Már jó ideje ízlelgetem az alapjövedelem gondolatát, de miután kicsit mélyebben beleástam magam a fenntarthatóság témakörébe, attól tartok, hogy egy ilyen változás "túl jó" dolog lenne. Mégpedig azért, mert az embereknek hosszútávon általános jólétet biztosít. Bár a legfelső, leggazdagabb réteget nem igazán érinti, (ők már most is nagyságrendekkel magasabb szinten élnek, mint amit egy ilyen alapjövedelem jelent), az alsó rétegek, akik jelenleg erősen nyomorognak, azonnal élhető életre kapnak esélyt. Márpedig létszámát tekintve jóval többen vannak lent, mint fent, így az őket érintő változások sokkal jelentősebben kibillentik a kényes egyensúlyt, még ha egyesével nem is akkora mértékűek. Ugyanis ha már nem a létfenntartás az életed célja, hiszen alanyi jogon megkapod, akkor elkezded növelni az igényeidet. Már máshol lesznek a minimumok, amiket elvársz az életedtől. És itt kezdődik a probléma. A nyugati világ kapitalista médiája a folyamatos fogyasztásra és növekedésre ösztönöz. Márpedig ahol korlátozottak az erőforrások, hiszen már most is túlhasználjuk a bolygónk tartalékait, ott nem lehet végeláthatatlan folyamatos növekedésre tervezni. Ráadásul soha nem is éred el a vágyott szintet, mert bárhol is tartasz, mindig többre fogsz vágyni. És ez nem csak ránk igaz, hanem azokra a jelenleg még erősen elmaradott, harmadik világbeli fejlődő országokra is, akiknek a nyugati jóléti társadalmak a mintapéldái. Jelenleg még nem éltük fel teljesen a bolygónk tartalékait, de jó úton haladunk ebbe az irányba. A többmilliárdos Kínában pld. már egyre inkább elvárás, hogy minden család külön otthonban élhessen. És a családok már nem együtt élő több generációt jelentenek, mint pár évtizede, hanem generációnkként külön-külön otthont. Mind szeretne saját mosógépet, hűtőszekrényt és autót. Ez innen tőlünk nézve természetes igény, de nekik még az a szint, ami a vágyott luxus. Ha minden család megszerzi a "szükséges" javait, milliárdokkal nőnek csak ezek a fogyasztási cikkek és a fenntartásukhoz szükséges energia igény, amit ráadásul nagyrészt fosszilis tüzelőből nyernek (lásd átlagos pekingi szmoghelyzet). És hát persze idővel ugyanígy el fogják várni az alapjövedelmet is. És nem csak 1 gyereket fognak vállalni, hanem 2-t, 3-t, mint nyugaton, amit viszont a nyugati pazarló és szemetet exportáló társadalmi minták alapján szocializálódva már nem fog tudni a Föld eltartani. De ne is rohanjunk ennyire előre, vegyük csak azt, hogy alapvető elvárás lesz a napi háromszori étkezés és a fehérjedús, egészséges táplálkozás leginkább a húsfogyasztás megnövekedésével. Ez itt nálunk szintén természetes igény, de a 3. világban még csak álom szint. A Föld vizeinek jelenlegi túlhalászatával és a haszonállatok jócskán fenntarthatatlan módon való "előállításával" már önmagában is a katasztrofális összeomlás felé haladunk. Ennek következménye az éhínség, háborúk és a jelenlegi társadalmak elkerülhetetlen gazdasági összeomlása. Még sokáig ecsetelhetném miként rohanunk a vesztünkbe, de itt most nem ez a téma lényege.
Röviden tehát önmagában jónak találom az alapjövedelmet, mert a jóléti társadalmakban sok szociális problémát megoldana, de csak azzal a feltétellel, hogy ha nem kezeljük ennyire csőlátással a dolgot. A valós hátulütője ugyanis nem az, hogy hányan maradnak otthon és hevernek egész nap a kanapéjukon. Egész más irányból közelít a világvége fenyegetés és ez pont a mindennapi problémáink megoldásával lesz egyre hatalmasabb és megoldhatatlanabb. Abban a világban, ahol még a felfoghatatlanul hatalmas mennyiségben naponta megtermelt szemetünket sem vagyunk képesek szelektíven gyűjteni és maradéktalanul újrahasznosítani, félek egy ilyen létfenntartási szint megugrással járó lépés, nem kellően átgondolt bevezetésével. Mert minél könnyebben éled az életed, exponenciálisan annál több szemetet termelsz, annál több húst eszel, annál nagyobb méretű őserdő kivágása szárad a lelkeden, annál több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, annál nagyobb az energiaéhséged, annál inkább hozzájárulsz a túlnépesedéshez és még végtelenül sorolhatnám a jóléti társadalom káros hatásait. Ha mindezt képesek leszünk kezelni, megfelelő mértékben csökkenteni az igényeinket és az ökológiai lábnyomunkat, akkor helye van az alapjövedelemnek is, de jelenleg nem ez az elsődleges megoldandó probléma. Szerintem. :-)
Igen, van benne ráció. Talán valami irányított alapjövedelem, ahol kajajegyet, energia kvótát, lakhatási támogatás, stb. adsz az embereknek. Tehát a tetejétől elvéve kicsit feljebb tolod az alját, de csak hogy a szegénységet megszüntesd, a jólétért ugyanúgy meg kellene dolgozni, adott esetben jobban is. Vagy akár pont a környezet terhelésével arányos adókból termelni ki az alapjövedelemhez szükséges pénzt. Ilyesmikkel szerintem be lehetne állítani egy jó egyensúlyi helyzetet, ami az embereknek és a világnak is jó.
Erre lenne jó az alapszükséglet alapú alapjövedelem, amiről a blogbejegyzésben is írtam. Én nem pénzt adnék, hanem krediteket, vagy összeállítanék valamilyen csomagot. Pl. bizonyos sebességig ingyen van az internet, kapsz egy bizonyos összegnyi kajajegyet, ami elég egy hónapban, rezsit sem %-osan csökkentenék, hanem egy bizonyos értékig ingyen van, esetleg ingyen tömegközlekedés, bárki számára felhasználható kvóta energetikai beruházásokra, mindenki számára alap lakhatási támogatás, amiből egy kis bérlakás kijön. Tehát a tök alap mindenki számára biztosított lenne. Nem lenne éhezés, nem lennének halálra fagyott emberek, mindenki elérné az internetet, mindenkinek lenne hol lakni. Ha e mellé bármi luxus kell, iPhone, nagy lakás, autó, jó kaják, alkohol, cigi, szórakozás, azért ugyanúgy dolgoznod és fizetned kellene. Amúgy a robotizálás következtében kb. a fent említett dolgok fognak konvergálni az ingyenes felé, mert lesznek jó napelemek (ingyen energia), önvezető autók (ingyen közlekedés), robotizált farmok (ingyen kaja), stb. tehát az államnak is egyre könnyebb lenne előteremteni az alapjövedelmet. Ráadásul mivel az alapjövedelem ezekre a területekre öszpontosulna, és az államnak is érdeke lenne minimalizálni a költségeket, ezért radikálisan elkezdene fejlődni ez a terület, és hamarabb jöhetne el az áhított állapot. Így megmaradna a munka, a verseny, minden, de egy szinttel feljebb kerülne a társadalom. Kevesebbet kellene dolgozni, produktívabban és kreatívabban lehetne élni, stb. De ezeket leírtam kicsit részletesebben a bejegyzésben.
Igen, ez az alapszükséglet alapú alapjövedelem valóban árnyalja a képet és nekem szimpatikus a javaslatod, mindenképpen valami ilyesmire lenne szükség és nem egyszerűen bármire elkölthető pénzre. Ezen felül viszont az általam fentebb leírt fenntarthatósági probléma ugyanúgy a körmünkre ég, amivel nagyon sürgősen foglalkoznunk kell. Mert lehet, hogy egyrészről biztosítod az alapvető élethez való jogokat, de ha közben meg kimerítjük a készleteket és a bolygónk képtelen megújulni a túlhasználat miatt, akkor nem lesz miből fedezni ezeket az alapvető dolgokat sem. Éhínség, háborúk, összeomlás, miegymás...
Sajnos ez itt a probléma: https://www.facebook.com/KifogasokVilaga.hu/posts/1415346388496362 http://hvg.hu/cegauto/20170124_Hiaba_lett_ingyenes_a_tomegkozlekedes_a_szegediek_autoznak Amíg így áll hozzá a világ a környezetéhez, amíg mindenki mindenbe belesz*rik, csak elvárja, hogy minden alanyi jogon járjon, de képtelen felfogni a tettei (a kényelmes életének) következményét, addig önmagában nem az a kérdés, hogy jó-e az alapjövedelem vagy sem. És ha ezzel csak azt érjük el, hogy a most még nyomorgók is csak még inkább kizsákmányolják a világot maguk körül, akkor nem hogy csökkentettük a problémáinkat, hanem növeltük azokat. Oktatás, népnevelés, fenntarthatóságra és a környezettudatosságra ösztönzés sokkal előbbre való minden másnál. És ettől még lehet alapjövedelem, de a jövő generációjának problémáihoz képest ez most egy elenyésző aprópénz. Ha képesek lennénk végre nem csak a saját érdekeinket szem előtt tartani, akkor még lenne esélye a világnak túlélnie minket. Jelenleg viszont nemhogy a szakadék felé rohanunk, hanem már rég zuhanunk, csak nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni.
Gondolkodtam rajta, hogy egy jól átgondolt irányított alapjövedelem akár válasz is lehet a problémára. Még durvábban meg kell adóztatni a benzint, és ebből ingyenessé tenni a tömegközlekedést (alapjövedelem), meg kell adóztatni a nagy ökológiai lábnyomot hagyó élelmiszereket, és ebből alanyi jogon elérhetővé tenni a "jó" élelmiszereket (alapjövedelem), a pazarló erőforrás használatot jól meg kell adóztatni, cserébe egy bizonyos szintig ingyen van az energia és a víz, illetve segítséget kaphatsz az energia hatékonyságot célzó beruházásaidhoz. Ez így az alapjövedelem egy fajtája, mégis a környezet megkímélését szolgálja. A "trükk", hogy be kell célozni egy "áhított állapotot", és azt alanyi jogon elérhetővé tenni, ami pedig ebből kilóg, meg kell adóztatni. Ez egyfelől a pazarlás ellen hat, másfelől megteremti az erőforrásokat az alapjövedelemhez.
Már jó ideje ízlelgetem az alapjövedelem gondolatát, de miután kicsit mélyebben beleástam magam a fenntarthatóság témakörébe, attól tartok, hogy egy ilyen változás "túl jó" dolog lenne. Mégpedig azért, mert az embereknek hosszútávon általános jólétet biztosít. Bár a legfelső, leggazdagabb réteget nem igazán érinti, (ők már most is nagyságrendekkel magasabb szinten élnek, mint amit egy ilyen alapjövedelem jelent), az alsó rétegek, akik jelenleg erősen nyomorognak, azonnal élhető életre kapnak esélyt. Márpedig létszámát tekintve jóval többen vannak lent, mint fent, így az őket érintő változások sokkal jelentősebben kibillentik a kényes egyensúlyt, még ha egyesével nem is akkora mértékűek. Ugyanis ha már nem a létfenntartás az életed célja, hiszen alanyi jogon megkapod, akkor elkezded növelni az igényeidet. Már máshol lesznek a minimumok, amiket elvársz az életedtől. És itt kezdődik a probléma. A nyugati világ kapitalista médiája a folyamatos fogyasztásra és növekedésre ösztönöz. Márpedig ahol korlátozottak az erőforrások, hiszen már most is túlhasználjuk a bolygónk tartalékait, ott nem lehet végeláthatatlan folyamatos növekedésre tervezni. Ráadásul soha nem is éred el a vágyott szintet, mert bárhol is tartasz, mindig többre fogsz vágyni. És ez nem csak ránk igaz, hanem azokra a jelenleg még erősen elmaradott, harmadik világbeli fejlődő országokra is, akiknek a nyugati jóléti társadalmak a mintapéldái. Jelenleg még nem éltük fel teljesen a bolygónk tartalékait, de jó úton haladunk ebbe az irányba. A többmilliárdos Kínában pld. már egyre inkább elvárás, hogy minden család külön otthonban élhessen. És a családok már nem együtt élő több generációt jelentenek, mint pár évtizede, hanem generációnkként külön-külön otthont. Mind szeretne saját mosógépet, hűtőszekrényt és autót. Ez innen tőlünk nézve természetes igény, de nekik még az a szint, ami a vágyott luxus. Ha minden család megszerzi a "szükséges" javait, milliárdokkal nőnek csak ezek a fogyasztási cikkek és a fenntartásukhoz szükséges energia igény, amit ráadásul nagyrészt fosszilis tüzelőből nyernek (lásd átlagos pekingi szmoghelyzet). És hát persze idővel ugyanígy el fogják várni az alapjövedelmet is. És nem csak 1 gyereket fognak vállalni, hanem 2-t, 3-t, mint nyugaton, amit viszont a nyugati pazarló és szemetet exportáló társadalmi minták alapján szocializálódva már nem fog tudni a Föld eltartani. De ne is rohanjunk ennyire előre, vegyük csak azt, hogy alapvető elvárás lesz a napi háromszori étkezés és a fehérjedús, egészséges táplálkozás leginkább a húsfogyasztás megnövekedésével. Ez itt nálunk szintén természetes igény, de a 3. világban még csak álom szint. A Föld vizeinek jelenlegi túlhalászatával és a haszonállatok jócskán fenntarthatatlan módon való "előállításával" már önmagában is a katasztrofális összeomlás felé haladunk. Ennek következménye az éhínség, háborúk és a jelenlegi társadalmak elkerülhetetlen gazdasági összeomlása. Még sokáig ecsetelhetném miként rohanunk a vesztünkbe, de itt most nem ez a téma lényege.
VálaszTörlésRöviden tehát önmagában jónak találom az alapjövedelmet, mert a jóléti társadalmakban sok szociális problémát megoldana, de csak azzal a feltétellel, hogy ha nem kezeljük ennyire csőlátással a dolgot. A valós hátulütője ugyanis nem az, hogy hányan maradnak otthon és hevernek egész nap a kanapéjukon. Egész más irányból közelít a világvége fenyegetés és ez pont a mindennapi problémáink megoldásával lesz egyre hatalmasabb és megoldhatatlanabb. Abban a világban, ahol még a felfoghatatlanul hatalmas mennyiségben naponta megtermelt szemetünket sem vagyunk képesek szelektíven gyűjteni és maradéktalanul újrahasznosítani, félek egy ilyen létfenntartási szint megugrással járó lépés, nem kellően átgondolt bevezetésével. Mert minél könnyebben éled az életed, exponenciálisan annál több szemetet termelsz, annál több húst eszel, annál nagyobb méretű őserdő kivágása szárad a lelkeden, annál több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, annál nagyobb az energiaéhséged, annál inkább hozzájárulsz a túlnépesedéshez és még végtelenül sorolhatnám a jóléti társadalom káros hatásait. Ha mindezt képesek leszünk kezelni, megfelelő mértékben csökkenteni az igényeinket és az ökológiai lábnyomunkat, akkor helye van az alapjövedelemnek is, de jelenleg nem ez az elsődleges megoldandó probléma. Szerintem. :-)
VálaszTörlésIgen, van benne ráció. Talán valami irányított alapjövedelem, ahol kajajegyet, energia kvótát, lakhatási támogatás, stb. adsz az embereknek. Tehát a tetejétől elvéve kicsit feljebb tolod az alját, de csak hogy a szegénységet megszüntesd, a jólétért ugyanúgy meg kellene dolgozni, adott esetben jobban is. Vagy akár pont a környezet terhelésével arányos adókból termelni ki az alapjövedelemhez szükséges pénzt. Ilyesmikkel szerintem be lehetne állítani egy jó egyensúlyi helyzetet, ami az embereknek és a világnak is jó.
VálaszTörlésÉn ezt írtam erről régebben: http://lf.estontorise.hu/archives/436
VálaszTörlésErre lenne jó az alapszükséglet alapú alapjövedelem, amiről a blogbejegyzésben is írtam. Én nem pénzt adnék, hanem krediteket, vagy összeállítanék valamilyen csomagot. Pl. bizonyos sebességig ingyen van az internet, kapsz egy bizonyos összegnyi kajajegyet, ami elég egy hónapban, rezsit sem %-osan csökkentenék, hanem egy bizonyos értékig ingyen van, esetleg ingyen tömegközlekedés, bárki számára felhasználható kvóta energetikai beruházásokra, mindenki számára alap lakhatási támogatás, amiből egy kis bérlakás kijön. Tehát a tök alap mindenki számára biztosított lenne. Nem lenne éhezés, nem lennének halálra fagyott emberek, mindenki elérné az internetet, mindenkinek lenne hol lakni. Ha e mellé bármi luxus kell, iPhone, nagy lakás, autó, jó kaják, alkohol, cigi, szórakozás, azért ugyanúgy dolgoznod és fizetned kellene. Amúgy a robotizálás következtében kb. a fent említett dolgok fognak konvergálni az ingyenes felé, mert lesznek jó napelemek (ingyen energia), önvezető autók (ingyen közlekedés), robotizált farmok (ingyen kaja), stb. tehát az államnak is egyre könnyebb lenne előteremteni az alapjövedelmet. Ráadásul mivel az alapjövedelem ezekre a területekre öszpontosulna, és az államnak is érdeke lenne minimalizálni a költségeket, ezért radikálisan elkezdene fejlődni ez a terület, és hamarabb jöhetne el az áhított állapot. Így megmaradna a munka, a verseny, minden, de egy szinttel feljebb kerülne a társadalom. Kevesebbet kellene dolgozni, produktívabban és kreatívabban lehetne élni, stb. De ezeket leírtam kicsit részletesebben a bejegyzésben.
VálaszTörlésIgen, ez az alapszükséglet alapú alapjövedelem valóban árnyalja a képet és nekem szimpatikus a javaslatod, mindenképpen valami ilyesmire lenne szükség és nem egyszerűen bármire elkölthető pénzre. Ezen felül viszont az általam fentebb leírt fenntarthatósági probléma ugyanúgy a körmünkre ég, amivel nagyon sürgősen foglalkoznunk kell. Mert lehet, hogy egyrészről biztosítod az alapvető élethez való jogokat, de ha közben meg kimerítjük a készleteket és a bolygónk képtelen megújulni a túlhasználat miatt, akkor nem lesz miből fedezni ezeket az alapvető dolgokat sem. Éhínség, háborúk, összeomlás, miegymás...
VálaszTörlésSajnos ez itt a probléma: https://www.facebook.com/KifogasokVilaga.hu/posts/1415346388496362
VálaszTörléshttp://hvg.hu/cegauto/20170124_Hiaba_lett_ingyenes_a_tomegkozlekedes_a_szegediek_autoznak
Amíg így áll hozzá a világ a környezetéhez, amíg mindenki mindenbe belesz*rik, csak elvárja, hogy minden alanyi jogon járjon, de képtelen felfogni a tettei (a kényelmes életének) következményét, addig önmagában nem az a kérdés, hogy jó-e az alapjövedelem vagy sem. És ha ezzel csak azt érjük el, hogy a most még nyomorgók is csak még inkább kizsákmányolják a világot maguk körül, akkor nem hogy csökkentettük a problémáinkat, hanem növeltük azokat. Oktatás, népnevelés, fenntarthatóságra és a környezettudatosságra ösztönzés sokkal előbbre való minden másnál. És ettől még lehet alapjövedelem, de a jövő generációjának problémáihoz képest ez most egy elenyésző aprópénz. Ha képesek lennénk végre nem csak a saját érdekeinket szem előtt tartani, akkor még lenne esélye a világnak túlélnie minket. Jelenleg viszont nemhogy a szakadék felé rohanunk, hanem már rég zuhanunk, csak nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni.
Gondolkodtam rajta, hogy egy jól átgondolt irányított alapjövedelem akár válasz is lehet a problémára. Még durvábban meg kell adóztatni a benzint, és ebből ingyenessé tenni a tömegközlekedést (alapjövedelem), meg kell adóztatni a nagy ökológiai lábnyomot hagyó élelmiszereket, és ebből alanyi jogon elérhetővé tenni a "jó" élelmiszereket (alapjövedelem), a pazarló erőforrás használatot jól meg kell adóztatni, cserébe egy bizonyos szintig ingyen van az energia és a víz, illetve segítséget kaphatsz az energia hatékonyságot célzó beruházásaidhoz. Ez így az alapjövedelem egy fajtája, mégis a környezet megkímélését szolgálja. A "trükk", hogy be kell célozni egy "áhított állapotot", és azt alanyi jogon elérhetővé tenni, ami pedig ebből kilóg, meg kell adóztatni. Ez egyfelől a pazarlás ellen hat, másfelől megteremti az erőforrásokat az alapjövedelemhez.
VálaszTörlés