Amikor mindenféle mesterséges neurális hálókat építenek, mindig azon van a hangsúly, hogy az adott hálózat hogy kapcsolódjon össze, hogy tanuljon, stb. de alapvetően egy üres valami a kiinduló alap. Mindennek nulláról kell összeállnia. De a valódi élőlények agya nem ilyen. Speciális neuronok vannak helyérzékelésre, sebesség érzékelésére, és egy rakás ösztönösnek mondott dolog. Ez pedig korántsem elhanyagolható. Lehet, hogy végül nem is a "gondolkodó agy", a neocortex modellezése lesz az igazi kihívás, hanem az alatta lévő "primitív", állati agyé, ami évmilliárdok alatt csiszolódott ilyenné.
http://ipon.hu/hir/sebessegmero_sejteket_azonositottak_az_agyban/34329
http://ipon.hu/hir/sebessegmero_sejteket_azonositottak_az_agyban/34329
Erre szoktam azt mondani, hogy az agy két részre van osztva: ROM-ra és RAM-ra. A ROM az, amit nem lehet megváltoztatni, és eleve bele van kódolva egy csomó feladat (lélegzés, evés, alap mozgások). A RAM-be kerül mindaz, amit életünk során tanulunk.
VálaszTörlésAz állatoknál a ROM mérete sokszor nagyobb a RAM-énál: még nagyobb emlősöknél is megfigyelhető, hogy születés után pár órával pl. a zsiráfbébi feláll, és tartja a lépést anyjával. Kisebb állatok pedig teljesen magára hagyják utódaikat, abszolút hiányzik a nevelés fázis.
Ha jól belegondolunk, a Földön a legéletképtelenebb utódokat az ember hozza világra.
Egyik kedvenc könyvem egy régi sci-fi, Mónus Miklós: Ő és Az című könyve. Pont erre a dologra épít. Érdemes elolvasni, ha be lehet szerezni valahol.