Nanosebészet
Az a baj az autonóm nanorobotokkal, hogy ott minden egységnek külön intelligencia kell, külön kis motorok, és ami szerintem a legnagyobb gond, hogy hogyan kommunikáljanak egymással. Amennyire én tudom, ilyen kis méret esetén rádióhullámok pl. nem jöhetnek szóba. Ezért tűnik szimpatikusabbnak a külső irányítás. Így a nanorobotok seregét akár irodaház méretű szuperszámítógép is irányíthatja, adott esetben motorra sincs szükség, csak a hasznos teherre, esetleg olyan kis távirányítású szervekre, amivel a környezet manipulálható. Vágásokat ejthetünk pl. kis robotok szervezetben történő "felrobbantásával", és hasonló módon talán "ragasztani" is lehet valahogy egy helyre összegyűjtött nanorobotokkal. Mindezt hihetetlen pontossággal. Például egy tumor esetén szépen odaszállíttathatjuk a mérgeket a tumorhoz, majd felrobbanthatjuk benne a nanorobotot, így megsemmisítve a rákos daganatot sejtről sejtre. Egy ilyen aprólékos feladat egy sebésznek bonyolult, ő maximum kivágni tudja a tumort, de egy számítógépes rendszer könnyen levezényelheti egy több milliárd sejtből álló csomó módszeres sejtenkénti elpusztítását is. Egy ilyen technológia alapjaiban változtatná meg az orvoslást, és végre gyógyíthatóvá válna például a rák is.
#blog
http://ipon.hu/hir/aktiv_nanomotorok_es_elo_sejtek/28666
http://ipon.hu/hir/aktiv_nanomotorok_es_elo_sejtek/28666
A nanobotokról mindig az jut eszembe, hogy mennyire bénák vagyunk a természethez képest. Egy vírus mindezt megoldja egyedül, irányítás nélkül. Szerintem a mi botjainkat is ebbe az irányba kellene fejleszteni. Egy (ill. több) önműködő robotocska sokkal elegánsabb, mint az ilyen távvezérelt kis "vacakok". Csak hát egyelőre még messze vagyunk a miniatürizálás terén a természet találékonyságától. Egyébként ha az eszközeinket ilyen ütemben miniatürizáljuk, vajon mikor jutunk el arra a szintre, hogy minden technikánk pusztán kémia lesz, mint a természeté? A minap volt hír, hogy kifejlesztettek egy LED-et, ami mindössze egyetlen molekulányi, annál ez már meg is valósult.
VálaszTörlésDe mit is akartam mondani? :)
Jah, megvan! Azt, hogy az önműködő botok meg veszélyesek (lásd. grey-goo), talán emiatt jobb is, ha egyelőre csak távirányítósak.
És még egy gondolat a végére, hogy teljes legyen a káosz: kommunikációra nem használhatnák a szervezetben meglévő kommunikációs csatornákat (enzimek, hormonok, satöbbik)?
Én is gondoltam erre, hogy valami kémiai alapú kommunikáció kellene, mint a sejtek esetén, de az meg szerintem elég lassú.
VálaszTörlésNekem azért szimpatikusak a külső irányítású robotok, mert sok problémát meg lehet velük kerülni. Tehát egy vírusnak azért korlátozottak a lehetőségei. Mondjuk rákot pl. talán pont jól lehetne velük pusztítani, de mondjuk belső műtéteket már nem lehetne velük csinálni. Az "intelligenciájuk" is korlátozott, ugye a processzorokat nem lehet a végtelenségig zsugorítani, kommunikáció, stb. amiket írtam. Viszont ha nagyon precízen lehetne ezeket kívülről mozgatni, és valamilyen technológiával nagyon pontosan "átvilágítani" a testet, akkor bármit meg lehetne velük oldani, amikre a nanobotok képesek lehetnek, és ki lehetne szervezni az intelligenciát a testen kívülre, illetve a kommunikációval sincs gond.
Egyébként mágneses térrel hogyan oldják meg, hogy több botot egyszerre pozicionáljanak? Vagy mind egyszerre mozog? Nem egyszerű dolog ez sehogyse....
VálaszTörlésNemtom. :) El tudnék képzelni valami olyat, hogy több sugárforrást pozicionálnak egy pontba, mint a gammakésnél. Ezek simán áthaladnak a testen, de a fókuszban meg tudják változtatni egy nanobot mágnesezhetőségét, és akkor mindig ki lehet jelölni, hogy melyik mozogjon. Lehet, hogy tök hülyeség az egész, de így hirtelen valami ilyet tudnék elképzelni.
VálaszTörlés
VálaszTörlésPont egy idevágó témájú sorozatot nézek, talán tetszeni fog neked is:
DNA - Episode 2 of 5 - Playing.God - PBS Documentary