Két kérdés merült fel bennem: - Lehet-e szerinted olyan "robot halat" csinálni akár már ma, amit a viselkedése alapján egy átlag ember nem tud megkülönböztetni fajtársaitól?
- Szerinted az emberi agy alapjaiban különbözik-e egy csimpánz, kutya, delfin, macska, patkány stb. agyától?
Annyira nem ismerem az agyat, és azt, hogy pontosan hol tart most az agykutatás, hogy pontosan válaszoljak ezekre. Éppen ezért az írás is olyan, hogy csak lehetőségeket vázol fel. Ilyen "ebben az esetben ez valószínű", "ennek ez az előfeltétele" formákban. Amúgy ennél pontosabb megállapításokat szerintem jelenleg nem is tehetne senki felelősségteljesen. Akár csak a robothalas kérdésedre is szerintem az a válasz, hogy csak akkor mondhatjuk rá, hogy igen, ha már megcsináltuk. Pedig hát a hal egy elég egyszerű dolog, mégis amíg nem szedtük darabokra, és nem raktuk össze tranzisztorokból, nem mondhatjuk, hogy meg lehet csinálni. Ugyanígy a másik kérdésre is elég nehéz bármit mondani úgy, hogy nem ismerjük az emberi agyat. Ahogy most a tudomány gondolja (legalábbis tudomásom szerint), az alapján egyszer képesek leszünk halat építeni, és úgy tudom az ember agya sem tér el alapjaiban más állatokétól. Abban is egyetértek, hogy érdemes az agyat vizsgálni, és megpróbálni modellezni, ez jó eséllyel elvezet minket a mesterséges intelligenciához. De az is lehet, hogy útközben találunk majd valamit, ami miatt mégsem megoldható a dolog. Ezen sem lepődnék meg. Egyelőre a modellezésben tett próbálkozások sikeresnek bizonyultak, és semmi nem mutat arra, hogy ne tudnánk modellezni az agyat, de még közbejöhet bármi. Ezzel most jól nem mondtam semmit. :)
Nem precíz válaszokra, inkább csak véleményre gondoltam, illetve arra, hogy az ember elgondolkozzon picit válasz közben. Pl. azon, hogy mitől tekintjük hal-nak a halat. Sokkal több minden lezajlik benne (az agya által), mint amit mi érzékelünk belőle a viselkedésén keresztül.
Illetve hogy a különböző élőlények esetén hol beszélhetünk nagyobb ugrásról (és mi lenne az) az agy fejlettségét tekintve.
Igen, szerintem is azok. Amúgy szerintem ugyanilyen érdekes kérdés, hogy "a kutyák is a menybe jutnak-e". :) Tehát hogy ha a tudat valami plusz dolog, akkor milyen szinttől "illeti meg" az élőlényeket. Amúgy a tudomány jelenlegi állása szerint úgy tudom nincs olyan nagy ugrás az ember és a majom között, csak bizonyos sejtekből több van, meg bizonyos területek nagyobbak, komplexebbek. Engem is érdekelnek ezek a kérdések, de nem tudom mi lehet rájuk a válasz, csak várom, hogy mit fognak majd mondani azok, akik ezzel foglalkoznak.
Amúgy most olvasom Ray Kurzweil könyvét, a Szingularitás küszöbén-t. Ő az aki 2030 körülre jósolja az MI-t. Ő úgy próbál MI-t építeni, hogy megvizsgálnak bizonyos agyterületeket, matematikai modellt írnak rá fel, és azt modellezik számítógéppel. Ebből pakolnák össze az agyat. Tehát nem az agyat sejtről sejtre, szinapszisról szinapszisra próbálják modellezni, hanem az egyes területek kiváltására írnak algoritmusokat. Ezeknél sok "kaotikus" viselkedés van, amit gondolom valami véletlen szám generátorokkal modelleznek. Ezek a szimulációk elvileg jól modellezik a másolt funkcionalitást. Ez is egy jó kérdés, hogy ezek valóban véletlen viselkedések, és kiválthatóak egy véletlen szám generátorral, vagy az így megépített agy nem fog működni. És ha számít ez a kaotikus viselkedés, akkor mennyire kell lemenni ennek a másolásában. Lehet, hogy kiderül, hogy sima véletlennel is ugyanúgy működik a dolog, és az agy szoftvere sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, csak mennyiségi kérdés az intelligencia, és a sok ormótlan biológiai meg evolúciós képződmény miatt tűnik olyan bonyolultnak. Egy másik érdekes dolog, amit olvastam, hogy a DNS-ünkben tárolt genetikai információ olyan 300Mb-1000Mb közé esne tömörítve. Elférne a DNS-ed egy pendirve-on, sőt, az egész családé elférne. Ennek egy része csak ami az agyat kódolja. Ez is arra utal, hogy struktúrálisan nem olyan bonyolult az agy, csak sok rekurzív mintázat van benne. De baromi sokat lehetne ezeken filozofálni. Igazából mivel hozzájárulni sajnos nem tudok ezekhez a dolgokhoz, a legtöbb amit tehetek, hogy izgatottan várom, mi sül ki ebből az egészből. De mindenképp az emberiség legnagyobb felfedezésének tartanám az agy megértését, ahogy a blogban is írtam.
Jó írás!
VálaszTörlésKét kérdés merült fel bennem:
- Lehet-e szerinted olyan "robot halat" csinálni akár már ma, amit a viselkedése alapján egy átlag ember nem tud megkülönböztetni fajtársaitól?
- Szerinted az emberi agy alapjaiban különbözik-e egy csimpánz, kutya, delfin, macska, patkány stb. agyától?
Annyira nem ismerem az agyat, és azt, hogy pontosan hol tart most az agykutatás, hogy pontosan válaszoljak ezekre. Éppen ezért az írás is olyan, hogy csak lehetőségeket vázol fel. Ilyen "ebben az esetben ez valószínű", "ennek ez az előfeltétele" formákban. Amúgy ennél pontosabb megállapításokat szerintem jelenleg nem is tehetne senki felelősségteljesen. Akár csak a robothalas kérdésedre is szerintem az a válasz, hogy csak akkor mondhatjuk rá, hogy igen, ha már megcsináltuk. Pedig hát a hal egy elég egyszerű dolog, mégis amíg nem szedtük darabokra, és nem raktuk össze tranzisztorokból, nem mondhatjuk, hogy meg lehet csinálni. Ugyanígy a másik kérdésre is elég nehéz bármit mondani úgy, hogy nem ismerjük az emberi agyat. Ahogy most a tudomány gondolja (legalábbis tudomásom szerint), az alapján egyszer képesek leszünk halat építeni, és úgy tudom az ember agya sem tér el alapjaiban más állatokétól. Abban is egyetértek, hogy érdemes az agyat vizsgálni, és megpróbálni modellezni, ez jó eséllyel elvezet minket a mesterséges intelligenciához. De az is lehet, hogy útközben találunk majd valamit, ami miatt mégsem megoldható a dolog. Ezen sem lepődnék meg. Egyelőre a modellezésben tett próbálkozások sikeresnek bizonyultak, és semmi nem mutat arra, hogy ne tudnánk modellezni az agyat, de még közbejöhet bármi. Ezzel most jól nem mondtam semmit. :)
VálaszTörlésNem precíz válaszokra, inkább csak véleményre gondoltam, illetve arra, hogy az ember elgondolkozzon picit válasz közben. Pl. azon, hogy mitől tekintjük hal-nak a halat. Sokkal több minden lezajlik benne (az agya által), mint amit mi érzékelünk belőle a viselkedésén keresztül.
VálaszTörlésIlletve hogy a különböző élőlények esetén hol beszélhetünk nagyobb ugrásról (és mi lenne az) az agy fejlettségét tekintve.
Ezek nagyon érdekes kérdések szerintem.
Igen, szerintem is azok. Amúgy szerintem ugyanilyen érdekes kérdés, hogy "a kutyák is a menybe jutnak-e". :) Tehát hogy ha a tudat valami plusz dolog, akkor milyen szinttől "illeti meg" az élőlényeket. Amúgy a tudomány jelenlegi állása szerint úgy tudom nincs olyan nagy ugrás az ember és a majom között, csak bizonyos sejtekből több van, meg bizonyos területek nagyobbak, komplexebbek. Engem is érdekelnek ezek a kérdések, de nem tudom mi lehet rájuk a válasz, csak várom, hogy mit fognak majd mondani azok, akik ezzel foglalkoznak.
VálaszTörlésAmúgy most olvasom Ray Kurzweil könyvét, a Szingularitás küszöbén-t. Ő az aki 2030 körülre jósolja az MI-t. Ő úgy próbál MI-t építeni, hogy megvizsgálnak bizonyos agyterületeket, matematikai modellt írnak rá fel, és azt modellezik számítógéppel. Ebből pakolnák össze az agyat. Tehát nem az agyat sejtről sejtre, szinapszisról szinapszisra próbálják modellezni, hanem az egyes területek kiváltására írnak algoritmusokat. Ezeknél sok "kaotikus" viselkedés van, amit gondolom valami véletlen szám generátorokkal modelleznek. Ezek a szimulációk elvileg jól modellezik a másolt funkcionalitást. Ez is egy jó kérdés, hogy ezek valóban véletlen viselkedések, és kiválthatóak egy véletlen szám generátorral, vagy az így megépített agy nem fog működni. És ha számít ez a kaotikus viselkedés, akkor mennyire kell lemenni ennek a másolásában. Lehet, hogy kiderül, hogy sima véletlennel is ugyanúgy működik a dolog, és az agy szoftvere sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, csak mennyiségi kérdés az intelligencia, és a sok ormótlan biológiai meg evolúciós képződmény miatt tűnik olyan bonyolultnak. Egy másik érdekes dolog, amit olvastam, hogy a DNS-ünkben tárolt genetikai információ olyan 300Mb-1000Mb közé esne tömörítve. Elférne a DNS-ed egy pendirve-on, sőt, az egész családé elférne. Ennek egy része csak ami az agyat kódolja. Ez is arra utal, hogy struktúrálisan nem olyan bonyolult az agy, csak sok rekurzív mintázat van benne. De baromi sokat lehetne ezeken filozofálni. Igazából mivel hozzájárulni sajnos nem tudok ezekhez a dolgokhoz, a legtöbb amit tehetek, hogy izgatottan várom, mi sül ki ebből az egészből. De mindenképp az emberiség legnagyobb felfedezésének tartanám az agy megértését, ahogy a blogban is írtam.