"A tőlünk mindössze 40 fényévre lévő halvány csillaghoz ugyan nagyon közel helyezkednek el ..." - vajon mennyi idő lenne ide átcuccolni egy embereket szállító csillaghajóval ... És ez számít közelnek ...
https://sg.hu/cikkek/120269/lakhato-exobolygok-lehetnek-a-kozelunkben
https://sg.hu/cikkek/120269/lakhato-exobolygok-lehetnek-a-kozelunkben
Hajlítani kéne a teret. Kell a fűszer.
VálaszTörlésFénysebességgel egy, másfél generáció.
VálaszTörlésFénysebességre nem tudsz felgyorsítani egy csillaghajót, és csak a megközelítéséhez is annyi energia kellene, hogy lehet egyszerűbb lenne új bolygót építeni, vagy terraformálni egy nem lakhatót, mint átcucolni az emberiséget ide. Vagy találunk valami kiskaput a fizikában (mint Horváth Gyula féreglyukakat köpő fűszer evő kukacai), vagy marad az agy feltöltése, és az MI-t küldjük magunk helyett. Én ez utóbbit egyszerűbben megvalósíthatónak gondolom, mint embereket eljuttatni ide.
VálaszTörlésÉn nagyon nem hiszek az agy letölthetőségében. 100 évig még biztosan.
VálaszTörlésSancho Vi At Nem fenysebesseggel, meg akik odaernek mar azt sem tudnak honnan indultak csak valami mesebol :D
VálaszTörlésHorváth Gyula Intergalatktikus hajót sem fogunk előbb építeni. Konkrét időponttól függetlenül szerintem előbb fog sikerülni a feltöltés, mint a csillaghajó építés, mert egyszerűbb (nem egyszerű) problémának tűnik.
VálaszTörlésLehet. Az egyiknél van egy erős korlát, amit nem tudjuk kikerülhető-e. A másik meg amolyan mátrixos divat olyan dologról, ahol a tudásunk ezrede sincs, mint a másik esetben. Így itt bármi lehet, de nagyon messze vagyunk még az agy megértésétől. A reprodukálásáról nem is beszélve.
VálaszTörlésEzt az "agy letölthetősége" dolgot nem tudom megemészteni. Oké, atomi szinten reprodukálják a testem, de mondjuk 10 példányban (ha egyben lehet, 10-ben is). Melyik leszek ÉN?
VálaszTörlésIlletve csak idő kérdése, és simán össze lehet majd rakni olyan AI-t is, ami rendelkezik minden egyed összes emlékével és tudásával. Akkor megszűnik majd az emberi élet értelme?
Lehet. Én sem tudom, hogy milyen lenne egy olyan világ, ahol képesek vagyunk erre, meg hogy mit kezdene az ember magával, ha látszólagos isteni hatalmat kapna azzal, hogy bármilyen valóságot szimulálhat magának. Valószínűleg tojnánk a terraformálható bolygókra, és kilövöldöznénk magunkat az űrbe úgy, ahogy a legutóbbi blogbejegyzésemben írtam. Nem tudom milyen lenne. De annyira adja magát a dolog. Ott az agyad, neuronok, szinapszisok, információ cikázik ide-oda, vannak számítógépek, amivel elvileg ez egyszer emulálható. Tiszta technológiai problémának tűnik. Ezzel szemben inkább megoldhatatlannak tűnik olyan csillaghajókat építeni amik kisebb bolygó méretűek és egész csillagnyi energiákat használnak el meghajtásra. Ehhez picik vagyunk. Az agy emulálásához viszont csak ügyetlenek.
VálaszTörlésEgyszerűen mindig csak ámulok, hogy mennyire képesek vagyunk leegyszerűsíteni az agyat, csak azért mert egy Mátrix című filmben valaki írt egy ilyet. Ami filmnek jó (nem annyira, de elmegy), de amúgy nagyon messze vagyunk tőle. A szimulált agy hogy fog tapasztalatokat szerezni? Az agy változik, ha le is tudnál másolni egy agyat több példányban, egyformán, kis idő múlva már nem lenne ugyanaz a kettő. A külső és belső véletlen események miatt eltérnének egymástól.
VálaszTörlésAz ember képes 90%-ban sérült aggyal is az életben maradásra. Éppen emiatt feszegetik azt, hogy nem feltétlen kellene első körben full agyat létrehozni. Másrészt egyetértek azzal, hogy rohadtul nem ismerjük az agy működését. Fényévekre vagyunk még tőle. :D (A kör bezárult.)
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Képzeld el, beültetnek egy gépbe, eltöltesz a sötétben kis időt, fejeden elektródákkal, majd mikor kijössz, közlik veled, hogy az agyadat feltöltötték a melletted álló robotba (tényleg ott van). Akkor már nyugodtan meghalsz?
VálaszTörlésHorváth Gyula Én Kurzweil könyv óta vagyok "feltöltés mániás", az azért nem egy Matrix. Az agyról nem tudom mennyire bonyolult, de pont ezért nem is merem azt mondani rá, hogy kell még 100 év a szimulálásához, mert lehet, hogy mégsem annyira bonyolult. Akárhogy is, ez jelen ismereteim szerint technológiai kérdés, agyat feltérképező, és agyat szimuláló technológia kérdése. Viszont ha sikerülne agyat szimulálni, az ugyanúgy képes lenne tanulni, épülhetnének benne virtuális szinapszisok, stb. Amúgy valószínűleg ha egyszer sikerül, utána sok-sok évig fogunk majd vitatkozni azon, hogy ami létrejött az te vagy, egyáltalán ember-e, él-e, és hasonlók.
VálaszTörlésÁrpád Erdős Igen, ez örök dilemma (egyébként ugyanezen dilemmáztak egy star trek részben a teleportálás kapcsán is, hogy átsugárzáskor meghalsz-e, vagy nem). Erre azt a példát szoktam mondani (már lehet veled is beszéltünk erről, nem emlékszem), hogy van egy idős agyvérzésen átesett ember. Fejlett már a technológia, nincs semmi gond, kivágják azt a pici agydarabot, ami tönkre ment, és betesznek egy kis gépet, ami szimulálja a működését. Ettől ő még ember marad? Persze, hiszen csak egy kis agyprotézist kapott, ami az agya kis részének feladatát átvette. Aztán újabb agyvérzés, újabb protézis. Végül szép lassan az egész agya lecserélődik számítógépre. Meddig volt ő ember, és mikortól nem az? Innen meg már ugye csak egy ugrás, hogy mi van akkor, ha egyben lecserélik az agyát? Az miben más, mint ez?
Nem is biztos, hogy teljesen ismerni kell az agy működését. Az AI-k működését sem feltétlenül ismerik, különben nem érné meglepetés néha a szakembereket a kapott eredmény, lásd a MS tweet-elő gyilkos hajalmú női AI, vagy a Google képfeldolgozó AI, amit visszafelé is bekötöttek, és meglepő dolgokat köpött ki, melynek eredményein még most is dolgoznak, de lett belőle pl. egy Prisma festő app. A teljes megértés és az elvi megértés között azért van pár fokozat. Az elvi megértés elégséges lehet annak érdekében, hogy a gyakorlatban valamiféle eredményre jutás történjen.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Hülyén hangzi, de talán az a különbség. hogy nem marad meg a "régi" egyed.
VálaszTörlésMert ugye egyértelmű, hogy megduplázódik a személyiség: a korábbi példánál maradva a melletted álló robot pontosan arra fog emlékezni, hogy beült egy gépbe mint ember, ott valamit csináltak vele, és robotként ébredt fel. Az ő szempontjából a "műtét" tökéletesen sikerült.
Csakhogy a másik oldalon meg ott állsz te, ugyanezekkel az emlékekkel, és 100 emberből 100 azt mondaná, te vagy az eredeti...
Árpád Erdős "... te vagy az eredeti." és meg fogsz halni, de a másolatod túlél. Nnna, ezt aggyal felfogni nem egyszerű, erre szocializálódni kell (lásd "Jupiter felemelkedése").
VálaszTörlésÁrpád Erdős Hát ennyi, ezzel lehetővé válik valami, ami eddig nem, le tudnak klónozni téged. Onnantól már két külön egyed vagytok ha te is megmaradsz, ha meg nem, akkor lehet vitatkozni, hogy te vagy az, vagy nem te vagy. De ez meg bármennyire is hadakozik ellene az elméd, szerintem definíció kérdése. Nekem a pár hónapos kisfiamat kezembe tartva futott át az agyamon a gondolat, hogy az a kisbaba, az az anyagcsomó pár év múlva nem lesz, mert az anyagcseréjének köszönhetően azokat a sejteket, amik most alkotják, egyszerűen kisz**ja a WC-n. Ettől még nem gondolnám, hogy meghalt. Hogy definiálod magad? Mi vagy te? Az anyag ami alkot? Az agysejtjeid? Vagy csak az információ, ezek struktúrája? Ettől függ a válasz.
VálaszTörlésSancho Vi At Kurzweil azzal érvelt a könyvében, hogy szerinte az agy fraktálszerűen épül fel (nem vagyok agykutató, nem tudom ezt megerősíteni, vagy cáfolni), így alapvetően egyszerű struktúrák ismétlődő rendszere, ami csak elsőre látszik bonyolultnak, valójában ha megtaláljuk a szabályosságot, nem feltétlenül lesz az. E mellett szerinte majd a nanotechnológia fogja lehetővé tenni, hogy olyan precízen feltérképezzük majd az agyat, hogy le lehessen másolni.
Amúgy ha van rá kapacitásotok, ingerenciátok, stb. szerintem érdemes elolvasni a Szingularitás küszöbént Kurzweil-től, nagyon jó könyv. Mondjuk az eleje rohadt száraz, mert több 10 oldalon bizonygatja, hogy a fejlődés exponenciális, ami egy idő után nagyon száraz, és unalmas, de ha ezen átverekedted magad, utána már élvezetes.
Köszi!
VálaszTörlésA klónozással, és a feltöltéssel is felmerül, hogy akkor most melyik vagy te. Az egypetéjű ikreknél melyik vagy? Két azonos egyed a szétválás pillanatától elkezd különbözővé válni. Csak az a furcsa, hogy az ikreknek nincsenek emlékeik a szétválás előttről, a felnőttkori klónnak meg lesznek. De ez meg a majdnem azonos gyerekkorhoz hasonlít. És az emlékek is el fognak térni nemsokára. Lásd most zajló konferencia, az emlékeket az előhíváskor rakja össze darabokból az agy, mindig kicsit máshogy és nem az emlék, hanem az összerakás módja rögzül.
VálaszTörlésAz, hogy az agy egy az egyben felmérhető és modellezhető, a mechanikus világképre emlékeztet engem. Én sokkal inkább úgy gondolom, hogy az agy a külső ingerek és belső véletlengenerátorok hatására megjósolhatatlan működésű. Kvantumszámítógépekkel talán szimulálható lesz a működése, de procedurálisakkal soha. Ahogy már egy olyan pimf egyszerű feladatot, mint a sakkozás, se lehetett úgy eredményesen gépre tenni, hogy a gép majd sokkal több lépést számol előre, úgy az agyi működést se lehet kiszámolni. Háromtest-problémával hogy állunk? És akkor az százmilliárdtest-problémával?
(Posztírás közben ne töltsetek magatoknak teát, ha teás és kávésbögre is van mellettetek. Ugyanitt kávés tea olcsón átadó.)
Az agy kvantumszámítógép modellje is csak elmélet, egyáltalán nem biztos, hogy bármilyen szerepe is van az agy működésében a kvantummechanikának. Én azt is el tudom fogadni, hogy egy neuron nem annyira bonyolult valami és egyszerűen csak a mennyiség, meg az evolúciósan kialakult alapstruktúrák összessége a tudat. Persze ezek csak üres találgatások, de mivel ennyire nem ismerjük az agyat, lehet, hogy valójában sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
VálaszTörlésA kvantummechanikának én se hiszem, hogy szerepe lenne közvetlenül az agy működésében. A kvantumszámítógép csak úgy jön ide, hogy azt biztosan tudjuk, hogy az agy nem procedurális folyamatokkal működik, és az emlékeink sem reprezentálhatók fixen eltárolt adatokkal, akkor pedig talán egy ilyen, nem procedurális gép alkalmasabb lehet a modellezésre. De igazad van, ez messze nem biztos, hiszen a kvantumszámítógépről is elég keveset tudunk még. Abban se vagyok biztos, hogy nagy gépek is építhetők így, nem csak kisebb egységek. Pár év múlva azért ebben okosabbak leszünk.
VálaszTörlésAzért vannak nagyon meglepő eredmények. Az oroszok arcfelismerő programja, például, ilyen. Sokat ki lehet hozni a hagyományos algoritmusokból is, az biztos. Valószínűleg a megtévesztésüket is szépen le lehet majd programozni :-)
Ez a procedurális, nem procedurális dolog annyi, hogy milyen elven működik. A neurális hálók sem procedurális működésűek, mégis szimulálhatóak procedurális gépeken egy rakás mátrix szorzással. Szóval az, hogy az agy nem számítógép, nem jelenti azt, hogy számítógéppel nem modellezhető. Az persze lehet (sőt, biztos), hogy célszámítógéppel jobban lehet majd szimulálni, de ez csak hatékonysági kérdés. Jó eséllyel most is lehetne szimulálni az agyat, csak 1 mp agyműködés kiszámolása lehet 1 napig tartana a legjobb szuperszámítógéppel is. De ezek csak hatékonysági dolgok.
VálaszTörlésKérdés igaz-e, hogy a mennyiségi változás egy idő után minőségibe csap át?
VálaszTörlésEzeket valószínűleg még nem tudja senki megmondani, de jöhet itt áttörés, meg az is lehet, hogy nem jön.
VálaszTörlésErről most egy vicc jut eszembe. Úgy kezdődik, hogy: Két galamb beszélget az atomfizikáról ... :)
Bár galamb lehetnék! De legjobb esetben is csak egy veréb vagyok.
VálaszTörlés