Erről postoltam én is többször, hogy a 8 óra munka sok, és ráadásul a legtöbbször felesleges is. Emlékszem még, mikor még 8 órában dolgoztam, reggel felkelés, elkészülni, oda utazás, meló, vissza utazás, és mire hazaér az ember, már pont nincs kedve semmihez, csak a TV előtt dögleni. Aztán alvás, és kezdődik az egész elölről. Plusz ugyanehhez egy anyának még bevásárolni, főzni otthon, gyerekeket pesztrálgatni, stb. Ez lélekölő, és valójában felesleges is. A legtöbb munkahelyen szerintem az idő jó része elmegy azzal, hogy elkávézgatnak, ebédelgetnek, kis ez-az, és valójában 4-6 órákat dolgoznak. A 8 óra csak a megszokás miatt maradt meg, teljesen feleslegesen. E mellett mindenki azt jósolja, hogy sok munkahely fog megszűnni a technológia fejlődésével. Egy ilyen probléma esetleges megoldása is lehetne a munka jobb elosztása, és a rövidebb munkaidő. Nem szabad, hogy a munkáról szóljon az emberek élete, a 8 óra pedig sok. Nem csoda hát, ha boldogabbak akik kevesebbet dolgoznak.
http://www.origo.hu/gazdasag/20150514-lehet-hogy-ezert-boldogok-a-hollandok.html
http://www.origo.hu/gazdasag/20150514-lehet-hogy-ezert-boldogok-a-hollandok.html
Egyet értek, viszont a társadalmunk pont ennek ellenkezőjéről szól: fogyassz, fogyassz, fogyassz. Termeljünk még többet, még olcsóbban!
VálaszTörlésRengeteg felesleges dolgot termelünk: az összes csomagolóanyag, el nem adott készletek, meg egy csomó olyan dolog, amit gyakorlatilag sosem használsz (a kávéhabosítótól az ilyen-olyan (pót)fitnessz felszereléseken át a "díszkacatok"-ig.
Emellett egy csomó olyan dolog van, amiből felesleges minden háztartásba egy, mert az idő 90%-ában kihasználatlanul áll (fűnyíró, grill tűzhely, gumicsónak és még ezer egyéb.
Egy háztartásban a jövedelem nem kis részét költik ilyesmikre.
Aztán ott vannak a "javíthatatlan" dolgok. Manapság, ha elromlik egy hajszárító, megy a kukába, mert már az ára is kevesebb, mint amennyi a szervizes óradíja lenne, a burkolatát pedig eleve összeragasztják, hogy ne is lehessen megbontani. Ez már a mosógépekre is jellemző, konkrétan találkoztam olyan mosógéppel, amiben a belső dobot csak egyben lehet cserélni, alkatrész áron 40e FT + munkadíj + szállítás áron.
Az átlag ember bele van hajszolva a mókuskerékbe, olyan dolgokért dolgozik, amikre valójában nincs is szüksége, de mindenhonnan olyan ingereket kap, hogy még, még, még VEGYÉL!!!! Ha nincs más, akkor jöhet a nagyobb autó, nagyobb lakás, több akármi. Ő meg vállalja a még több munkát, és tovább hajszolja magát.
És persze sose fogja elérni azt az állapotot, amikor úgy érzi, most már tényleg megvan minden, elégedetten hátradőlhet. Pedig ez valahol alapfeltétele a boldogságnak.
Igen, ez tökre igaz. Igazából ez az egész egy agyrém. Az általad írottak miatt teljesen reális, hogy ugyanezekkel az adottságokkal, ugyanezen a bolygón ha máshogy alakulnak a dolgok, akkor élhetne mindenki boldogan. Csak le kellene optimalizálni a folyamatokat. Nem azért kell küzdenünk az életben maradásért, mert szűkösek az erőforrások, hanem azért, mert mesterségesen szűkösséget gerjesztünk. Saját magunknak nehezítjük meg a dolgokat. Ez igazából azért rettenetes, mert elszúrjuk vele az egyetlen életünket. A legtöbben viszont ezen el sem gondolkodnak, annyira természetes nekik ami van, hogy el sem tudnak képzelni semmilyen más alternatívát.
VálaszTörlés