Ez egy nagyon ígéretes technológia. Elvileg szabadon szerkeszthetjük vele a DNS-t az igényeink szerint. A másik dolog, ami eszembe jutott róla (meg korábban is, egy rákkal foglalkozó könyv kapcsán), hogy minden informatikusnak a főiskolán/egyetemen bevezetném a biológia/genetika oktatást. Nagyon elmés rendszerek működnek a természetben, sokat tanulhatnánk tőlük. És ez az egész ott mélyen már talán inkább informatika, mint kémia. Talán a rák ellenszerét egyszer majd informatikusok találják fel ...
https://ipon.hu/elemzesek/a_genszerkesztes_uj_kora/2622/
Van ahol tanitjak :D Ugy hivjak Bioinformatics
VálaszTörlésMeg van ilyen film is: http://www.imdb.com/title/tt0119177/
VálaszTörlésBizony, a tudományok együtt hatékonyak. Faterom szokta mondani, a természet ismeri a fizikát, csak mi nem. :D
VálaszTörlésKönnyű neki, több milliárd éve tanulja.
VálaszTörlésBalazs Nadasdi Tudom, hogy van ilyen, de én mindenkinek tanítanám. Nem csak a tényleges bioinformatikához lehet jó a biológia ismerete. Jól jöhet robotikánál, de vannak ott mindenféle önszervező rendszerek, meg kommunikációs, hibajavító, stb. rendszerek, amiknek az ismerete a biológiától teljesen idegen területeken is jól jöhet. Volt egy rákkal foglalkozó könyv, ott írtak róla, hogy milyen hibajavító, kommunikációs, stb. rendszerekkel rendelkezik egy sejt. Nem úgy van, hogy jön valami kis hiba, aztán döglik az egész, mert akkor nem sokáig élnénk. E helyett a DNS redundáns, és egy mechanizmus folyamatosan csekkolja a hibákat, a hibás sejtek pedig megölik magukat. Arra is van egy mechanizmus, hogy a sejtek ne szaporodjanak túl. Vagy például a sejtek önmagukban nem sok mindent csinálnak. Folyamatosan kommunikálnak a környezettel, és ez befolyásolja, hogy milyen részek fejeződjenek ki a DNS-ből. Gondolkodtál pl. azon, hogy az ember miért nem egy gömb? :) Ha a sejtek csak osztódnának, akkor max gömb alakulhatna ki. Ezzel szemben egyszer csak elkezdenek nőni kezek, lábak, szív, agy, stb. Honnan tudja a sejt, hogy most máshogy kell osztódni, és hogyan, merre osztódjon, merre nem. Autonóm, klónozott robotokból különféle dolgokat felépíteni. Ez egy szép programozói feladat. De milyen jók lennének ezek a redundáns rendszerek önjáró autókban, repülőkben, vagy akár az oprendszerben, ami a saját hibáit javítja. Nagyon nagyon sokat tanulhatnánk a természettől, és ha ez az oktatás része lenne, rengeteg új, kreatív megoldást adhatna. A működések alapja, filozófiája a lényeg, adna egyfajta gondolkodásmódot. Én ezért építeném bele minden egyetemi tananyagba.
VálaszTörlésEnnek akkor látom értelmét, ha már tudjuk pontosan hogyan működik és annak az elméleti részét el lehet magyarázni matematikai programozással.
VálaszTörlés