Így talán lehetne tapintás érzetet is generálni virtuális valósághoz. Így nem csak láthatnák, hallhatnánk, de akár meg is tapinthatnánk a virtuális objektumokat. Illetve azok minket ...
http://www.origo.hu/tudomany/20151028-hanghullam-lebegtetes-fejlesztes.html
http://www.origo.hu/tudomany/20151028-hanghullam-lebegtetes-fejlesztes.html
2015. október 29., csütörtök
2015. október 25., vasárnap
Úgy látszik, az Origónál is olvasta valaki a 'Szingularitás küszöbén'-t ...
Úgy látszik, az Origónál is olvasta valaki a 'Szingularitás küszöbén'-t ...
http://www.origo.hu/techbazis/20151009-nanobot-nanotechnologia-jovo-robotok-kutatas-kiborgok-istenszeruve-valunk.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151009-nanobot-nanotechnologia-jovo-robotok-kutatas-kiborgok-istenszeruve-valunk.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151009-nanobot-nanotechnologia-jovo-robotok-kutatas-kiborgok-istenszeruve-valunk.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151009-nanobot-nanotechnologia-jovo-robotok-kutatas-kiborgok-istenszeruve-valunk.html
Véletlen találtam. Kellemes és a klip is egész ütősre sikeredett ...
Véletlen találtam. Kellemes és a klip is egész ütősre sikeredett ...
https://www.youtube.com/watch?v=Xq-knHXSKYY
https://www.youtube.com/watch?v=Xq-knHXSKYY
https://www.youtube.com/watch?v=Xq-knHXSKYY
https://www.youtube.com/watch?v=Xq-knHXSKYY
2015. október 24., szombat
A CNET megpróbált minden elérhető infót összeszedni a MagicLeap-ról.
A CNET megpróbált minden elérhető infót összeszedni a MagicLeap-ról. Arról a cuccról, ami egyenesen a retinára vetíti a 3D-s objektumokat, amiket állítólag a valóság teljesen élethű részeként érzékelünk. Valószínűleg tudhatnak valamit a srácok, mert sokan (többek közt a Google is) komoly pénzekkel szálltak be a technológia fejlesztésbe. Egyelőre nagyon titokzatosak. Én személy szerint már nagyon várom, hogy előjöjjenek az első változattal, mert ha igaz amiket írnak róla, ez simán ver minden hasonló technológiát ...
http://www.cnet.com/uk/news/magic-leap-what-we-know-so-far/
http://www.cnet.com/uk/news/magic-leap-what-we-know-so-far
http://www.cnet.com/uk/news/magic-leap-what-we-know-so-far/
http://www.cnet.com/uk/news/magic-leap-what-we-know-so-far
Kis összefoglaló, hogy mire lehet jó a jövőben a grafén ... (mindenre)
Kis összefoglaló, hogy mire lehet jó a jövőben a grafén ... (mindenre)
https://www.facebook.com/Transzcendens/photos/a.481053785360902.1073741828.464125240387090/745363505596594/
https://www.facebook.com/Transzcendens/photos/a.481053785360902.1073741828.464125240387090/745363505596594
https://www.facebook.com/Transzcendens/photos/a.481053785360902.1073741828.464125240387090/745363505596594/
https://www.facebook.com/Transzcendens/photos/a.481053785360902.1073741828.464125240387090/745363505596594
2015. október 23., péntek
Miért jobb, ha inkább a matematikában bízunk a józan eszünk helyett?!
Miért jobb, ha inkább a matematikában bízunk a józan eszünk helyett?!
Nem olyan régen írtam egy bejegyzést a kvantummechanika vezérhullám értelmezéséről. Az elmélet azzal kecsegtet, hogy képes megszüntetni a kvantummechanika híres paradoxonait, de ennek ellenére nem keltett túl nagy visszhangot a fizikusok körében. A bejegyzésben azt próbáltam megmutatni, hogy mi ennek az oka, és hogy hogyan látják a fizikusok a világot. Egy fizikus sokkal inkább képletekben, absztrakciókban gondolkodik, és a matematikai modellen a vezérhullám nem sokat változtat, így az elmélet inkább csak filozófiai szempontból érdekes. Elsőre furának tűnhet ez a hozzáállás, tehát a matematika "megértés" (vagy mondjuk úgy, elképzelhetőség) fölé való helyezése, az elektron példáján viszont jó látható, mennyire jogos ez. Mivel az agyunk csak a meglévő tapasztalatainkból képes építkezni, egy fogalom "megértését" definiálhatjuk úgy, hogy akkor "értünk" valamit, ha azt valamiképp beillesztjük a már meglévő fogalomrendszerünkbe. Ezért próbáljuk az elektront kék golyónak elképzelni, mert ez beilleszthető a meglévő gondolati struktúránkba, hiszen golyókat és kék dolgokat már mindenki látott. Mivel tapasztalatunk csak ilyen "klasszikus" fogalmakról lehet, így mindent ezekhez próbálunk hasonlítani, az elemi részecskék azonban korántsem klasszikus módon működnek. Az elektron se nem kék, se nem golyó. Egyszer itt van, egyszer ott, nem zárható dobozba, mert ha nem figyelünk oda, "kiteleportál", néha részecske, néha hullám, képes két résen egyszerre átmenni, sőt, bizonyos értelmezések szerint végtelen sokféle úton egyszerre haladva éri el a célját. Egy ilyen dolgot mint az elektron "kék golyó"-ként elképzelni rendkívül félrevezető. Való igaz, hogy klasszikus fogalmainkhoz talán ez áll a legközelebb, de ez valóságtól mégis rendkívül távol áll. Így aztán sokszor célravezetőbb hagyni a "klasszikus" modelleket, és absztrakt, matematikai modellekben gondolkodni, amik minden sallangtól lecsupaszítva, a maguk teljes valójában írják le az egyes fogalmakat. Ebben a bejegyzésben arra szeretnék két példát mutatni, mikor ez a hozzáállás bejött. Tehát amikor a matematikát a klasszikus értelemben vett megértés (a józan ész) fölé helyezték, és az eredmény valami újszerű, hatalmas dolog lett.
Az első példa a speciális relativitáselméleté. Itt igazából arról volt szó, hogy volt egy elmélet az elektromágneses jelenségek leírására (Maxwell elektrodinamikája) és egy másik a klasszikus mechanikára (Newtoni mechanika). Ez a kettő pedig sehogyan nem jött össze. Newton mechanikája szerint például ha 50 km/h sebességgel haladok, és elhalad mellettem egy autó ugyanilyen sebességgel, akkor az autó hozzám képest áll, míg ha velem szembe jön, úgy hozzám képest 100 km/h sebességgel halad. Minden sebességet csak így, valamihez képest mérhetünk. Például ha ülünk egy székben, akkor csak a földhöz képest vagyunk nyugalomban. A Naphoz képest hatalmas sebességgel robogunk a Föld nevű űrhajón. Ezzel szemben Maxwell elektrodinamikája szerint a fény sebessége konstans kell, hogy legyen, akár jön, akár megy. Einstein egy matematikai trükkel össze tudta hozni a két rendszer (Maxwell elektrodinamikája, és Newton mechanikája) egyenleteit, de csak olyan áron, ha feltételezte, hogy a gyorsan mozgó rendszerekben (pl. egy űrhajón) az idő lassabban telik. Minél gyorsabb a hajó, annál lassabban. Ebben az esetben ugyanis a lassabb időben ugyanakkorának fogjuk mérni a fény sebességét, akármilyen sebességgel is jöjjünk, vagy menjünk felé. Az, hogy az idő többféleképpen telhet, látszólag ellentmond a józan észnek, de Einstein bízott a matematikában, a természet pedig csodák csodájára visszaigazolta őt.
A másik eset Max Planck nevéhez fűződik, aki az abszolút fekete test sugárzását próbálta leírni. Itt is 2 képlet volt, egy az alacsony frekvenciákra, és egy a magasakra, a képletek viszont sehogy nem passzoltak össze. Planck "kínjában" jobb híján azzal oldotta fel az ellentmondást, hogy feltételezte, az energia csak meghatározott kis adagokban létezhet. Ez is ellentmondani látszott a józan észnek. Képzeljük el például az atommag körül keringő elektronokat, mint a Nap körül keringő bolygókat. Mivel az energia csak egy megadott érték többszöröse lehet, ezért az elektronok csak megadott pályákon mozoghatnak. Ha energiát kapnak, eggyel kijjebb mennek, ha leadnak, akkor pedig beljebb. Csakhogy a pályák között nem létezhet átmenet. Tehát az elektron csak úgy mehet egyik pályáról a másikra, hogy az egyikről eltűnik, a másikon pedig megjelenik. Csak a "teleportálás" engedélyezett, a folyamatos mozgás nem. Ilyen, és ehhez hasonló következményei vannak annak, ha az energia csak kis adagokban létezhet. Ezt maga Planck is kétkedve fogadta, annak ellenére, hogy így viszont matematikai szempontból rendbe jöttek a dolgok. Végül publikálta elméletét, és a természet őt is csodás módon visszaigazolta. Így született meg a kvantummechanika.
Úgy tűnik tehát, hogy a természet matematika felől történő megközelítése nagyon is jól működik. Einstein úgy fogalmazta ezt meg, hogy "a természet legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy megérthető". A természeti törvények valójában "egyszerű" formulák, és ugye miért lenne egyértelmű, hogy ilyennek kell lennie? Vagy hogy egyáltalán a matematika szabályai szerint kell működnie. Csodálatos módon azonban mégis ilyen, és ez teszi számunkra megérthetővé, legalábbis absztrakt formában, ha sokszor elképzelni nem is tudjuk.
Kicsit úgy tűnhet, mint ha azt akartam volna kihozni, hogy a modellek (a kis kék golyó elektron, vagy épp a vezérhullám) feleslegesek, pedig korántsem így van. Szerintem az a lényeg, hogy tudjuk ezeket a helyükön kezelni. A modell egy olyan mankó ami segít abban, hogy elképzeljük a dolgokat, de tudnunk kell, hogy nem valós valami. Ha mondjuk teljesen kidolgozzák az elektron vezérhullám alapú modelljét, ahol az elektronok újra kis kék golyók, amik a tér hullámzásain utaznak, és ez teljesen képes lesz leírni az elektronok viselkedését, az még nem jelenti azt, hogy eztán az elektronra a maga valójában gondolhatunk úgy, mint kis kék golyókra. Ettől az elektron még nem lesz kis kék golyó, ugyanúgy egy "elektron" nevű valami lesz, ami nem hasonlít semmire, de lesz egy olyan kép a fejünkben, ami alapján valamiféle képet alkothatunk róla. De ettől még a modell nem ekvivalens a "valósággal". Elképzelhető például, hogy később születnek más modellek, amik ugyanilyen jól leírják az elektron viselkedését, de mondjuk kis örvényekként kezelik az elektronokat, vagy sokdimenziós csomókként a tér szövedékén, fraktálmintázatként, stb. Ezek ugyanúgy lehetnek helyes modelljei az elektronnak, egyik sem jobb, vagy rosszabb. Mi alapján választhatnánk, hogy melyik a "valóság"? A leghelyesebb azt mondani, hogy egyik sem. Az elektron az elektron. De ez azért mégsem annyira zavaró, hisz lesz egy kép a fejünkben, amit bármikor "elővehetünk", ha el akarjuk képzelni az elektront. Talán ezt nevezhetjük az elektron "klasszikus értelemben vett megértésének" ...
#blog
Nem olyan régen írtam egy bejegyzést a kvantummechanika vezérhullám értelmezéséről. Az elmélet azzal kecsegtet, hogy képes megszüntetni a kvantummechanika híres paradoxonait, de ennek ellenére nem keltett túl nagy visszhangot a fizikusok körében. A bejegyzésben azt próbáltam megmutatni, hogy mi ennek az oka, és hogy hogyan látják a fizikusok a világot. Egy fizikus sokkal inkább képletekben, absztrakciókban gondolkodik, és a matematikai modellen a vezérhullám nem sokat változtat, így az elmélet inkább csak filozófiai szempontból érdekes. Elsőre furának tűnhet ez a hozzáállás, tehát a matematika "megértés" (vagy mondjuk úgy, elképzelhetőség) fölé való helyezése, az elektron példáján viszont jó látható, mennyire jogos ez. Mivel az agyunk csak a meglévő tapasztalatainkból képes építkezni, egy fogalom "megértését" definiálhatjuk úgy, hogy akkor "értünk" valamit, ha azt valamiképp beillesztjük a már meglévő fogalomrendszerünkbe. Ezért próbáljuk az elektront kék golyónak elképzelni, mert ez beilleszthető a meglévő gondolati struktúránkba, hiszen golyókat és kék dolgokat már mindenki látott. Mivel tapasztalatunk csak ilyen "klasszikus" fogalmakról lehet, így mindent ezekhez próbálunk hasonlítani, az elemi részecskék azonban korántsem klasszikus módon működnek. Az elektron se nem kék, se nem golyó. Egyszer itt van, egyszer ott, nem zárható dobozba, mert ha nem figyelünk oda, "kiteleportál", néha részecske, néha hullám, képes két résen egyszerre átmenni, sőt, bizonyos értelmezések szerint végtelen sokféle úton egyszerre haladva éri el a célját. Egy ilyen dolgot mint az elektron "kék golyó"-ként elképzelni rendkívül félrevezető. Való igaz, hogy klasszikus fogalmainkhoz talán ez áll a legközelebb, de ez valóságtól mégis rendkívül távol áll. Így aztán sokszor célravezetőbb hagyni a "klasszikus" modelleket, és absztrakt, matematikai modellekben gondolkodni, amik minden sallangtól lecsupaszítva, a maguk teljes valójában írják le az egyes fogalmakat. Ebben a bejegyzésben arra szeretnék két példát mutatni, mikor ez a hozzáállás bejött. Tehát amikor a matematikát a klasszikus értelemben vett megértés (a józan ész) fölé helyezték, és az eredmény valami újszerű, hatalmas dolog lett.
Az első példa a speciális relativitáselméleté. Itt igazából arról volt szó, hogy volt egy elmélet az elektromágneses jelenségek leírására (Maxwell elektrodinamikája) és egy másik a klasszikus mechanikára (Newtoni mechanika). Ez a kettő pedig sehogyan nem jött össze. Newton mechanikája szerint például ha 50 km/h sebességgel haladok, és elhalad mellettem egy autó ugyanilyen sebességgel, akkor az autó hozzám képest áll, míg ha velem szembe jön, úgy hozzám képest 100 km/h sebességgel halad. Minden sebességet csak így, valamihez képest mérhetünk. Például ha ülünk egy székben, akkor csak a földhöz képest vagyunk nyugalomban. A Naphoz képest hatalmas sebességgel robogunk a Föld nevű űrhajón. Ezzel szemben Maxwell elektrodinamikája szerint a fény sebessége konstans kell, hogy legyen, akár jön, akár megy. Einstein egy matematikai trükkel össze tudta hozni a két rendszer (Maxwell elektrodinamikája, és Newton mechanikája) egyenleteit, de csak olyan áron, ha feltételezte, hogy a gyorsan mozgó rendszerekben (pl. egy űrhajón) az idő lassabban telik. Minél gyorsabb a hajó, annál lassabban. Ebben az esetben ugyanis a lassabb időben ugyanakkorának fogjuk mérni a fény sebességét, akármilyen sebességgel is jöjjünk, vagy menjünk felé. Az, hogy az idő többféleképpen telhet, látszólag ellentmond a józan észnek, de Einstein bízott a matematikában, a természet pedig csodák csodájára visszaigazolta őt.
A másik eset Max Planck nevéhez fűződik, aki az abszolút fekete test sugárzását próbálta leírni. Itt is 2 képlet volt, egy az alacsony frekvenciákra, és egy a magasakra, a képletek viszont sehogy nem passzoltak össze. Planck "kínjában" jobb híján azzal oldotta fel az ellentmondást, hogy feltételezte, az energia csak meghatározott kis adagokban létezhet. Ez is ellentmondani látszott a józan észnek. Képzeljük el például az atommag körül keringő elektronokat, mint a Nap körül keringő bolygókat. Mivel az energia csak egy megadott érték többszöröse lehet, ezért az elektronok csak megadott pályákon mozoghatnak. Ha energiát kapnak, eggyel kijjebb mennek, ha leadnak, akkor pedig beljebb. Csakhogy a pályák között nem létezhet átmenet. Tehát az elektron csak úgy mehet egyik pályáról a másikra, hogy az egyikről eltűnik, a másikon pedig megjelenik. Csak a "teleportálás" engedélyezett, a folyamatos mozgás nem. Ilyen, és ehhez hasonló következményei vannak annak, ha az energia csak kis adagokban létezhet. Ezt maga Planck is kétkedve fogadta, annak ellenére, hogy így viszont matematikai szempontból rendbe jöttek a dolgok. Végül publikálta elméletét, és a természet őt is csodás módon visszaigazolta. Így született meg a kvantummechanika.
Úgy tűnik tehát, hogy a természet matematika felől történő megközelítése nagyon is jól működik. Einstein úgy fogalmazta ezt meg, hogy "a természet legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy megérthető". A természeti törvények valójában "egyszerű" formulák, és ugye miért lenne egyértelmű, hogy ilyennek kell lennie? Vagy hogy egyáltalán a matematika szabályai szerint kell működnie. Csodálatos módon azonban mégis ilyen, és ez teszi számunkra megérthetővé, legalábbis absztrakt formában, ha sokszor elképzelni nem is tudjuk.
Kicsit úgy tűnhet, mint ha azt akartam volna kihozni, hogy a modellek (a kis kék golyó elektron, vagy épp a vezérhullám) feleslegesek, pedig korántsem így van. Szerintem az a lényeg, hogy tudjuk ezeket a helyükön kezelni. A modell egy olyan mankó ami segít abban, hogy elképzeljük a dolgokat, de tudnunk kell, hogy nem valós valami. Ha mondjuk teljesen kidolgozzák az elektron vezérhullám alapú modelljét, ahol az elektronok újra kis kék golyók, amik a tér hullámzásain utaznak, és ez teljesen képes lesz leírni az elektronok viselkedését, az még nem jelenti azt, hogy eztán az elektronra a maga valójában gondolhatunk úgy, mint kis kék golyókra. Ettől az elektron még nem lesz kis kék golyó, ugyanúgy egy "elektron" nevű valami lesz, ami nem hasonlít semmire, de lesz egy olyan kép a fejünkben, ami alapján valamiféle képet alkothatunk róla. De ettől még a modell nem ekvivalens a "valósággal". Elképzelhető például, hogy később születnek más modellek, amik ugyanilyen jól leírják az elektron viselkedését, de mondjuk kis örvényekként kezelik az elektronokat, vagy sokdimenziós csomókként a tér szövedékén, fraktálmintázatként, stb. Ezek ugyanúgy lehetnek helyes modelljei az elektronnak, egyik sem jobb, vagy rosszabb. Mi alapján választhatnánk, hogy melyik a "valóság"? A leghelyesebb azt mondani, hogy egyik sem. Az elektron az elektron. De ez azért mégsem annyira zavaró, hisz lesz egy kép a fejünkben, amit bármikor "elővehetünk", ha el akarjuk képzelni az elektront. Talán ezt nevezhetjük az elektron "klasszikus értelemben vett megértésének" ...
#blog
2015. október 21., szerda
A RoboVM-et felvásárolta a cross-platform C# fejlesztőkörnyezetéről ismert Xamarin.
A RoboVM-et felvásárolta a cross-platform C# fejlesztőkörnyezetéről ismert Xamarin. Ez remélhetőleg azt jelenti, hogy hamarosan igazi "enterprise ready" cross-platform rendszerré nőheti ki magát a RoboVM, rendes dokumentációval, profi supporttal, és talán majd WinPhone támogatással. A Xamarin egy nagyon profi megoldás C#-ra, és valószínűleg ugyanezt szeretnék összehozni Java-ra is, ami a Java/Android fejlesztőknek igen jó hír.
https://robovm.com/robovm-acquired-by-world-leader-in-cross-platform-mobile-xamarin/
https://robovm.com/robovm-acquired-by-world-leader-in-cross-platform-mobile-xamarin
https://robovm.com/robovm-acquired-by-world-leader-in-cross-platform-mobile-xamarin/
https://robovm.com/robovm-acquired-by-world-leader-in-cross-platform-mobile-xamarin
Szerintem azon is érdemes elgondolkodni, hogy igazából mi az ami amúgy technikailag megvalósítható lenne, csak...
Szerintem azon is érdemes elgondolkodni, hogy igazából mi az ami amúgy technikailag megvalósítható lenne, csak egyszerűen nem termelte ki a társadalom. Ki tudja, ha több pénz ment volna kutatásokra (és mondjuk kevesebb háborúkra, korrupcióra, stb.) akkor vajon hol járnánk?! Egy alternatív valóság vajon lehetne ilyen? Ki tudja, talán már megtalálták volna a megfelelő, olcsó, szobahőmérsékletű szupravezető anyagot, amit szimplán az aszfaltba keverve simán légdeszkázatunk, vagy lebegve közlekedhetünk felette az autónkkal. (Bár a Delorean a múltban is simán repült, ami már nehezebb dió.) De hasonlóan nem tűnik annyira irreálisnak a többi elképzelés sem. Szóval ahogy akkor elképzelték a jövőt, talán nem is annyira lehetetlen. Inkább csak nem így alakult ...
http://index.hu/tech/2015/10/21/a_meg_nem_valosult_jovo/
http://index.hu/tech/2015/10/21/a_meg_nem_valosult_jovo
http://index.hu/tech/2015/10/21/a_meg_nem_valosult_jovo/
http://index.hu/tech/2015/10/21/a_meg_nem_valosult_jovo
2015. október 20., kedd
http://index.hu/tech/2015/10/16/a_virusok_es_a_kvantumfizika_hazassagabol_szulethet_hatekonyabb_napelem/
2015. október 16., péntek
Ez nagyon jól hangzik, és igazából egy nagyon "egyszerű megoldás" egy nagyon komoly problémára.
Ez nagyon jól hangzik, és igazából egy nagyon "egyszerű megoldás" egy nagyon komoly problémára.
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/10/14/a_malariat_akartak_legyozni_de_lehet_hogy_megtalaltak_a_rak_ellenszeret/
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/10/14/a_malariat_akartak_legyozni_de_lehet_hogy_megtalaltak_a_rak_ellenszeret
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/10/14/a_malariat_akartak_legyozni_de_lehet_hogy_megtalaltak_a_rak_ellenszeret/
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/10/14/a_malariat_akartak_legyozni_de_lehet_hogy_megtalaltak_a_rak_ellenszeret
2015. október 15., csütörtök
"kifejlesztői állítása szerint ha jól beburkolunk vele egy tojást, majd a kis csomagot ledobjuk 25 emelet...
"kifejlesztői állítása szerint ha jól beburkolunk vele egy tojást, majd a kis csomagot ledobjuk 25 emelet magasságból, akkor sem törik össze a tojás"
Nem lenne rossz ebből egy teljes testet beborító ruha ...
http://hvg.hu/tudomany/20151014_boeing_mikroracs
http://hvg.hu/tudomany/20151014_boeing_mikroracs
Nem lenne rossz ebből egy teljes testet beborító ruha ...
http://hvg.hu/tudomany/20151014_boeing_mikroracs
http://hvg.hu/tudomany/20151014_boeing_mikroracs
2015. október 11., vasárnap
Érdekes írás arról, hogy milyen durva mechanizmusok vannak a mélyben ...
Érdekes írás arról, hogy milyen durva mechanizmusok vannak a mélyben ...
https://ipon.hu/elemzesek/a_genom_szerszamosladaja/2656/1
https://ipon.hu/elemzesek/a_genom_szerszamosladaja/2656/1
https://ipon.hu/elemzesek/a_genom_szerszamosladaja/2656/1
https://ipon.hu/elemzesek/a_genom_szerszamosladaja/2656/1
Szimpatikus ez a kereső.
Szimpatikus ez a kereső. Próbáltam pár kifejezést, és mindegyikben az első oldalon hozott, pedig nem is tudja ki vagyok ... :)
http://itcafe.hu/hir/kerdesekre_valaszolt_a_duckduckgo_alapitoja.html
http://itcafe.hu/hir/kerdesekre_valaszolt_a_duckduckgo_alapitoja.html
http://itcafe.hu/hir/kerdesekre_valaszolt_a_duckduckgo_alapitoja.html
http://itcafe.hu/hir/kerdesekre_valaszolt_a_duckduckgo_alapitoja.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151009-stephen-hawking-mesterseges-intelligencia-kapitalizmus-veszelyes-velemeny.html
Vezérhullám a kvantummechanikában (avagy hogyan gondolkodnak a fizikusok)
Vezérhullám a kvantummechanikában (avagy hogyan gondolkodnak a fizikusok)
Erről a vezérhullám elméletről már máshol is hallottam. Kb. annyi a lényeg, hogy a kvantummechanika jelenségei elvileg magyarázhatóak úgy, hogy nem a részecskék viselkednek egyszerre hullámként és részecskeként. E helyett minden részecske valóságos, és körbeveszi egy "vezérhullám", kvázi ezen utazik, és ez okozza azokat a bizarr jelenségeket, amiket a kvantummechanikában láthatunk. Az elmélet azért nagyon érdekes, mert ha helyes ez a megközelítés, akkor a kvantummechanikából kiveszik minden mágia. Schrödinger híres macskája simán megdöglik, vagy életben marad, de semmiképp nem kerül valami misztikus élőhalott állapotba. De ami még talán ennél is furcsább, hogy ez a megközelítés igazából senkit nem érdekel. A cikk alapján egész egyszerűen azért, mert nehezebb vele számolni, és "semmi újat nem ad" a fizikusoknak a hagyományos értelmezéssel szemben, így "nem éri meg a fáradságot". Tehát szerintem ami igazán érdekes ebben, az nem is a kvantummechanikai vonatkozás (az is), hanem inkább az, hogy ízelítőt kaphatunk abból, hogyan gondolkodnak a fizikusok. Ők kiszámítani akarják a világot. Absztrakt módon közelítenek hozzá, úgy mint képletek sokaságára. Számukra a világ ekvivalens az azt leíró képletekkel. Egy fizikust picit sem idegesíti az a tény, hogy a kvantummechanika ellent mond a józan észnek, és mindannak, amit a világban magunk körül tapasztalunk, mivel a kvantummechanika jól számolható. Az értelmezés talán a filozófia hatásköre. Elsőre kicsit furcsának tűnhet ez a hozzáállás, hogy valójában nem akarják a szó klasszikus értelmében "megérteni" a világ működését, ugyanakkor megvan ennek a maga előnye. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a világ a klasszikus értelemben "megérthető". Valójában a kvantummechanika bármely értelmezése csak mankó, és valójában nagyon sok ilyen mankó van, amiről hirtelen nem is gondoljuk, hogy csak a mi képzeletünkben létezik, valójában igen messze van a valóságtól. Képzeljünk el például egy elektront. Eszünkbe juthat az iskolai ábrázolás, egy kék golyó. Nos, az elektron se nem kék, se nem golyó. Színe eleve nem lehet, hiszen közvetlen módon nem lép vele kölcsönhatásba a fény, és úgy igazán kiterjedése sincs, tehát nem is golyó. Viszont képes átmenni egyszerre két résen, eltűnni, majd máshol megjelenni, vagy bizonyos esetekben feltűnni a semmiből. Ha tehát az elektron kék golyóként kezeljük, az igencsak félrevezető. A valóságos elektron nem hasonlít semmihez, amit ismerünk, elektron, és kész. Ha tehát a maga valójában akarjuk kezelni, el kell dobnunk a mankóinkat, és egyetlen dologra támaszkodhatunk, a matematikára, ami abszolút, és egyetemleges. Az elektront leíró képletek ugyanis semmilyen ferdítést nem tartalmaznak, azok szigorúan az elektron viselkedését írják le. Nem csapnak be, nem vernek át. És noha nem tudjuk a szó szoros értelmében elképzelni őket, mégis pontosan leírják az elektron viselkedését. Ez az ami miatt a fizikusok "megelégednek" a száraz matematikai leírással, és ez az amiért nem igazán hozza őket lázba egy ilyen új értelmezés, még akkor sem, ha az a józan ésszel összeegyeztethetővé tenné is a kvantummechanikát. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk, halandó embereknek ne lenne értékes egy ilyen új "mankó", ami segít értelmezni (vagy csak egyszerűen egy kicsit jobban megérteni) a világ működését.
#blog
http://hirek.prim.hu/cikk/2014/08/03/egesz_ido_alatt_rosszul_ertelmeztuk_a_kvantummechanikat
http://hirek.prim.hu/cikk/2014/08/03/egesz_ido_alatt_rosszul_ertelmeztuk_a_kvantummechanikat
Erről a vezérhullám elméletről már máshol is hallottam. Kb. annyi a lényeg, hogy a kvantummechanika jelenségei elvileg magyarázhatóak úgy, hogy nem a részecskék viselkednek egyszerre hullámként és részecskeként. E helyett minden részecske valóságos, és körbeveszi egy "vezérhullám", kvázi ezen utazik, és ez okozza azokat a bizarr jelenségeket, amiket a kvantummechanikában láthatunk. Az elmélet azért nagyon érdekes, mert ha helyes ez a megközelítés, akkor a kvantummechanikából kiveszik minden mágia. Schrödinger híres macskája simán megdöglik, vagy életben marad, de semmiképp nem kerül valami misztikus élőhalott állapotba. De ami még talán ennél is furcsább, hogy ez a megközelítés igazából senkit nem érdekel. A cikk alapján egész egyszerűen azért, mert nehezebb vele számolni, és "semmi újat nem ad" a fizikusoknak a hagyományos értelmezéssel szemben, így "nem éri meg a fáradságot". Tehát szerintem ami igazán érdekes ebben, az nem is a kvantummechanikai vonatkozás (az is), hanem inkább az, hogy ízelítőt kaphatunk abból, hogyan gondolkodnak a fizikusok. Ők kiszámítani akarják a világot. Absztrakt módon közelítenek hozzá, úgy mint képletek sokaságára. Számukra a világ ekvivalens az azt leíró képletekkel. Egy fizikust picit sem idegesíti az a tény, hogy a kvantummechanika ellent mond a józan észnek, és mindannak, amit a világban magunk körül tapasztalunk, mivel a kvantummechanika jól számolható. Az értelmezés talán a filozófia hatásköre. Elsőre kicsit furcsának tűnhet ez a hozzáállás, hogy valójában nem akarják a szó klasszikus értelmében "megérteni" a világ működését, ugyanakkor megvan ennek a maga előnye. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a világ a klasszikus értelemben "megérthető". Valójában a kvantummechanika bármely értelmezése csak mankó, és valójában nagyon sok ilyen mankó van, amiről hirtelen nem is gondoljuk, hogy csak a mi képzeletünkben létezik, valójában igen messze van a valóságtól. Képzeljünk el például egy elektront. Eszünkbe juthat az iskolai ábrázolás, egy kék golyó. Nos, az elektron se nem kék, se nem golyó. Színe eleve nem lehet, hiszen közvetlen módon nem lép vele kölcsönhatásba a fény, és úgy igazán kiterjedése sincs, tehát nem is golyó. Viszont képes átmenni egyszerre két résen, eltűnni, majd máshol megjelenni, vagy bizonyos esetekben feltűnni a semmiből. Ha tehát az elektron kék golyóként kezeljük, az igencsak félrevezető. A valóságos elektron nem hasonlít semmihez, amit ismerünk, elektron, és kész. Ha tehát a maga valójában akarjuk kezelni, el kell dobnunk a mankóinkat, és egyetlen dologra támaszkodhatunk, a matematikára, ami abszolút, és egyetemleges. Az elektront leíró képletek ugyanis semmilyen ferdítést nem tartalmaznak, azok szigorúan az elektron viselkedését írják le. Nem csapnak be, nem vernek át. És noha nem tudjuk a szó szoros értelmében elképzelni őket, mégis pontosan leírják az elektron viselkedését. Ez az ami miatt a fizikusok "megelégednek" a száraz matematikai leírással, és ez az amiért nem igazán hozza őket lázba egy ilyen új értelmezés, még akkor sem, ha az a józan ésszel összeegyeztethetővé tenné is a kvantummechanikát. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk, halandó embereknek ne lenne értékes egy ilyen új "mankó", ami segít értelmezni (vagy csak egyszerűen egy kicsit jobban megérteni) a világ működését.
#blog
http://hirek.prim.hu/cikk/2014/08/03/egesz_ido_alatt_rosszul_ertelmeztuk_a_kvantummechanikat
http://hirek.prim.hu/cikk/2014/08/03/egesz_ido_alatt_rosszul_ertelmeztuk_a_kvantummechanikat
2015. október 10., szombat
Véletlenül rátaláltam a "Scrödinger Kiscicáira" weben.
Véletlenül rátaláltam a "Scrödinger Kiscicáira" weben. Ez egy nagyon jó kis könyv a kvantummechanikáról. Azért is nagy kincs, mert szerintem már csak antikváriumban lehet hozzájutni. Szóval akit esetleg érdekel a téma, innen leszedheti.
http://files.sanciblog.webnode.hu/200000351-c1381c231f/schrodinger_kiscicai.pdf
http://files.sanciblog.webnode.hu/200000351-c1381c231f/schrodinger_kiscicai.pdf
http://files.sanciblog.webnode.hu/200000351-c1381c231f/schrodinger_kiscicai.pdf
http://files.sanciblog.webnode.hu/200000351-c1381c231f/schrodinger_kiscicai.pdf
Vannak ezek a like kikényszerítős undorító oldalak.
Vannak ezek a like kikényszerítős undorító oldalak. Van valami (ok, rendszerint értéktelen) tartalom, és fölé dobnak egy popupot, amit csak like-al lehet eltüntetni. Most jöttem rá, hogy milyen jó ilyenkor a Dev Console. Ctr+Shift+I, kis nagyító, popup kijelöl, display:none, és mindenki be...hatja ... :P
Az emberi agy szimulációjához még kell egy kis idő, de elvileg jó úton haladunk ...
Az emberi agy szimulációjához még kell egy kis idő, de elvileg jó úton haladunk ...
https://ipon.hu/hir/digitalisan_modelleztek_az_agy_egy_darabjanak_mukodeset/35189
https://ipon.hu/hir/digitalisan_modelleztek_az_agy_egy_darabjanak_mukodeset/35189
https://ipon.hu/hir/digitalisan_modelleztek_az_agy_egy_darabjanak_mukodeset/35189
https://ipon.hu/hir/digitalisan_modelleztek_az_agy_egy_darabjanak_mukodeset/35189
Végre van 5.1-es android x86 image.
Végre van 5.1-es android x86 image. VirtualBox-ban app fejlesztéshez sokkal kényelmesebb, mint a telefonnal szórakozni.
http://www.android-x86.org/
http://www.android-x86.org
http://www.android-x86.org/
http://www.android-x86.org
2015. október 9., péntek
Kis áttekintés, hogy mi mindennel foglalkoznak a Google-nél (Alphabet-nél) ...
Kis áttekintés, hogy mi mindennel foglalkoznak a Google-nél (Alphabet-nél) ...
http://www.origo.hu/techbazis/20151004-google-alphabet-abece-laboratorium-fejlesztes-robot-jovo.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151004-google-alphabet-abece-laboratorium-fejlesztes-robot-jovo.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151004-google-alphabet-abece-laboratorium-fejlesztes-robot-jovo.html
http://www.origo.hu/techbazis/20151004-google-alphabet-abece-laboratorium-fejlesztes-robot-jovo.html
2015. október 3., szombat
Rendeltem egy ilyet.
Rendeltem egy ilyet. Nem olyan nagy durranás, de nem is annyira szar. Igazából olyasmi, mint egy fordított távcső. Megvan a tér érzet, meg minden, de úgy mégsem érzi benne magát az ember a dolgokban. A cardboard-os mintákkal teszteltem, meg próbáltam letölteni pár app-ot. Maga a tok sima műanyag, kicsit lötyög, recseg, és nyomja az ember orrát. Valószínűleg ilyesmik miatt kerül egy gear vr 4x ennyibe. Azért egy kartonpapírból összehajtogatott cardborad-nál valamivel jobb, felszíjazhatod a fejedre, és kb. egy árban vannak. Amennyire így pár óra játszadozás után fel tudtam mérni, a legnagyobb gond, hogy nincs ezekre igazán jó tartalom. Összességében azt mondanám tehát, hogy akinek van fölös 10 000 Ft-ja egy ilyen játékszerre, az vegye meg, próbálja ki, de olyan sok mindenre használni még nem igazán lehet egy ilyet. Mondjuk a virtuális mozi app poén. Egy időben sokat buszoztam. Akkor jól jött volna egy ilyen, amivel a külvilágot teljesen kizárva nézhetek meg egy filmet utazás közben (más kérdés, hogy mennyire néztek volna rám furán, ha egy ilyen van a fejemen), de ezt nem nevezném tipikus VR alkalmazásnak. Ebben a formában közelebb áll egy videó szemüveghez. Ezek persze a friss tapasztalatok pár óra után. Lehet, hogy egy hét múlva máshogy fogom gondolni. Mindenesetre magában a VR technológiában szerintem van fantázia, csak ki kell várni, amíg beérik.
http://www.edigital.hu/egyeb/univerzalis-3d-szemuveg-okostelefonhoz-p481249.html
http://www.edigital.hu/egyeb/univerzalis-3d-szemuveg-okostelefonhoz-p481249.html
http://www.edigital.hu/egyeb/univerzalis-3d-szemuveg-okostelefonhoz-p481249.html
http://www.edigital.hu/egyeb/univerzalis-3d-szemuveg-okostelefonhoz-p481249.html
2015. október 1., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)