Hát de ha már leadta, mert kisugározta, akkor ő már hűl, onnantól mindegy kellene legyen, hogy hova megy. Vagy addig miért nem tud kisugározni, amíg mondjuk egy felhő útját állja?? Honnan tudja, hogy ott lesz egy felhő? OFF: ezt a csatornát már régóta meg akartam osztani veled, így itt a vissza nem térő alkalom :D Klikk ide: https://www.youtube.com/channel/UCZFipeZtQM5CKUjx6grh54g
Igen, ez eléggé vicces. Valszeg csak arról van szó, hogy két egyforma hőmérsékletű, és anyagú, felületű, stb. (abszorpciós, és reflexiós tényezőjű) test között látszólag nem jön létre sugárzásos hőcsere, mert ugyanannyi sugárzik a-ból b-be, mint b-ből a-ba, azaz zárt rendszerben a pont annyi veszít, amennyit b-től kap. Jelen esetben az emittert az ablak kivételével tökéletesen elszigeteljük a környezetétől (vákuum a konvekciós, és hővezetéses hőátadás ellen, és árnyékolás a sugárzásos ellen). 1. A vizsgált hullámhosszon a légkör tiszta időben átlátszó -> nincs reflexió, 2., Az ablakon nem csak kifelê juthat sugárzás, hanem befelé is, amit az emitter elnyel -> melegszik tőle. Tehát ha vmi eltakarja a tiszta, kék eget, akkor a(z egyéb forrásokból is visszajutó, azonos hullámhosszú sugárzás miatt) az emitter kevésbé hül. Gondolom én.
Igen, ez egy jó kérdés. Az tuti, hogy hidegebb tárgyról melegebbre (tehát bentről a környezetbe) nem mehet hő. Kb. ez a lényege a termodinamika 2. főtételének. Ezért kell az űr, ahol hidegebb van. De hogy ezt a hősugárzásnál mi biztosítja pontosan, azt nem tudom.
Amit Attila Debreceni írt, az logikusnak tűnik. Általános iskolás koromban akartunk olyat csinálni, hogy dinamóval hajtunk egy motort, ami a bringát, ami a dinamót, ami a motort, és az egész majd megy örökké. Szóval kb. örökmozgót akartunk építeni. Akkor nem értettem mi a hiba a gondolatmenetben, forgatod a tekercset a mágneses térben, ott is "kijön az elektromágneses erő", termel nekünk áramot, és annyi. Csakhogy a generált áram által generált mágneses tér lassítja a dinamót. Ez az amit akkor nem tudtam. Mindig van valami, ami biztosítja az energiamegmaradást, itt meg az entrópia növekedését, stb.
Laszlo Fazekas igen. Tfh. fogunk egy zseblámpát, és számolunk egy elmêleti "kontrasztarányt" az izzószál, és a lámpatest között, bekapcsolt állapotban. Ha tök sötétben világítunk vele a "semmibe", a kontrasztarány vêgtelen lesz. Ha tök sötêtben világítunk egy felhér lepedőre, a kontrasztarány romlik. Ha nappal világítunk, akkor meg kifejezetten rossz. Kêrdés: honnan tudja a zseblámpa, hogy mire világítunk? Na ez ugyanaz, csak nagyobb hullámhosszal, ês nagyon gyenge lámpával. (a felhős égről valszeg nem csak az emitter saját fénye jön vissza, hanem minden, a felhő által visszavert, "jó" hullámhosszú sugárzás, ami amúgy a földről jön. Bevilágít a felhő az ablakon.)
De hát előbb elindul a foton, minthogy tudná lesz-e az útja végén felhő, vagy plafon, vagy akármilyen akadály... és ha lesz? akkor visszamegy a dobozba?
Robert Cartman aha, és hoz magával ezer másikat, mert ahol ő kifért, ott ezer másik is befér. Márpedig van külső forrás, mert nem szabad az út az űrig. A felhő úgy veri vissza a Föld sugárzásos hőveszteségének megfelelő hullámhosszúságú részét, mint egy óriási tükör. Képzed el hogy te vagy a Predator, aki éppen ezen a hullámhosszon néz. A felhők között a fekete űr, és minden felhő fényesen világít. A talaj alattad egyetlen óriási, 300K-es, sugárzó feketetestként ragyog. :)
Igen, itt az lehet a trükk, amit Attila Debreceni mond, hogy nem csak kifelé mennek a fotonok, hanem befelé is. Normál esetben ha van egy hidegebb test és van egy melegebb, és összekapcsolod őket, a melegebből több jön a hidegebb felé, mint a hidegebből a melegebb felé, és ezért fog kiegyenlítődni a hőmérséklet. Itt szerintem azt használják ki, hogy nem egyenletes minden frekvencián a sugárzás, és ezen a frekvencián, ahol ez a kis doboz sugároz, nem jön be foton, csak megy ki. A termodinamika 2. főtétele meg ezért nem sérül, mert az űrben valami felmelegszik tőle, tehát a világ össz. entrópiája nő. Ha nem lenne ott az űr, hanem betennéd az egészet egy dobozba, a fotonok visszapattognának, visszamelegítenék az egészet, és nem lenne hűlés. Meg ugye ugyanez van felhős égnél is. A predátoros hasonlat is tök jó. Ebben a tartományban nem látszik a légkör, nem látszik semmi, az űrt látnád magad előtt, ha felnéznél az égre. Tényleg olyan, mint ha ablakot nyitnál az űrbe. Tehát kvázi tényleg az van amit írtak a cikkben is, hogy a tárgyat "összekötötték az űrrel", úgy hűtik le. Kitrükközték, hogy olyan legyen, mint ha kivitték volna a dobozt az űrebe, úgy, hogy közben a földön van. Amúgy baromi érdekes tényleg, hogy ilyet meg lehet csinálni.
Nafene! Már csak egy stirling-motor kell hozzá és kész az ingyen energia :)
VálaszTörlésDe milyen durva már tényleg, hogy ha ügyesen raksz össze egy dobozkát a földön, akkor az képes kisugározni valaminek a hőjét az űrbe.
VálaszTörlésMondjuk azt a részét nem értem, hogy miért nem mindegy, hogy csak egy méterrel arrébb sugározza, vagy az űrbe.
VálaszTörlésGondolom hidegebb helyre lehet csak leadni a hőt. De úgy igazán én sem értem hogy működik. :)
VálaszTörlésHát de ha már leadta, mert kisugározta, akkor ő már hűl, onnantól mindegy kellene legyen, hogy hova megy. Vagy addig miért nem tud kisugározni, amíg mondjuk egy felhő útját állja?? Honnan tudja, hogy ott lesz egy felhő?
VálaszTörlésOFF: ezt a csatornát már régóta meg akartam osztani veled, így itt a vissza nem térő alkalom :D Klikk ide: https://www.youtube.com/channel/UCZFipeZtQM5CKUjx6grh54g
Igen, ez eléggé vicces. Valszeg csak arról van szó, hogy két egyforma hőmérsékletű, és anyagú, felületű, stb. (abszorpciós, és reflexiós tényezőjű) test között látszólag nem jön létre sugárzásos hőcsere, mert ugyanannyi sugárzik a-ból b-be, mint b-ből a-ba, azaz zárt rendszerben a pont annyi veszít, amennyit b-től kap.
VálaszTörlésJelen esetben az emittert az ablak kivételével tökéletesen elszigeteljük a környezetétől (vákuum a konvekciós, és hővezetéses hőátadás ellen, és árnyékolás a sugárzásos ellen).
1. A vizsgált hullámhosszon a légkör tiszta időben átlátszó -> nincs reflexió,
2., Az ablakon nem csak kifelê juthat sugárzás, hanem befelé is, amit az emitter elnyel -> melegszik tőle.
Tehát ha vmi eltakarja a tiszta, kék eget, akkor a(z egyéb forrásokból is visszajutó, azonos hullámhosszú sugárzás miatt) az emitter kevésbé hül.
Gondolom én.
Igen, ez egy jó kérdés. Az tuti, hogy hidegebb tárgyról melegebbre (tehát bentről a környezetbe) nem mehet hő. Kb. ez a lényege a termodinamika 2. főtételének. Ezért kell az űr, ahol hidegebb van. De hogy ezt a hősugárzásnál mi biztosítja pontosan, azt nem tudom.
VálaszTörlésAmit Attila Debreceni írt, az logikusnak tűnik. Általános iskolás koromban akartunk olyat csinálni, hogy dinamóval hajtunk egy motort, ami a bringát, ami a dinamót, ami a motort, és az egész majd megy örökké. Szóval kb. örökmozgót akartunk építeni. Akkor nem értettem mi a hiba a gondolatmenetben, forgatod a tekercset a mágneses térben, ott is "kijön az elektromágneses erő", termel nekünk áramot, és annyi. Csakhogy a generált áram által generált mágneses tér lassítja a dinamót. Ez az amit akkor nem tudtam. Mindig van valami, ami biztosítja az energiamegmaradást, itt meg az entrópia növekedését, stb.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas igen.
VálaszTörlésTfh. fogunk egy zseblámpát, és számolunk egy elmêleti "kontrasztarányt" az izzószál, és a lámpatest között, bekapcsolt állapotban.
Ha tök sötétben világítunk vele a "semmibe", a kontrasztarány vêgtelen lesz.
Ha tök sötêtben világítunk egy felhér lepedőre, a kontrasztarány romlik.
Ha nappal világítunk, akkor meg kifejezetten rossz.
Kêrdés: honnan tudja a zseblámpa, hogy mire világítunk?
Na ez ugyanaz, csak nagyobb hullámhosszal, ês nagyon gyenge lámpával.
(a felhős égről valszeg nem csak az emitter saját fénye jön vissza, hanem minden, a felhő által visszavert, "jó" hullámhosszú sugárzás, ami amúgy a földről jön. Bevilágít a felhő az ablakon.)
De hát előbb elindul a foton, minthogy tudná lesz-e az útja végén felhő, vagy plafon, vagy akármilyen akadály... és ha lesz? akkor visszamegy a dobozba?
VálaszTörlésRobert Cartman aha, és hoz magával ezer másikat, mert ahol ő kifért, ott ezer másik is befér. Márpedig van külső forrás, mert nem szabad az út az űrig.
VálaszTörlésA felhő úgy veri vissza a Föld sugárzásos hőveszteségének megfelelő hullámhosszúságú részét, mint egy óriási tükör.
Képzed el hogy te vagy a Predator, aki éppen ezen a hullámhosszon néz. A felhők között a fekete űr, és minden felhő fényesen világít. A talaj alattad egyetlen óriási, 300K-es, sugárzó feketetestként ragyog. :)
Igen, itt az lehet a trükk, amit Attila Debreceni mond, hogy nem csak kifelé mennek a fotonok, hanem befelé is. Normál esetben ha van egy hidegebb test és van egy melegebb, és összekapcsolod őket, a melegebből több jön a hidegebb felé, mint a hidegebből a melegebb felé, és ezért fog kiegyenlítődni a hőmérséklet. Itt szerintem azt használják ki, hogy nem egyenletes minden frekvencián a sugárzás, és ezen a frekvencián, ahol ez a kis doboz sugároz, nem jön be foton, csak megy ki. A termodinamika 2. főtétele meg ezért nem sérül, mert az űrben valami felmelegszik tőle, tehát a világ össz. entrópiája nő. Ha nem lenne ott az űr, hanem betennéd az egészet egy dobozba, a fotonok visszapattognának, visszamelegítenék az egészet, és nem lenne hűlés. Meg ugye ugyanez van felhős égnél is. A predátoros hasonlat is tök jó. Ebben a tartományban nem látszik a légkör, nem látszik semmi, az űrt látnád magad előtt, ha felnéznél az égre. Tényleg olyan, mint ha ablakot nyitnál az űrbe. Tehát kvázi tényleg az van amit írtak a cikkben is, hogy a tárgyat "összekötötték az űrrel", úgy hűtik le. Kitrükközték, hogy olyan legyen, mint ha kivitték volna a dobozt az űrebe, úgy, hogy közben a földön van. Amúgy baromi érdekes tényleg, hogy ilyet meg lehet csinálni.
VálaszTörlésAha, tehát a lényeg nem is az, hogy az hova megy, hanem hogy ne jöjjön visszafele semmi. De nehezemre esett ezt megérteni :)
VálaszTörlésSzerintem igen. De engem véd a "nem vagyok fizikus, bármit mondhatok" szabály. :)
VálaszTörlésazellennemvéd! XD
VálaszTörlésLaszlo Fazekas ez jó szöveg :)
VálaszTörlés