2016. július 31., vasárnap

A klímaváltozás itt van, és megeszi a világot

A klímaváltozás itt van, és megeszi a világot

"És ha valaki erre azt mondja, hogy csak néhány hóbortos kutató szórakozása az egész, álljon itt zárásként egy érdekes adat: a 200 leghíresebb, a klímaváltozással foglalkozó amerikai kutató körében végzett felmérés szerint a kutatók legnagyobb része kisebb-nagyobb mértékű depresszióval és hangulatingadozással küzd. Nem is csoda, mindenkit megviselne, ha az lenne a munkája, hogy dokumentálja, ahogy a szeme láttára elpusztul a világ."

http://index.hu/tudomany/2016/07/31/a_klimavaltozas_itt_van_es_megeszi_a_vilagot/
http://index.hu/tudomany/2016/07/31/a_klimavaltozas_itt_van_es_megeszi_a_vilagot

11 megjegyzés:

  1. Kezdjük ott, hogy "emberi tevékenység okozta klímaváltozás" két állítást tartalmaz, egyrészt azt, hogy a klíma változik, másrészt azt, hogy ezt az emberiség okozta.

    A klíma tudjuk, hogy változik, konkrétan jelenleg is egy interglaciáris korszak eljegesedési időszakában élünk.

    Azt, hogy ezt az emberiség 150 éves tevékenysége okozta volna, már sokkal többen (ti. ezzel foglalkozó tudósok) is vitatják, és ennek alátámasztására nagyon kevés bizonyíték van, felállított modell annál több.

    Azt, hogy ez a jelenleg regisztrált változási vektor szabadon extrapolálható -e tetszőleges X celsius fokos emelkedésig, már lényegesen kevesebben állítják, és még többen vitatják, szintén számítógépes modellek (biza!) alapján. (off: Ami természetesen olyan misztikus valami, amitől minden ujságíró azt gondolja, hogy az csak jó lehet, hiszen Kaszparovot is megverte egy számítógép.)

    Jelenleg van 150 évnyi (egyre pontosodó és sokasodó) mérésünk, van egy halom közvetett adaton alapuló (jégsűrűség, jég széndioxidtartalom) értékünk, amiknek már értelmezése sem egyértelmű, és van egy eléggé megbízhatatlan feltevés, aminek megbízhatatlansága már abból is fakad, hogy földtörténeti szempontból (de még a jelenleg ismert bioszféra történetének szempontjából is) jelentéktelenül rövid időszakról beszélünk.

    Mindezen nagyrészt rendkívül bizonytalan adatokból, van többszáz felállított modellünk. Amelyek közül például egyik sem magyarázza az 500 évvel ezelőtti kisjégkorszakot. 500 év... nem millió évek, hanem három teknősgeneráció távolsága...

    A bioszféra összeomlása pedig igen mókás fenyegetésnek tűnik, ha csak azzal vetjük össze, hogy a Donyec-medencében a röpke 60 millió éven át tartó karbon-korban 1200 méter vastagságú kőszén keletkezett. De Európában is csak 2.5 millió éve változott meg a szubtrópusi növényzet a ma ismertre.

    Tekintve a változók számát, az adatok bizonytalanságát, a folyamatok teljes megértésének és egymásra hatásának igen limitált mértékét, illetve hozzátéve fűszerként a tudományos publikálás és finanszírozás jelenleg uralkodó trendjeit, igen nehéznek tartom kihámozni a valós adatokat, a kényszeres publikációk, és a finanszírozási célból megírt bulváros cikkek közül....

    VálaszTörlés
  2. Ha csak egy kis esély is van rá, hogy mi csináljuk, hogy belepusztulunk, és hogy tehetünk ellene, akkor szerintem tennünk kell. Az nem tűnik jó stratégiának, hogy tojunk az egészre, mert hátha nem úgy van ahogy gondoljuk. Az kicsit olyan mint az orosz rulett ...

    VálaszTörlés
  3. Hasonló logika taszítja kuruzslók és sámánok karjaiba a betegeket...

    "Ártani nem árthat, és ha igaza van, akkor még segít is."

    VálaszTörlés
  4. Én semmi hasonlóságot nem látok a két dolog között. Itt komoly tudósok mondják azt, hogy baj van, és hogy mi vagyunk az oka, és tennünk kell ellene. És a többség így gondolja, szóval lekuruzslózni őket kicsit erős. Ha pedig nem cáfolható, épp ellenkezőleg, jó esély van arra, hogy igazat mondanak, akkor tenni kell ez ellen valamit, mert a következmények végzetesek lehetnek. Tegyük fel, hogy igazuk van. Tegyük fel, hogy tehettünk volna ellene. Ezek az emberek, akik ellene voltak a változásnak, majd szétteszik a kezüket, hogy "de hát nem volt biztos hogy mi vagyunk az oka, csak 80-90% volt az esélye".

    VálaszTörlés
  5. Azért 3 teknősgenerációnál szemmel láthatóbban gyorsabban változnak dolgok. Az a széndioxid, amit a levegőbe eregetünk, nem fog átalakulni oxigénné csak úgy magától. Az ember ebben a "sokismeretlenes" egyenlet rendszerben mára az egyik legnagyobb hatvánnyal rendelkező tényező, úgyhogy nagyon oda kell figyelnünk arra, mit csinálunk.

    VálaszTörlés
  6. 1. a jelenség létezik, erősen változik a klíma

    2. vitatott, hogy ebben mennyi az emberi tevékenység szerepe (bár a csak hozzánk köthető károsanyag-kibocsátásokat figyelembe véve erős érvek kellenének ellene, de megértem, hogy a mezőgazdasági és ipari lobbi bagatellizálja a dolgot)

    3. kérdés a folyamat mennyiben árt nekünk (embereknek); az élet nem fog elpusztulni, csak változik, de ettől mi még kerülhetünk nagyon nyomorult helyzetbe; igaz persze hogy most is sokan abban vannak, és itt a szerencsésebb régiókban magasról teszünk erre)

    4. kérdés tudunk-e bármit tenni ellene; ez független attól, hogy mi okozza, a kérdés az, hogy tudjuk a legkevesebb veszteséggel túlélni a folyamatot, sajnos itt megint nem egyforma a régiók esélye és lehetősége

    VálaszTörlés
  7. Itt olyan folyamatok fognak beindulni, amit nagyon nehéz lesz kezelni. Nem csak arról van szó, hogy valahol csökken az életszínvonal, de amit ma népvándorlásnak nevezünk, az semmi lesz ahhoz képest, ha megindulnak az emberek pl. Afrikából - és meg fognak indulni, sokkal többen mint eddig.

    VálaszTörlés
  8. Laszlo Fazekas
    Vannak tudósok, akik szerint a klímaváltozás emberi forrású. De ha éppen arra vagy vevő, van a neten egy nem kimerítő lista 31487 amerikai tudósról (köztük 9027 PhD-val rendelkezik, bár a komolyságukról nincs közelebbi adat), akik szerint nem emberi forrású.

    Vannak tudósok (szintén komolyak is), akik szerint a klímaváltozás ellen (ezek közül egyesek szerint nem emberi forrású) lehet tenni valamit, ellenben ott sincs koszenzus arról, hogy az a valami az mi, és milyen mértékben használ.

    Az, hogy tegyünk már valamit mert van esély, hogy egyes modellek akár nagyrészben helyesek, és az egyes modellek alapján a valami akár segíthet is, az én szempontomból közel van ahhoz, hogy a C-vitamin túladagolás akár segíthet is a rákon. Egy nagyon kicsi esély hátha van, amúgy csak abban vagyunk biztosak, hogy a jelenség (betegség) fennáll. A klíma változik, méghozzá olyan mértékben, amit a korábbi 300 évben (!) nem tapasztaltunk.

    Ugyancsak vannak tudósok, akik szerint az modellek helytelenek, és a klímaváltozás (ami a modelltől és annak extrapolásától tökéletesen független megfigyelésen alapszik) jelenlegi tendenciája nem fog kihalási hullámhoz vezetni. Közöttük számosan rendelkeznek egyetemi és akadémiai címekkel, és idevágó végzettséggel, ami gondolom a komolyság szinonímája.

    Árpád Erdős
    3 teknősgeneráció alatt 3-400 évet értettem.

    Időszámításunk szerint 1400 és 1600 között volt a Kis Jégkorszak, ami 200 éven át tartó lehűlést hozott. Annak a lehűlésnek a mértéke (teljes delta) nagyobb volt, mint a mostani felmelegedésnek a mértéke. Az okaira több párhuzamos modell létezik, az egyik a naptevékenység csökkenésére vezeti vissza, más modellek az erős vulkanikus tevékenységre.

    Horváth Gyula
    Egyetértek a pontjaiddal, hozzátéve, hogy a klímaváltozás emberi forrásának promotálásában van akkora üzlet, mint annak bagatellizálásában. Erre próbáltam utalni az első megjegyzésemben a kutatások finanszírozásának trendjeinek megemlítésével.

    VálaszTörlés
  9. Botond Zalai-Ruzsics​ szerintem annak van hatása, hogy az elmúlt pár évtizedben több szendioxidot juttattunk a levegőbe, mint a klímavaltozast okozó vulkánok évszázadok alatt.
    Emellett ma hússzor annyian élünk a földön, mint az általad említett kis jégkorszak idején. Teljesen nyilvánvaló hogy az élhetetlen helyeken élő milliók mashova fognak vandorolni, igen komoly konfliktusokat váltva ki.

    VálaszTörlés
  10. Az hogy az üvegházhatás számít-e jelentősen a klímaváltozásban, illetve a fényvisszaverő-képesség változása talán eldönthető. Nem egyértelmű, hiszen nem mindegy mekkora a hatása, hogy csak kerekítési hiba, vagy jelentős tényező. Ha jelentős, akkor ezen kettőnél az emberi tevékenység szerepe talán elég jól becsülhető.

    De ettől függetlenül, valóban az a kérdés, mi most a legjobb, amit tehetünk, hogy a biztosan létező és erősödő folyamat a legkevesebb szenvedést okozza. És félek ebben nem állunk jól. Kevesen hajlandók kihagyni a jeget a viszkijükből, csak azért, hogy megmentsék vele a Földet.

    VálaszTörlés