P2P gazdaság
Azon gondolkodtam, hogy tulajdonképpen a mai rendszerben a legtöbbet mindig azok keresik, akik kereskednek a dolgokkal. A legjövedelmezőbb "szakmák" a pénz tologatása és az adminisztratív dolgok, amik tulajdonképpen semmilyen "produktumot" nem termelnek. A legjobb szakmák az ügyvédeké, brókereké, kereskedőké, stb. akik végül is nem termelnek semmit. Ez a rendszer valami furcsán kifordítottnak tűnik.
Vajon mennyivel változna az emberek életszínvonala, ha azok a felesleges kis járulékok eltűnnének a termékekről, amiből ezek az emberek élnek? Ezt globálisan elég nehéz elképzelni, de lokális közösségekben talán megvalósítható lenne egy ilyen modell.
Tehát mondjuk az ételt közvetlenül a szomszédból szereznénk be, nem egy supermarket-ből. Így nem rakódna rá a szállítási költség, a kereskedő haszna, az adók, stb. Egy kiló cseresznyéért cserébe mondjuk levágod a szomszéd füvét. Persze cserekereskedelmet fenntartani elég nehéz, de pl. kis közösségekben be lehetne vezetni valamilyen helyi pénz szerű váltót, amit az emberek kölcsönösen elfogadnak. Ilyen lokális pénzzel, helyben termelt javakkal, és helyben igénybe vehető szolgáltatásokkal talán önfenntartóvá lehetne tenni egy zárt közösséget. Egy falu, vagy egy város már talán elég nagy ahhoz, hogy zártan tudjon ott működni egy ilyen rendszer, legalábbis az alapszükségletek (étel, energia, alapvető ruházkodás, stb.) szintjén. Ezzel pedig elméletileg jobb életszínvonalat kellene biztosítania a közösség tagjainak, hisz a tagok zsebében marad az a pénz, amit a "globális piacon" a kereskedők, brókerek, ügyvédek, stb. tesznek el, vagy ami adóba menne el.
#blog
Lehet ... Igazából valami referencia kellene rá, de jó eséllyel igazad van. Talán még a csere dolgozás (fűnyírásért cserébe megszerelem a csapodat) működhetne. Az ilyesmit pl. nem terheli adó. Lehet, hogy erre lehetne csinálni valami weboldalt. Nemtom, még érlelgetem az ötletet. :)
VálaszTörlésAbban viszont igazat adok, nagyon is, hogy igazságtalan, hogy azok többet keresnek, akik a termelésben lényegében nem is vesznek részt. Mondjuk lehet ez is csak azért tűnik igazságtalannak, mert nem értjük meg rendesen mekkora is a szerepük a nagy gépezetben. Valahol a javak egyenlőbb elosztásában kellene keresni a megoldást, de akkor meg a verseny szűnne meg, ami az egészet hajtja. Az ember alaptermészete ez a törtetés, ami hajtja hogy többet, jobbat kapjon a másiknál, de ugyanez a fejlődésünk hajtóereje is, ha nem ilyenek lennénk, talán a fáról sem másztunk volna le. A rivalizálás, a harácsolás, bármilyen negatívan hangzanak is, a civilizációnk alapjai.
VálaszTörlésA piacgazdaság, a demokrácia, meg a hagyma (vagy inkább piramis) metszetű társadalom az eddigi leghatékonyabb, (legkevésbé rossz) találmányaink és mindeddig hiába próbált bárki, bárhol jobbat kitalálni, nem sikerült.
Na jól elkanyarodtam a krumplitól XD
Mérnök vagyok, sokáig én is azt hittem, hogy ez sokkal fontosabb a cégnél mint a pénzügy, értékesítés, project management, stb. Hosszú évek során rájöttem, hogy nem az. Bármikor tudunk egyetemről kipottyanó fiatal mérnököt felvenni, de sokkal ritkább és ezért értékesebb aki vezetni tud, stratégiát teremt és hajt végre miközben teljesen eltávolodik a termeléstől. A termelés olyan mint a mezőgazdaság: ha gépek (előbb vagy utőbb) el tudjak végezni a munkádat, nem túl értékes a munkád.
VálaszTörlésOnnan hibás az elgondolásod, hogy az ügyvéd, bróker, kereskedő nem termel semmit. Pedig nagyon fontos szolgáltatást adnak. Kő példa erre a bank is. Marx szerint a munkásosztályt zsákmányolja ki. Mára megtanultuk, hogy a munkásosztálynak befektetett tőke nélkül nincs hol dolgoznia, profit nélkül nincsen egészséges gazdaság.
VálaszTörlésOk, tegyük fel, hogy valamilyen szerepük van ezeknek a gazdaság működésében. Ez esetben viszont túl vannak fizetve. Tehát ha elfogadjuk, hogy a közjegyző, a bankár, stb. munkájára is szükség van a dolgok működéséhez, akkor is aránytalan, hogy valaki teper mint állat, és alig bír megélni belőle, valaki pedig nem csinál semmit, és a "pénze dolgozik helyette". Ez megint valami hibáját mutatja a rendszernek. Valószínűleg ezt kellene kiküszöbölnie a piaci versenynek, és ezek az emberek a verseny tökéletlenségeinek kis üregeiben élnek.
VálaszTörlésAmúgy nem vagyok benne biztos, hogy ez az alsó "teperős" réteg nem járna-e jobban egy ilyen zárt gazdálkodó közösségben (Robert Cartman te írtad, hogy valószínűleg jobban jár, ha elmegy egy gyárba).
Illetve ugye a versenynek ki kellene termelnie azokat a bankokat, akik minimális kamatra adják kölcsön a pénzt, és nincsenek márvány irodáik, meg túlfizetett alkalmazottaik, de nem jelentek meg, ami megint csak a rendszer valamilyen hibájára utal.
Igazából a verseny egy csomó energiát is felemészt ahhoz képest, mint ha globális célok felé együtt dolgoznának ugyanazok az emberek. De ez már ilyen kommunizmus szagú dolog, és azt tudjuk, hogy nagyban nem működik. Viszont kis zárt közösségekben talán jobb életszínvonalat biztosítana.
Nem tudom a jó megoldást, csak ahogy van, az valahogy ösztönösen rossznak érzi az ember, és az okát próbálom megtalálni, meg a lehetséges alternatívákat.
Ez ugye elég egyszerűen eldöntődik a valóságban. Vannak-e és működnek-e ilyen zárt kis önellátó közösségek? Vannak és működnek. Csak kevesen. Egyszerűen azért mert az emberek többségének ez nem jó, nem elégíti ki.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Ha nincs márványiroda, akkor nincs a márványfaragó megfizetve. Ha nincsenek túlfizetett felsővezetők, akkor nincs piaca a csúcstechnológiai autók vagy éppen kisrepülők fejlesztésének. Ha nincsenek nagyon gazdag emberek (okkal vagy ok nélkül), akkor egy csomó fejlesztés egészen egyszerűen nem történik meg. És ha nincs meg ez a felső piac, akkor nincs középső se, mert nem lenne senki motiválva a fejlesztésekre.
VálaszTörlésTovábbá, minden cég abban érdekelt, hogy a lehető legkevesebbet fizesse az embereinek. Ha valaki sokat keres, azt nem irigyelni kell tőle, hanem törekedni rá, hogy még sok más ember is hasonló eredményt tudjon elérni (hasonló képességek, ismeretek, szaktudás, kapcsolatrendszer).
Menjünk el Rozsály vagy Visnyeszéplak falvakba és nézzük meg, működik-e! Engem is érdekel. Útközben pedig megbeszélhetnénk a Liska-féle gazdasági modellt.
VálaszTörlésIstvan Soos Nem a gazdag emberekkel van a probléma, hanem hogy kik lesznek azok. Amit írsz, az a rendszeren belül indokolható, hogy ez versenyre ösztönöz, a verseny az fejlődést hoz, stb. De ha kívülről nézed, akkor kicsit disszonáns az egész, hogy nem a termékek megtermelői, a zöldséget termelő bácsi, a technológiát kifejlesztő mérnök, stb. kapják a nagy pénzt, hanem a részvényesek, a szabadalmi pereket vivő ügyvédek, stb. akik kvázi semmit nem adnak az egészhez. A jelenlegi rendszerben ezeknek megvan a helye, és indokolható a szerepük, de próbáld kívülről szemlélni az egészet. Mit szólna az egészhez mondjuk egy intelligens földönkívüli, vagy valaki aki egy lakatlan szigetről jön. Tök mindegy ki, valaki a rendszeren kívülről. Mennyire tartaná ezt a rendszert jónak, igazságosnak, vagy egyszerűen logikusnak? Én viszonylag jól eléldegélek ebben a rendszerben, tehát nem nyavajgásból írom ezeket, csak ösztönösen valami hibát érzek benne.
VálaszTörlésA legtöbb helyen nem egyetlen termék verseng a vásárlóért, hanem több. Az, hogy önellátóvá teszünk egy kisebb közösséget, elsősorban munkamegosztáson alapul, abszolút kizárja a versenyt. Ha többen állítják elő ugyanazt a terméket, akkor a vásárlónak döntenie kell. Ha lennének egyértelműen objektív szempontok, az egyik gyártó már tönkre is menne.
VálaszTörlésA marketingnek óriási szerepe van, majdhogynem azt lehet mondani, ez dönti el, melyik gyártó marad talpon, és melyik az, amelyiknek a sorsa megpecsételődik - emiatt "magasabb" szinten helyezkedik el, mint a termelés.
Ha másik oldalról közelítem meg a dolgot: a termelés sokkal egyértelműbb: innen le kell vágni 1 cm-t, ott át kell festeni, vagy adott időben csinálni még valamit. Nem sokat kell gondolkodni, inkább végrehajtani a tervezés során előírt lépéseket. Nem véletlen, hogy itt dolgozik a legtöbb robot.
Ezzel szemben egy ügyvéd, bróker, pénzügyi dolgozó sokkal többször kell, hogy döntést hozzon, és viselje a döntése következményeit (sokkal nagyobb felelősség).
Talán ebből következik a magasabb jövedelem.
A nagyobb felelősséggel kapcsolatban igazad van, de ez megint csak a rendszeren belül indok, illetve sokszor nem erről van szó.
VálaszTörlésAz ügyvédeket csak azért írtam, mert ott is van olyan komponens, ahol csak alá kell írni egy papírt, és rengeteg pénz jár érte. Amikor rengeteg utánajárással megnyer valaki egy ügyet, az más kérdés. Abban tényleg sok a munka, de kívülről nézve már ott is felmerül, hogy ezzel akkor most milyen produktum keletkezett. Valahol ez az egész mondjuk egy földön kívüli idegen szemszögéből erőforrások pazarlása. Mint ahogyan az a könyvelők munkája, azoké, akik papírokat tologatnak a hivatalokban, ülnek a bankban, eladók egy boltban, stb. Az emberek nagy része olyan munkát végez, ami kvázi nem termel semmit. Csak pazarolják az idejüket, és értelmes elfoglaltságoktól vonják el. Ez lehetne művészet, akár kutatás, valaminek az előállítás, vagy pusztán gyermeknevelés. Ez a lényeges, hogy kívülről nézze az ember.
A másik fele a dolognak a kereskedői szakmák. Pl. egy ingatlan ügynök aki elad egy házat, és milliókat kaszál rajta, vagy bármi mással kereskedik. Persze neki is munkája van a dologgal, de sokkal kevesebb, mint amit kaszál rajta. A legszélsőségesebb példa pedig a "gazdagok", akik összeszednek valamekkora összeget, ami aztán forog a tőzsdén, vagy más módon termel hasznot, így tehermentesítve az embert.
Ezek a jelenlegi rendszerben értelmezhető és igazságos dolgok, de kívülről nézve már furcsa. Tehát jön egy intelligens idegen lény az űrből, és azt látja, hogy van 2 ember, az egyik naponta asztalokat csinál, amiért kap valami jegyeket, amiért élelmet vesz. És van egy másik, aki nem csinál semmit, és mégis havonta kap jegyeket, amiből élelmet vesz. Szóval hogy van az, hogy valakinek dolgoznia kell a pénzért, valakinek nem. Lehetne azt mondani, hogy a "gazdag" többet dolgozott, mint az asztalos, de lehet, hogy csak volt egy kis pénze, szerencséje volt a tőzsdén, és most már a pénze dolgozik helyette. Nem irigylem tőle a pénzt, csak szerintem ez az idegen is értetlenkedne, hogy hogy tud a pénz dolgozni.
Laszlo Fazekas Kitérő: A szoftverszabadalmi per amerikai sajátosság, és el lehetne tűntetni a 90%-át akkor, ha bevezetnék azt a szabályt, hogy a felperes fizeti a perköltséget, ha elveszíti a pert. Ugyanis a szabadalom csak a kifogás arra, hogy bíróságra rángassák a másik felet, és rávegyék a peren kívüli megegyezésre, mert az olcsóbb mint a perköltség. Amúgy személyes tapasztalat, hogy a szabadalomért a kifejlesztő mérnök is kap pénzt.
VálaszTörlésMás, a "ki lett érdem nélkül gazdag" témakör: teljesen felesleges egyetlen szakmát kiemelni, mert van aki csak megörökli a vagyont, aztán elherdálja. Van aki szerencsejátékon nyeri. Van hogy két ember közül ugyanolyan küzdéssel és munkával az egyik nagyon gazdag, a másik nagyon szegény lesz. De egészen addig, amíg nem számít bűncselekménynek a pénzszerzés forrása, addig ez teljesen rendben van. Igazából csak irigykedünk, mert a pénz forrásától függetlenül majdnem minden esetben arról bosszankodunk, hogy: (a) miért ő kapta a pénzt, miért nem én, és (b) én sokkal jobban fel tudnám használni az ő pénzét. A többi (szakma, kapcsolatrendszer, politika) csak kifogás arra, hogy mi miért nem tudjuk ugyanazt elérni.
Továbbra is azt mondom, hogy az a fontos, hogy minél több embernek biztosítsuk a meggazdagodás lehetőségét. Ha ehhez az kell, hogy kinevelünk 100.000 szabadalmi ügyvédet, akkor csináljuk ezt. Jobban örülnék 100.000 mérnöknek vagy orvosnak, de az majd egy későbbi menetben is jöhet.
Istvan Soos Ezekben mind igazad van, de ez megint mind csak a rendszeren belül érvényes. Tehát lehet, hogy alapvetően az a gond, hogy a pénzt fel lehet halmozni, meg lehet örökölni, szerencsejátékon lehet nyerni, vagy éppen el lehet herdálni. Eleve a szabadalmak témaköre is érdekes kérdés, csak nem akartam még abba is belebonyolódni, de ez sem feltétlenül logikus dolog, hogy akinek a fejében leghamarabb összeállnak a mémek, azé a tulajdon. Szóval hogy egyáltalán lehetséges gondolatokat kisajátítani. Értem, hogy szükség van rá, de a verseny miatt van rá szükség. Talán pont a verseny megközelítés a rossz, bár én sem tudok jobb alternatívát mondani.
VálaszTörlésSzóval ennek az egésznek a "gondolat csírája" valami olyan, hogy ha adott a Föld, ugyanezekkel az erőforrásokkal, adottságokkal, stb. ki lehetne-e hozni ebből valami jobbat, vagy ez a legjobb rendszer, társadalmi berendezkedés, stb. ami ebből kijöhet. Ha ez egy számítógépes játék lenne, ahol azon versenyeznek az emberek, hogy kinek a bolygóján lesz jobb az össz életszínvonal, és mindenki a Földet kapná alapanyagnak, akkor vajon mit tudna kihozni a legjobb versenyző, és a jelenlegi Föld hol kapna helyet a listán.
Laszlo Fazekas Az alternatív gazdasági közösségek egyike sem működött eddig. Én inkább a jelenlegi rendszer javításán dolgoznék, meghagyva mindenkinek a lehetőséget, hogy a rendszeren kívül is kísérletezzen :)
VálaszTörlésIstvan Soos "meghagyva mindenkinek a lehetőséget, hogy a rendszeren kívül is kísérletezzen" Ezzel vissza is kanyarodtunk a kis lokális önfenntartó közösségekig, amit az elején írtam.
VálaszTörlésAmúgy a legjobb alternatíva, ami eszembe jutott, hogy az alapszükségleteket kielégítését kellene "kioptimalizálni". Kaja, lakhatás, energia, stb. legyen mindenki számára adott, a nem alapvető dolgok terén pedig lehet játszadozni, versenyezgetni, stb. Ez mondjuk egy kis közösségben, ahol fele pénzért dolgozik, másik fele kiszolgálja az egyik felét, amiért elég pénzt kap tőlük, ami valahogy bartelben vándorol, hogy adómentes legyen, közös napelemes energiaellátás, lokális víztisztító rendszer, stb. talán megvalósítható lenne. Globálisan elég nehezen tudok elképzelni egy ilyet. De tulajdonképpen ezt írtam a legelején, meg ezért is lett a bejegyzés címe a P2P gazdaság, mert belül ez folyna.
Amúgy a versenyt is ilyen P2P megoldásokkal lehetne "optimalizálni". Ha megveheted a termelőtől a terméket, akkor kiesnek a kereskedők. Ha nem banki privilégium a hitel, hanem bárki hitelezhet, akkor sokkal erősebb a verseny, és be tud állni a valóban minimális kamat. Ha közvetlenül versenyeznek egymással a termelők, erősebb a hatás, hogy minimalizálódjon az ár, ha közvetlen veszed meg az ingatlant, nem kell az ingatlankereskedő, stb.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Sokkal jobban lehetne optimalizálni a jelenlegi rendszert, főleg ha csak az alapszükségleteket nézed. Olyan szintre le lehetne menni, hogy az már neked sem tetszene :)
VálaszTörlésPl. a mai napig élnek a brazil őserdőben indiánok, néha felfedeznek egy új törzset: boldogok, nincs szükségük napelemre, tisztított ivóvízre, wc-re, autóra. Meg van az alapszükségletük? Meg. Környezetbarát módon élnek? Igen. Akkor az miért nem jó?
De ha belegondolsz, már ott rengeteget lehetne tenni (és ezek a nem is oly távoli múltban működtek(!), hogy nem kell mindenkinek autó, mert oda adom a szomszédnak (vagy elviszem én) ha el akar menni, de felesleges minden háztulajdonosnak fűnyíró, porszívó, vasaló, stb. - felsorolhatnék mindent - mert ezek kihasználtsága minimális (az idő 90+%-ában otthon állnak kihasználatlanul. És ha belegondolsz, hogy mennyi minden lenne javítható (napokban javítottam egy mosógépet, szerelő nem vállalta, 1000 Ft-ból megvolt), ha nem műanyagból készülne vagy az anyag kispórolása lenne a cél.
Még egy gondolat: mennyivel egyszerűbb lenne az életünk, ha egyfajta pénz lenne, lenne egy közös nyelv, amit mindenki beszél és nem lennének országhatárok, mindenhol azonos törvények lennének...