2016. július 30., szombat

Vajon mennyire bonyolult az emberi agy?!

Vajon mennyire bonyolult az emberi agy?!

Agyunk a legbonyolultabb szervünk, ami minket embereket messze az állatvilág fölé emel. Hihetetlen dolgokra vagyunk képesek általa, elég ha csak a legutóbbi pár száz év fejlődését nézzük. De vajon mennyire bonyolult valójában? Elképzelhető, hogy nagyon egyszerű működésű idegsejtek összessége olyan csodálatos dolgot hozzon létre, mint az emberi elme? És végül, elképzelhető hogy valaha mi is alkothatunk valami hasonlót, egy emberi szintű MI-t?

http://lf.estontorise.hu/archives/624
http://lf.estontorise.hu/archives/624

7 megjegyzés:

  1. Kurzweil ezen témával foglalkozó könyvét olvasva eszembe jutott pár gondolat. Korábban nem fért a fejembe, hogyan lesz a transzhumán ember, ha nem tud öröklődni a beépített chip. Most már világos; a génmódosítás a válasz. Örökíthető bioprocesszorokkal még a pszichés változások is egy generáción belül feloldhatóak. A másik a relatív sebesség, ami most foglalkoztat. Egy perc alapú rendszerben él a mai humán agy. Nem képes felfogni egy olyan lehetséges intelligens lét körvonalait sem, melyben egy évünk alatt telik el egy másodperc, így képtelen lenne jelenleg létrehozni mondjuk a Holdon életképes kő alapú fajt, mert nem látná, nem tudná észlelni, hogy él-e. Arra is képtelen, hogy egy atomrobbantás visszafelé működő szingularitásban felfedezzen egy esetlegesen létező fajt, hiszen az első pillanatban annyi minden történik, hogy letudja egy robbanásnak, majd a lebomlás sokmillió évét fel sem tudja fogni. Közben meg akár az is lehet, hogy egy vagy számos fajt hozott létre a sajátjából...

    VálaszTörlés
  2. Engem meg Ti ketten inspiráltok, sok infót, forrást adtok, ami segít. 😀

    VálaszTörlés
  3. Írtam pár hete egy bejegyzést ilyesmiről (http://lf.estontorise.hu/archives/605), hogy végső soron az evolúció is intelligens, csak máshogyan mint mi. Kurzweil nagyon bízik a genetikában (ugye ez a 3 forradalom, a genetika, a nanotechnológia és az MI), de azért a genetika egy elég bonyolult dolog. Ezekből a génekből fehérjék lesznek, a fehérjékből sejtek, a sejtek kommunikációja aztán visszahat a DNS-re (fú, erről is van egy jó könyv, igazából a rákról szól, az a címe, hogy Ha egy sejt megkergül), és ebből az össze-vissza, keresztül-kasul kommunikáló, önmódosító rendszerből összeáll egy ember. Nem vagyok a téma szakértője, de úgy gondolom, hogy ezt végigkövetni legalább olyan bonyolult (ha nem bonyolultabb) feladat, mint feltérképezni az agyat. Szóval én inkább tippelnék arra, hogy előbb lesznek nanobotjaink, és talán előbb képesek leszünk feltölteni az agyunkat, mint hogy finom szinten beavatkozunk ebbe a folyamatba. Ha meg már nincs szükségünk fizikai testre, akkor meg ugye minek.

    VálaszTörlés
  4. A DNS piszkálást nem mi, hanem a nano robotokkal tuningolt ember fogja tudni megtervezni. Ez teljesen világos.

    VálaszTörlés