Platón párt
Általában próbálom tisztes távolból szemlélni a politika történéseit. A Platón párt (http://www.platonpart.hu/) esetén is csak azért tettem kivételt, mert az ötlet egy jóbarátom fejéből pattant ki, akit amúgy nagyra tartok. A honlap alapján felemás volt az első benyomásom. Pár Platón idézet fogadott, amiknek a bölcsességéhez nyilván nem fér kétség, de vajon fel lehet építeni erre egy politikai pártot? Kicsit tovább olvasva az amúgy elég egyszerű és tiszta ideológia is felsejlik a párt mögött: a Platón párt "erényes" embereket kíván a parlamentbe delegálni. Szégyen, nem szégyen, mivel nem tudtam mi a pontos definíciója a Platóni értelemben vett erénynek, rákerestem wikipedia-n (https://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C3%A9ny). Ez alapján igazából arról van szó, hogy olyan emberek kellenek a parlamentbe, akik a választóik érdekeit a maguké fölé helyezik. Annyira triviális, hogy ez valójában implicit módon benne is van a politikus definíciójában. Sőt, igazából nem is annyira implicit módon, hisz a képviselő az, aki a szavazóit képviseli. Teljesen triviális még egy kisgyerek számára is. Mégis, mikor a megválasztott vezetőinkre gondolunk, nem igazán ez jut eszünkbe elsőre. Erre utal a "vissza az alapokig" mondat a Rólunk részben. Újra át kellene gondolni, hogy miről szól a demokrácia és miről kéne szólnia a politikusi hivatásnak. Ez ugye mind szép és jó. Időtálló alapokra építkezik, hisz már az ókori görögök is megmondták ... De újra itt a kérdés: fel lehet erre építeni egy politikai pártot? A program alapján úgy tűnik, hogy igen a válasz, hisz a pártnak egészen konkrét elképzelései vannak a mögöttes ideológia valóságba való átültetéséről. A legsarkalatosabb kérdés ugye az erényes politikusé. Hogyan biztosítja a párt azt, hogy politikusai valóban erényesek lesznek? Erre a párt egyszerű válasza az átláthatóság és a visszahívhatóság. Azt ígérik, hogy minden döntésüket szakértők bevonásával, teljes mértékben a nyilvánosság előtt fogják meghozni, és a választóknak bármikor meglesz a lehetősége arra, hogy a képviselőjét visszahívja. Ha az emberek úgy érzik, hogy a képviselőjük nem az érdekeiket képviseli, visszahívhatják azt, és újat állíthatnak helyette. Úgy gondolom, hogy ez a megoldás a demokrácia tiszta definíciója. Emlékszem, régebben pont az alapító sráccal filozofáltunk arról, milyen lenne a tökéletes demokrácia. Egy olyan megvalósításon gondolkodtunk, ahol minden állampolgár közvetlenül szavazhatna mindenre. Mára már azért belátom, hogy ez egy megvalósíthatatlan dolog, hisz nem várható el felelősségteljes döntés az embertől akkor, ha a munkája mellett csak úgy mellékesen foglalkozik a döntésekkel. Tényleg szükség van valakire, aki napi 8 órában azzal foglalkozik, hogy a szakértők (mivel ugye senki nem érthet egyszerre a közgazdaságtanhoz, jogtudományokhoz és az atomenergiához is) tanulmányai alapján meghozza a döntéseket, és képviselje a választói akaratát. Viszont ez csak úgy lehet valódi demokrácia, ha a képviselők tényleg az őket választókat képviselik, amire pedig az átláthatóság és a visszahívhatóság megfelelő garanciának tűnik. Mindenféle különösebb ideológia, hit és egyéb nélkül egyszerűen ezt mondja a logika. Persze csak ha valóban demokráciát akarunk ...
A párt programjában persze részletesebben szó esik arról, hogy miképp alakítanák át az oktatást (erre nekem is lenne pár ötletem: http://lf.estontorise.hu/archives/350), az egészségügyet, stb. de ezek igazából mind az előbbi alapelvekre épülnek fel, és éppen ezért kellő rugalmassággal kezelendőek. Annak ellenére tehát, hogy kezdetben egészséges szkepticizmussal fogadtam ezt a görög filozófusok idézeteivel fémjelzett mozgalmat, a végére valami egész értelmes kerekedett ki belőle. Kérdéses persze, hogy egy ilyen kezdeményezésből lehet-e majd valaha is politikai tényező, de minden esetre én a magam részéről abszolút támogatnám.
#blog
Egy ideális világban ennek lenne is létjogosultsága. Sajnos napjainkban a demokrácia haldoklik. Az átláthatóságnak, szakértői döntéseknek nagyon kis súlya van, sokkal többet számít egy beszéd, ígéret, vagy jól elhelyezett reklám. Ezt itthon is nagyon jól meg lehet figyelni, de a nagyvilágban is. A politikusok döntéseik igen komoly hányadát nem az általuk képviselt ország/intézmény jobbá tétele kapcsán hozzák meg, hanem saját hatalmuk megszilárdítása érdekében.
VálaszTörlésKiút? Sajnos jobbat én sem tudok. Talán kellenének olyan kívülről felállított szabályok, amiket sehogy nem lehetne megkerülni (pl. átláthatóság terén), csak ugye pont az irányba megyünk mindenhol, "nehogy már mások mondják meg, mit és hogyan tegyünk".
Hosszú távon mindenképpen az oktatást kell rendbetenni. Amíg az új generációnak esélye sincs megtanulni az iskolában, hogy miről szól majd az élete, hogy kell adózni, gazdasági döntéseket meghozni, stb., addig maradnak az érzelmek alapján történő döntések. Persze vannak, akiknek ez az érdekük, hogy elbutítsák a népet, hogy csak olcsó munkaerő legyen az ország, amíg ők vannak hatalmon, addig csúnya jövő vár ránk
VálaszTörlésBár az elv jó lenne, gyakorlatban súlyos baj van vele. Attól ugyanis, hogy valaki erényes és csak a politikai döntésekkel foglalkozik, még nem fog érteni mindenhez, amiről egy politikusnak döntenie kell. Így tehát csak azt érhetjük el, hogy erényes emberek legjobb (de az ügyhöz képest kevés) tudásuk alapján döntenek.
VálaszTörlésDa Narancs Szerintem is nagyon fontos komponens lenne az egészben az oktatás. Pont erről írtam azt a blogbejegyzést amit linkeltem is. Kb. azokat írtam, amit te is mondasz.
VálaszTörlésHorváth Gyula Az egy nagyon fontos komponens (úgy látszik, itt nem volt eléggé kihangsúlyozva, de a honlapon is az erényességgel egy szinten szerepel), hogy minden döntést szakértők alapozzanak meg, a szakértői vélemények legyenek nyilvánosak, és a (erényes) képviselők ezek alapján döntsenek, majd a nép ez alapján döntse el, hogy visszahívja-e a képviselőjét, vagy további bizalmat szavaz neki. Tehát pl. Paks2-ről kellett volna születnie több szakértői véleménynek, tanulmánynak, ami felsorolja a pro és kontra érveket, ezeknek a tanulmányoknak mindenki számára elérhetőnek kellett volna lennie, a képviselőnek pedig ennek fényében kellett volna szavaznia, teljesen nyiltan.
Laszlo Fazekas Értelmetlen a képviselőnek szavazni, ha a szakértők véleménye alapján dönt. Ugyanis csak hihet valamelyiküknek, mert semmit nem ért az egész érvelésből. Ha pedig hit alapján dönt, akkor pedig megvezethető. Sokkal jobb lenne, ha maguk a szakértők jutnának konszenzusos döntésre. Vagy legalábbis alakítanának ki egy álláspontot, amivel a többségük egyetért. Képviselő ebben a döntési mechanizmusban csak egy hibafaktor, ami a legjobb esetben is csak nem hibázik. Jobbítani a döntésen semmiképp se tud.
VálaszTörlésÉn ezt azért kettéválasztanám. A szakértőknek szerintem abban kell konszenzusra jutniuk, hogy az adott scenarioknak mik a társadalmi hatásai. Ezek alapján pedig a képviselők feladata, és főleg felelőssége, hogy kiválasszák azt, ami az őket megválasztók számára a legideálisabb. Nyilván ha van 2 scenario, amit csak az ára különböztet meg, akkor egyszerű a döntés, de itt lehetnek komplexebb következmények, amit már ki ki más preferenciák alapján rangsorol. Én itt látnám a képviselők feladatát. És abban, hogy a döntésért ők viseljék a felelősséget.
VálaszTörlésÉn ezzel rettenetesen nem értek egyet. Döntést bízni arra, aki nem érti azt, amiről dönt, butaság. Nem lehet annyira leegyszerűsítve elmagyarázni sok dolgot, hogy olyan valaki, aki nem tanulta az adott területet, az olyan szintem megértse, hogy értelmes döntést hozhasson. Ráadásul nincs rá sok ideje, mert ugyanettől az embertől elvárod azt is, hogy másik 10 vagy 20 hasonló súlyú ügyben is felkészüljön ez idő alatt. Ez teljes képtelenség. Nem is így működik a valóságban, hanem úgy, hogy a frakcióvezető jelzi, melyik gombot kell nyomni. A képviselő nem dönt semmiről.
VálaszTörlésÉs már maga az a tény, hogy a szavazatával döntésre segít egy olyan ügyet, amiből semmit se ért, végtelenül erénytelen.
De neki nem az ügyben kellene döntenie, amit valóban nem ért, hanem az ahhoz értők döntés alternatívái közül választani. Ennek egy alesete az amit te mondasz. Te azt mondod, hogy van az az eset, amiben a hozzáértők dönteni tudnak. Ez tiszta sor, egy lehetőség közül lehet választani. De sok olyan helyzet lehet, ahol több alternatív döntés lehet, amik közül szakmai szempontból egyik sem egyértelműen jobb vagy rosszabb. Ilyen esetben bíznám a döntést a képviselőkre.
VálaszTörlésHát akkor a jelen állapothoz képest most itt csak annyi változna, hogy megkérdeznének szakértőket is és nyilvános lenne minden részlet és döntés. Ehhez képest most nem nyilvános és nincsenek szakértők csak haverok meg rokonok. A döntést mindkét esetben a politikusok hozzák meg. Melyik a jobb?
VálaszTörlésDe van egy nagy különbség, hogy a politikust vissza lehet hívni bármikor, ha úgy érzed, hogy nem téged képvisel. Plusz igen, itt szakértők vannak és nyilvánosság, nem haverok meg rokonok.
VálaszTörlésHorváth Gyula "Én ezzel rettenetesen nem értek egyet. Döntést bízni arra, aki nem érti azt, amiről dönt, butaság."
VálaszTörlésHát pedig a demokratikusnak mondott országgyűlési képviselőválasztás épp ilyen.
A szakértőkkel meg az a helyzet, hogy elvben minden kormánynak rendelkezésére állnak szakértők. A minisztériumokban ilyeneknek kell(ene) dolgoznia. Egy miniszternek nem az a dolga, hogy szakértői döntést hozzon, a háttéranyagot szakértők készítik elvileg most is.
Árpád Erdős Tudom, hogy ilyen, és szerintem nagyon rossz. Ennek eredményét elég gyakran láthatjuk.
VálaszTörlésÚjra mondom: annak semmi értelme, hogy tartunk embereket azért, hogy döntsenek olyan dolgokról, amikhez nem értenek. És persze az ügyek nagy részében nem is célszerű, ha egy ember dönt. De ez nem is így van. A miniszter, a képviselő egy felesleges elem a döntéshozatalban, aki csak ronthat rajta. Volt, amikor erre szükség volt, hogy így döntsünk, de ma már nincs. A döntés közvetlenül kell meghozni, célszerűen a szakértőknek, vagy azoknak, akiket a választók az adott kérdésben hiteles embereknek tartanak. Persze ehhez az is kell, hogy a döntések jósága mérhető legyen, és erről a választók visszajelzést is kapjanak.
Horváth Gyula Te leegyszerűsíted azzal a dolgot, hogy létezik legjobb döntés, amit a szakértők meg tudnak hozni, de ez nem feltétlen van így. Lehet, hogy csak több nem tökéletes döntés van, amiből valami az egyiknek kedvez, valami a másiknak. Az ezek közül való választáshoz kellhet a képviselő. Az embereket nem hagyhatod ki teljesen a döntési folyamatból. Ha más nem, annak megválasztásához kellenek, hogy kik azok a szakértők, akikben megbíznak.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Az első felével nem értek egyet. Ha a szakértők nem tudnak nagy többséggel megállapodni valamiben, akkor mért jó egy teljesen outsider Józsi bácsira bízni, hogy na akkor válassz te? akkor már inkább egy vak tyúk kapirgálja ki a döntést, az is értelmesebb.
VálaszTörlésA másik felével teljesen egyetértek. Azt hogy kiknek a szakértelmében bízunk meg, azt a választóknak kell eldönteni. Csak nem négyévente, és minden területre érvényesen, hanem folyamatos kontrollal (lásd visszahívás a javaslatodban), és ehhez folyamatosan meg kell kapniuk a döntések értékelését. Amennyire lehetséges, persze.
Nem egyszerűsítek, hiszen pont azt papolom, hogy ne egyszerűsítsük le a bonyolult kérdéseket, csak azért, hogy hozzá nem értő emberek is dönthessenek bennük.
Horváth Gyula Ugyanazt mondjuk sztm, csak a finomságokban vannak maximum különbségek. Én sem azt mondom, hogy Józsi bácsi döntsön, hisz ő nyilvánvalóan nem ért hozzá. De a szakértők megválasztásában, a döntések jóváhagyásában szerepet kellene, hogy kapjon a nép a képviselőkön keresztül. Én sem azt mondom, hogy amiben a szakértők nem értenek egyet, majd Józsi bácsi megoldja, de lehetnek olyan esetek, mikor a népre kell bízni a választást, pl. hogy adott esetben két rossz közül melyiket vállalja be, és ilyen esetben sztm szükség lehet a képviselőkre.
VálaszTörlésMajdnem ugyanazt mondjuk valóban. Én annyival vagyok radikálisabb, hogy azt mondom, a képviselőre nincs szükség. A jelenlegi technikai és információs lehetőségek már lehetővé teszik, hogy közvetlenül a (fölfelé menő hierarchikus rendben) választott szakértők közvetlenül döntsenek. Amolyan egy egy témakörért felelős, szakértői kormányként, aminek a tagjai folyamatosan (persze a működést nem ellehetetlenítve) visszahívhatok, és döntéseik eredményessége folyamatosan mérhető. Mint a céges minőségirányítási rendszerekben. Érdekes módon a kormányok esetében sokkal kevesebbel is megelégszünk, mint egy cég esetében.
VálaszTörlésIgen, mondjuk van abban ráció amit mondasz. Kérdés, hogy mennyire erőforrás igényes a szakértők figyelése, illetve amit írtam, hogy ha egy problémára több ugyanolyan jó/rossz megoldás van, akkor dönts közöttük. Te azt mondod, ezt meg tudják tenni közvetlenül az emberek, szerintem viszont ez már önmagában annyira komplex feladat, hogy teljes embert kíván, ezért szükség van a képviselőkre. Kb. ez a különbség a között, amit én mondok, és a között, amit te.
VálaszTörlésLényegében ez. Én azt gondolom, már képesek vagyunk egy ilyen komplex feladatot megszervezni. Például a szakértőknek már nem kell egy helyen lenniük, hogy megvitassák a véleményüket. Továbbá én minden 50% közeli szavazással való döntést rossznak tartok, és csak nagyon kivételes esetben használnám.
VálaszTörlésA képviselőt sehogy se bírom hasznos elemnek tekinteni ebben a rendszerben, ahogy jelenleg a mostani gyakorlatban sem. Először is azt mondjuk, hogy a képviselő a választói érdekeit képviseli, de ez egyáltalán nem így van. Még ha akarná (de nem akarja) se tudná, mert több éve, egész más kérdéseket előtérbe tolva a választáson választották meg.
Horváth Gyula Szerintem jó, hogy nem a szakértők hozzák meg a döntéseket. Már ott problémás a dolog, hogy kit nevezhetunk szakértőnek. Ott folytatódik, hogy gyakran egymásnak ellentétes véleményen vannak. Harmadrészt pedig egyetlen szakértői vélemény sem objektív, ritkán van olyan, hogy azt kell elődönteni, 3 vagy 4 a nagyobb. A problémák pedig ritkán korlátozódnak egy-egy szakterületre, gyakran olyan szakértők vitáznak, akik nem értenek a másik területéhez. Ezen felül még ott van az is, hogy lehet valaki nagyon jó szakértő, ha a véleményét nem tudja mások számára közérthetően átadni (ez nem is ritka). Szerintem a döntéshozatal, illetve a tanulmányok készítése is két külön terület. Ha megnézed egy kórház élén is áll egy igazgató, aki inkább gazdasági szakember legyen, mint világhírű agysebész. És ez nagyjából minden vállalatnál így van, nem véletlenül. El tudod képzelni, hogy egy szoftverfejlesztő céget 10 programozóból álló szakértői csoport vezessen hatékonyan?
VálaszTörlésÁrpád Erdős Vegyük gyorsan sorba:
VálaszTörlésKit nevezünk szakértőnek: már írtam sokszor, aki az adott témában a bizalmi piramis csúcsára kerül, tehát tulajdonképpen választott szakértőről van szó https://plus.google.com/+Horv%C3%A1thGyula/posts/SQyeD4ELWbb
Szakértők véleménye gyakran ellentétes: így van, majd azok, akikben ebben a témában megbízunk jól kitárgyalják, és igyekeznek jelentős többséggel kialakítani egy vélemény. Ha nem megy, végső esetben még mindig szavazhatnak
Ritkán korlátozódnak egy szakterületre: így van, ezért több szakterületnek kell egyeztetni majd a végső döntéshez. De sem ez, sem az előző nem indokolja, hogy a döntést egy a témához egyáltalán nem értő csoport (kormány, parlament) hozza meg.
A közvélemény számára a döntés, illetve annak előkészítése valóban jó, ha érthető, és ezn szerepet is fog játszani a szakértők kiválasztásában, hiszen nyilván annak adod át a szavazati jogodat az adott témában, akit hitelesnek gondolsz, és ebbe bizony erősen szerepet játszik az, hogy érthetően mondja el a véleményét.
A vállalatok irányítását általában egy testület végzi, amiben gazdasági és szakmai szakemberek is benne vannak. Hiszen a vállalat működése mindegyik területet érinti. Pont a vállalatok remek példa arra, hogy a döntésekhez mérhető célokat rendelnek, és a döntéseket meghozókat értékelik is aszerint, mennyire volt jó a döntés. A politikai döntéseknél jelenleg ilyen egyáltalán nincs. De szerintem kell, hogy legyen.
Igen, simán tudnak kisebb cégeket csak megy terület szakemberei irányítani, mert a gazdasági döntésekhez csak nagyobb cégek esetén kell komoly szakértelem. A kisvállalkozások jelentős része ilyen, és ők adják a gazdaság nagyobbik felét.
Mindez nagyon jól passzol a Platón párt alapelveihez, csak szerintem az ott megfogalmazottak a gyakorlatba nehezen ültethetők át, mert túl idealisták.
Nos, szerintem:
VálaszTörlésAlap ideológiából jeles.
A weboldalon (ami egyébként rettenetes), szóval a weboldalon számos nagyon jó alapfeltevés és gondolatmenet található.
De emellett számos olyan mondat és gondolatmenet is, ami (árnyaltan fogalmazva) némi átgondolásra szorul.
Igen, van benne néhány butaság. Mondjuk rögtön az első pont utolsó mondata.
VálaszTörlésGáspár M. Zoltán
VálaszTörlésJa ja, arra én is gondoltam.