Azt nem értem, hogy mikor voltak ezek a nagy árvizek, miért emberek pakolták a homokzsákokat. Nem tűnik olyan hatalmas technológiai feladatnak megtölteni homokkal egy zsákot, és egymásra pakolni. Miért nem fejlesztenek erre robotot? Mi ennek az akadálya?
Ez most erről a DARPA fejlesztésről jutott eszembe. Ha már össze lehet rakni ilyen humanoid robotokat, nem hiszem, hogy probléma lenne egy egyszerű homokzsák pakoló gép.
Őööö... van benne valami, mármint logikailag.
VálaszTörlésGyakorlatilag valószínű könnyebb egy "üres" gépet előállítani, mint egy célgépet, nem?
Szerintem célgépet könnyebb, mert egy speciális feladatra kell csak kialakítani. Ráadásul homokzsák pakolást szerintem nagyságrendileg egyszerűbb feladat gépesíteni, mint megcsinálni egy fullos humanoid robotot.
VálaszTörlésMost így hirtelen kellene egy teherautó sok homokkal, a végén egy adagoló, ami adagolja a zsákokba, és beforrasztja a végét. Ez kb. olyan mint bármelyik csomagoló gép. Aztán meg kellene valami kis kocsi, ami ide-oda jár a falon, és maga mögött lerak egy zsákot. Ennyi ...
Valaki adhatna erre pénzt, és össze is rakom ... :)
Végül is:) Viszont a lerakással lennének gondok, hiszen nem állandóak a terepviszonyok.
VálaszTörlésEz annyira szerintem nem gond. Esetleg még utána mehet valaki döngölni, meg kitölteni a lukakat. De akkor is 1-2 ember kell, nem 100.
VálaszTörlésAkkor fordítsunk a sztorin. Lehet, hogy még nem jutott senkinek az eszébe.
VálaszTörlésTervezd meg, csináld/csináljuk meg.:)
Nagy árvíz öt-tíz évente van. Amikor nem pakolnak homokzsákot, akkor mit csinálnak a robotok? Amúgy meg a mobilgátak sokkal hatékonyabbnak tűnnek.
VálaszTörlésHorváth Gyula Télen havat lapátolnak?:)
VálaszTörlésHát ha van hó, meg azért az már akkor multifunction robot, drágább lesz.
VálaszTörlésErre is lehetne ám nagyon egyszerűen számításokat végezni. Ki kell számolni, hogy mennyibe kerül az államnak 5-10 évente az árvízvédelem, mennyibe kerülne ilyen gépekkel. És ha a különbségnél kevesebből ki lehet fejleszteni, akkor megéri. Nem ismerem a számokat, de szerintem 1 árvíz árából meglenne a fejlesztés. A következő árvíz már tiszta haszon. :)
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Sőt, mivel folyókról beszélünk - indul, érkezik az árvíz -, így akár folyamatosan bérbe lehetne adni őket más országoknak is.
VálaszTörlésSzerintem robotokkal nagyságrendekkel drágább lenne a védekezés még.
VálaszTörlésDe miért? Ha jól meg vannak építve, akár tölthetőek napelemmel, stb. és akkor ezek csak pakolnak tök ingyen.
VálaszTörlésJa, ráadásul egyik szervezet mellényét, pólóját sem veszik fel "marketing" célból.
VálaszTörlésEgyébként szerintem van az ötletben ráció, hiszen egy részt jól bírják a monoton dolgokat, másrészről nem kérnek enni-inni, a nap 24 órájában képesek dolgozni - persze ez aksi és töltés megoldásának kérdése - illetve akkor már úgy kellene fejleszteni, hogy máshol is bevethető legyen, pl:hó vagy egyéb más katasztrófáknál.
1. elég bonyolult a feladat, mert nehéz (lejtős, csúszós) terepen kell mozogni
VálaszTörlés2. a robot nem lehet túl nehéz, nem sértheti fel a gát oldalát (nem lehet lánctalpas)
3. nem az üzemeltetés, hanem a fejlesztési és tárolási költség a nagy (karbantartás, folyamatos üzemképesség), meg a megépítés, mert elég sok anyag kell bele
4. egyszerre sok kell
5. a mobilgát nagyságrendekkel egyszerűbb szerkezet, nincs üzembentartási költség, fejlesztés alig, ezzel árban a robot nem versenyképes
Akkor miért homokzsákolnak mobilgátak helyett?
VálaszTörlésHát már kezdenek mobilgátazni. De abból is kétféle van, a szentendrei-féle, az igényel előkészületet és beruházást, meg azért állandóan ott van valami tájidegen elem, a másik a vízzel feltöltős, amiről mostanában olvastam, azt itthon még nem sikerült elfogadtatni az illetékesekkel. Mindenképp kellett a mobilgátakhoz, hogy könnyű, erős anyagokat tudjunk csinálni olcsón, ez viszonylag új keletű dolog.
VálaszTörlés