2016. augusztus 28., vasárnap

A dolgok viszonylagosságáról

A dolgok viszonylagosságáról

Nemrég olvastam egy cikket, ahol azt fejtegették, hogy az agy "becsült számítási kapacitása" alapján 47 perc alatt lehetne szimulálni 1 másodpercnyi agyműködést. Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyen sebességgel képesek lennénk szimulálni egy emberi agyat, hisz sem a részek működéséről, sem a struktúráról nem rendelkezünk elég információval. Ráadásul ugye az egész dolog csak becslés, de ez most a téma szempontjából nem is érdekes.

Azon gondolkodtam, vajon milyen lenne így élni? Még pontosabban, hogy valójában számít-e a szimuláció sebessége? Nyilván, ha beszélgetni szeretnénk egy ilyen szimulált lénnyel, elég lomhának tűnne számunkra, de ha ezeket a szimulált agyakat valamilyen szimulált környezetben tartanánk, úgy teljesen normális életet élhetnének "odabenn". Kicsit hasonlóan ahhoz, ahogyan a relativitáselméletben egy gyorsan mozgó űrhajó fedélzetén. Einstein óta tudjuk, hogy ha valami gyorsan (a fényét megközelítő sebességgel) mozog, ott lelassul az idő. Egy ilyen űrhajó fedélzetén utazók mindebből semmit nem vennének észre, miközben mi, akik a Földről figyeljük őket, azt látnánk, hogy az űrhajón minden rettenetesen lelassult. Ugyanilyen lassított felvételként látnánk egy jelenlegi szuperszámítógép által szimulált világ szimulált embereinek életét. De vajon mit jelent az, hogy lassú? Mi emberek a valóság egy szűk tartományában létezünk. Ebben mozgunk, ez számunkra az etalon, de miért ne létezhetnének lények más tartományokban? Elég ha csak visszakanyarodunk az előbbi, számítógép által szimulált világhoz. Ahogy fejlődik a technológia és gyorsabbak lesznek a gépek, úgy a feltöltött emberek világa is gyorsul. Egy szép napon szélsebesen elhúznak mellettünk és ők lesznek a gyorsabbak. Ekkor az ő szempontjukból a mi világunk lesz hihetetlenül lassú. A technológia megfelelő fejlettségi fokán a mi világunk teljesen statikusnak tűnhet a szimulált emberek számára. Egy forgalmas utca olyan lenne számukra, mint egy fákkal teli erdő. Ott állnak az emberek statikusan és meg sem mozdulnak. Ha elég hosszú time-lapse videót készítenek róla, akkor már látszik a mozgás, valahogy úgy, ahogyan a természetfilmekben bemutatják egy növény növekedését. Ilyen trükközés nélkül viszont a Föld nem más, mint egy befagyott kép, egy érdekes szobor. Arra szeretnék csak rámutatni ezzel, hogy nem annyira lényeges fogalmak a gyors és a lassú, sőt igazából jelentésük is csak hozzánk képest van. Létezhetnek olyan életformák, amik más tartományban élnek, és talán észre sem vennénk őket. Egy fénysebesen fejlődő civilizáció, ami kialakul, intelligensé fejlődik, majd kipusztítja magát, számunkra lehet, hogy csak egy nagy szupernóva robbanásnak tűnne. De ugyanilyenek lennénk mi is egy olyan életforma számára, ami a mi fogalmainkkal rendkívül lassan él. Neki a földi élet csak egy pukkanás lenne, egy komplex, de teljesen jelentéktelen kémiai reakció. Az ő szemében talán az evolúció lenne értelmes (itt írtam erről: http://lf.estontorise.hu/archives/605) entitás. Látná "Isten kezét munkálkodni", de talán lemaradna az emberiségről. De megfordítva, mi sem vennénk észre, hogy egy intelligens létformáról van szó. Lehet, hogy élettelen kőrakásnak néznénk, amit csak a bonyolult időjárás és belső energiák mozgatnak teljesen véletlenszerűen. Nem vennénk észre, hogy amit figyelünk, valójában egy hihetetlenül lassú, de értelmes lény. De ugyanez igaz a méretekre is. Egy sejt, ha értelmes lehetne, képtelen lenne értelmezni az embert. Ő csak sejtek hatalmas, komplex társadalmát látná, de talán meg sem fordulna a fejében, hogy ez így egyben egy értelmes lény. De ugyanígy egy bolygó méretű idegen lény is jó eséllyel a Földet tekintené értelmesnek, nem pedig a rajta élő embereket.

Az tehát, hogy valami lassú vagy gyors, kicsi vagy nagy, viszonylagos fogalmak, és globálisan nézve nem is annyira lényegesek. Mi emberek a valóságnak egy szűk tartományában élünk, és mivel ezt szoktuk meg, nagyon nehéz elvonatkoztatnunk tőle, pedig talán más tartományokban is létezhet értelmes élet. Sőt, valójában az értelem, az intelligencia maga is egy viszonylagos fogalom, és mivel ennyire korlátoltak vagyunk, talán soha nem fogjuk észrevenni a minket körülvevő megannyi intelligens létformát.

#blog

17 megjegyzés:

  1. Lehet a kövek is élnek. (Volr egy profibb is, de azt nem találom.)

    https://www.youtube.com/watch?v=cRXbvlLj05E

    VálaszTörlés
  2. Vannak azért objektív mértékek, amiket mindenki ugyanúgy érzékel. Például a Föld Nap körüli keringése, a saját forgási ideje. Ráadásul joggal feltételezhető, hogy egy bolygón élő lények életritmusa igazodik ehhez. Tehát a minket megfigyelő idegenek elég hamar tudnák milyen időléptékben kell a változásokra figyelniük.

    VálaszTörlés
  3. „Nyilván, ha beszélgetni szeretnénk egy ilyen szimulált lénnyel,"

    Hogyan valósul meg a kommunikáció a szimulált lény és a valós között? Milyen hatással lenne ez a szimulált lény valóságérzetére?

    VálaszTörlés
  4. Ez a gondolatmenet hasonlít ahhoz a beszélgetéshez, amit anno nagybátyámmal követtem el. Ott legfőképpen arról esett szó, hogy mi van akkor, ha az egész ismert univerzumunk egy másik világban csak egy porszem. Idekívánkozik ama animációs film, ami a Horton címre hallgat. Ugye ott egy elefánt rájön, hogy egy virágon egy komplett kis világ van és próbálja meggyőzni a többi állatot.
    Horváth Gyula De ha olyan bolygón léteznek, ami sokkal gyorsabban kering, akkor az nekik a normális, így nem feltétlenül fogják felfogni, hogy egy lassabban forgó bolygón - Föld - is kifejlődhet élet, ergo, nem fogják figyelni a lassabb bolygókat. Ugye, itt finoman próbálok itt arra utalni, amikor azt írják, hogy " a fizika általunk jelenleg ismert törvényei alapján nem lehet ott élet",stb...

    VálaszTörlés
  5. Mi még nem vagyunk túl okosak ilyen értelemben, hiszen csak egyetlen bolygón ismerjük az életet. De már mi is nagyon sok mindent figyelünk, például változó intenzitású fényt, légkör összetételét. Azért elsősorban a földi élet paramétereit keressük, mert erről biztosan tudjuk, hogy ilyenen kialakulhat az élet.
    Ha egy Földnél sokkal gyorsabban vagy lassabban keringő bolygót találnánk, akkor tudnánk, hogy azon az élet, ha van, annak a bolygónak a ritmusához igazodik.

    VálaszTörlés
  6. Horváth Gyula Szerintem az első eredendő baj, hogy igazából még a Földdel illetve a földön lévő fizikai törvényekkel sem vagyunk teljesen tisztában, az élővilágról még nem is beszélve.
    Bizonyosnak gondolnám, hogyha találunk is értelmes életet odakint, akkor az biztosan nem egy olyan bolygóról fog származni, mint a miénk.
    Egyébként is: mi az az értelmes élet? Mi minősül annak? Ki dönti el? Hol vannak a határvonalak? Megannyi kérdés.

    VálaszTörlés
  7. Az értelmes az számunkra mindenképp az, amivel kapcsolatot tudunk létesíteni. Az élet meg viszonylag definiált fogalom, bár az a definíció is főleg a földi tapasztalatainkon alapul.  Mi máson, ugye?

    VálaszTörlés
  8. Mindezekkel együtt nekem úgy rémlik, hogy még itt a Földön is keresik más alapú élet nyomait, nem beszélve a külső kutakodást, ahol eleve nem tartják kizártnak nem szén alapú előfordulását.
    A tapasztalatainkon túl szerintem nyitottabb szemmel kutatnak.

    VálaszTörlés
  9. Hasonló gondolatmenetet írtam egyik posztod alá, ahol egy atomrobbanást említettem, ami lehet, hogy nem is az, ha más sebességgel nézzük.

    VálaszTörlés
  10. Igen emlékszem, a szupernóvás példa kb. az alapján jött. :)

    VálaszTörlés
  11. Horváth Gyula Ez erősen sántít, ugye érzed?:) Sokszor egymással sem tudunk kapcsolatot létesíteni.

    VálaszTörlés
  12. Annak idején, amikor először nézett meg valaki mikroszkópban egy vízcseppet és meglátta, hogy bizony abban nyüzsög az élet, az mekkora meglepetés lehetett!
    https://www.youtube.com/watch?v=8_if1uZuF9g
    vagy
    https://www.youtube.com/watch?v=pWk0cNAnC0c

    VálaszTörlés
  13. Na de mi nem is vagyunk intelligens létforma :-)

    VálaszTörlés
  14. Nádi András jó, hát vannak az intelligenciára immunis egyedek.

    VálaszTörlés
  15. Miért lenne "lassabb" gondolkodású?
    A kutyák agya például fejlettlenebb az emberénél, de ugyanolyan gyorsan megértik a megtanult szavakat mint egy ember, sőt bizonyos esetekben gyorsabban is tudnak reagálni.
    Ettől persze lehetnek lényegesen gyorsabb vagy lassabb létformák, de szerintem ez nem az agy fejlettségétől függ.

    VálaszTörlés
  16. Árpád Erdős No de a tanulás meddig tart? És hány szót tud megérteni? A reakcióidőnek nincs köze az intelligenciához, a tanulási képességnek van. De leginkább a dolgok összefüggésének megértése és az elvonatkoztatási képesség az, ami az intelligenciára utal, hiszen a csimpánz is gyorsan tanul, mégis elmarad az intelligenciája az emberétől.

    VálaszTörlés
  17. Milan Nedelykov​ Ez így van, az ember gyorsabban tanul, és több dologra tanítható meg, ezáltal bonyolultabb feladatokat tud megoldani, de ettől nem fog gyosabban megoldani olyan dolgokat, amire egy kutya is képes. Az agy működésének sebességét szerintem fizikai / biológiai folyamatok gyorsasága határozza meg, az agy komplexitása szerintem nem a működés sebességére, hanem a megoldható feladatok összetettségére van hatással.

    VálaszTörlés