kell, abba már belekavarodhat az ember, és akkor lehet, jobban jár, ha összepötyögteti a csomópontokat.

How do japanese multiply??
http://www.youtube.com/watch?v=e-P5RGdjICo

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése