Tehát előbb kezdett nőni az agyunk és ettől lettünk kényszerből mások és intelligensebbek. De akkor a következő kérdés az, mitől kezdett nőni? Valahogy evolúciós szempontból ez nekem sántít, mert a növekedés kezdetén nem járt előnnyel a növekedés, tehát feleslegesen alakult volna ki, amire Darvin erősen ráncolná a szemöldökét.
Hozzászóló írja, hogy mutáció indíthatta, majd az új körülmény teret adott a másképp szerveződésnek. Látszólag azonos feltételek mellett is nagy a különbség 2 ember intelligenciája között. Hihetőnek tűnik, hogy apró de előnyös eltérések sikeresebbé tehették az egyedet, növelve a mutációja fennmaradásának esélyét. Érdekes mindenesetre.
Közben azon gondolkodtam, hogy ez akkor egyúttal az ösztönös viselkedésbe is beleszól, miközben hagynia is kell a működését. Ugyanígy a reflexekbe is beleszól, ha a reflexet két terület közvetlen kapcsolatán keresztüli reakciónak képzelem el. (Végülis az ösztön is lehet ilyen.) Elvileg ezek tompulnak közvetlen kapcsolat hiányában egy közvetítő rétegen keresztül. Lehet, hogy a tompulás mértékéért cserébe sokkal hasznosabb, előnyösebb a módosult reakció?
Robert Cartman Szerintem egy mutációnak nem kell feltétlen előnyösnek lennie, csak nem szabad, hogy hátrányos legyen. Az evolúcióval kapcsolatban mindig úgy beszélnek az emberek, hogy "ez ezért alakult így", "ez ilyen előnyt adott", stb. de ez baromi félrevezető. Olyan mint ha ez valami tudatos tevezés lenne, mint mikor kijön egy autóból valami új modell, és felsorolják, hogy mit javítottak rajta. De az evolúció nem ilyen, ott véletlenszerűek a változások. Keletkezik sok selejt, amit el kell dobni, ami meg nem selejtes, az megmarad. Szóval amire ki akarok lyukaddni, hogy ebben az egészben lehet egy rakás amúgy teljesen "felesleges", "értelmetlen" mutációs szakasz is, amik ott gyűlnek, és egy idő után lesz belőle valami. Szóval amikor elkezdett nőni, lehet, hogy egy ideig nem volt semmi hatása, csak voltak kis meg nagyfejű majmok, ahogy vannak kék, meg zöld szemű emberek.
Attila Csongor Kiss Ezen már én is gondolkodtam. Mivel a neurronoknak késleltetése van, minél hosszabbak a láncok, annál lassabb a reakció. A komplex gondolodás ára a reakciók lassúsága. Persze kondicionálhatod magad valamire, és ahogy egyre többszőr aktiválódnak a neuronok, két rész között egyre szorosabb háló jöhet létre, tehát egyre gyorsabb lesz a reakció. Tipikusan így működik, ha begyakorolsz egy mozdulatot, és az már reflexsszerűvé válik. Persze így is valószínűleg van egy struktúrális korlát, aminél jobban nem tud összehuzalozódni az egész, tehát az állati refelexeidet valószínűleg nem kaphatod vissza. De azt meg lehet technológiával helyettesíteni. ;)
Amennyire én tudom a reflexeink az agy középső részein vannak vezérelve és emiatt is hívjuk reflexnek, mert nem tudatosan vezéreltek. Mielőtt az agykéregig eljut az infó, addigra a reflex már rég válaszolt, emiatt nem tudjuk azt befolyásolni.
Laszlo Fazekas Nagyon igaz, amit írsz. Az evolúciót nagyon nem jó úgy értelmezni, hogy az előnyös és értelmes tulajdonságokat válogatja ki, és csak azok maradnak fent. Először is mert egy előnyös tulajdonságot hordozó egyed csak valamivel nagyobb valószínűséggel örökít tovább, de nem kizárólagosan. Aztán egy mutáció során nem csak egy tulajdonság változhat, mondjuk kettő változik együtt, ezek közül az egyik nagyon előnyös, a másik kicsit hátrányos. Akkor bizony az a kicsit hátrányos tulajdonság is terjedni fog. A közösségben élő lények esetén meg az is van, hogy az egyes egyedek hátrányos tulajdonságait a közösség kompenzálja. Egy süket állatot könnyebben levadásznak a ragadozók, de ha falkában él, akkor nem annyira érdekes, hogy nem hallja meg a veszélyt, elég, ha a többiekkel együtt menekülni kezd.
Robert Cartman Igen, ezek a tanult reflexek valószínűleg nem reflexek. De a lényeg marad, hogy minél komplexebb az agy (vagy agyterület), annál lassab is. Legalábbis szerintem.
Tehát előbb kezdett nőni az agyunk és ettől lettünk kényszerből mások és intelligensebbek. De akkor a következő kérdés az, mitől kezdett nőni? Valahogy evolúciós szempontból ez nekem sántít, mert a növekedés kezdetén nem járt előnnyel a növekedés, tehát feleslegesen alakult volna ki, amire Darvin erősen ráncolná a szemöldökét.
VálaszTörlésHozzászóló írja, hogy mutáció indíthatta, majd az új körülmény teret adott a másképp szerveződésnek.
VálaszTörlésLátszólag azonos feltételek mellett is nagy a különbség 2 ember intelligenciája között. Hihetőnek tűnik, hogy apró de előnyös eltérések sikeresebbé tehették az egyedet, növelve a mutációja fennmaradásának esélyét. Érdekes mindenesetre.
Egye-fene elfogadom :)
VálaszTörlésKözben azon gondolkodtam, hogy ez akkor egyúttal az ösztönös viselkedésbe is beleszól, miközben hagynia is kell a működését.
VálaszTörlésUgyanígy a reflexekbe is beleszól, ha a reflexet két terület közvetlen kapcsolatán keresztüli reakciónak képzelem el. (Végülis az ösztön is lehet ilyen.)
Elvileg ezek tompulnak közvetlen kapcsolat hiányában egy közvetítő rétegen keresztül. Lehet, hogy a tompulás mértékéért cserébe sokkal hasznosabb, előnyösebb a módosult reakció?
Robert Cartman Szerintem egy mutációnak nem kell feltétlen előnyösnek lennie, csak nem szabad, hogy hátrányos legyen. Az evolúcióval kapcsolatban mindig úgy beszélnek az emberek, hogy "ez ezért alakult így", "ez ilyen előnyt adott", stb. de ez baromi félrevezető. Olyan mint ha ez valami tudatos tevezés lenne, mint mikor kijön egy autóból valami új modell, és felsorolják, hogy mit javítottak rajta. De az evolúció nem ilyen, ott véletlenszerűek a változások. Keletkezik sok selejt, amit el kell dobni, ami meg nem selejtes, az megmarad. Szóval amire ki akarok lyukaddni, hogy ebben az egészben lehet egy rakás amúgy teljesen "felesleges", "értelmetlen" mutációs szakasz is, amik ott gyűlnek, és egy idő után lesz belőle valami. Szóval amikor elkezdett nőni, lehet, hogy egy ideig nem volt semmi hatása, csak voltak kis meg nagyfejű majmok, ahogy vannak kék, meg zöld szemű emberek.
VálaszTörlésAttila Csongor Kiss Ezen már én is gondolkodtam. Mivel a neurronoknak késleltetése van, minél hosszabbak a láncok, annál lassabb a reakció. A komplex gondolodás ára a reakciók lassúsága. Persze kondicionálhatod magad valamire, és ahogy egyre többszőr aktiválódnak a neuronok, két rész között egyre szorosabb háló jöhet létre, tehát egyre gyorsabb lesz a reakció. Tipikusan így működik, ha begyakorolsz egy mozdulatot, és az már reflexsszerűvé válik. Persze így is valószínűleg van egy struktúrális korlát, aminél jobban nem tud összehuzalozódni az egész, tehát az állati refelexeidet valószínűleg nem kaphatod vissza. De azt meg lehet technológiával helyettesíteni. ;)
Amennyire én tudom a reflexeink az agy középső részein vannak vezérelve és emiatt is hívjuk reflexnek, mert nem tudatosan vezéreltek. Mielőtt az agykéregig eljut az infó, addigra a reflex már rég válaszolt, emiatt nem tudjuk azt befolyásolni.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Nagyon igaz, amit írsz. Az evolúciót nagyon nem jó úgy értelmezni, hogy az előnyös és értelmes tulajdonságokat válogatja ki, és csak azok maradnak fent. Először is mert egy előnyös tulajdonságot hordozó egyed csak valamivel nagyobb valószínűséggel örökít tovább, de nem kizárólagosan. Aztán egy mutáció során nem csak egy tulajdonság változhat, mondjuk kettő változik együtt, ezek közül az egyik nagyon előnyös, a másik kicsit hátrányos. Akkor bizony az a kicsit hátrányos tulajdonság is terjedni fog. A közösségben élő lények esetén meg az is van, hogy az egyes egyedek hátrányos tulajdonságait a közösség kompenzálja. Egy süket állatot könnyebben levadásznak a ragadozók, de ha falkában él, akkor nem annyira érdekes, hogy nem hallja meg a veszélyt, elég, ha a többiekkel együtt menekülni kezd.
VálaszTörlésRobert Cartman Igen, ezek a tanult reflexek valószínűleg nem reflexek. De a lényeg marad, hogy minél komplexebb az agy (vagy agyterület), annál lassab is. Legalábbis szerintem.
VálaszTörlés