"A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a Zsiday által megkérdezett energetikai szakértők két dolgot emeltek ki: jó eséllyel sosem térül meg, illetve, hogy olyan változások zajlanak az energetikában, amik alapján az ilyen jellegű erőművekre valószínűleg nem lesz nagy szükség."
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/az_olimpia_utan_johet_paks_2_kivegzese.630329.html
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/az_olimpia_utan_johet_paks_2_kivegzese.630329.html
Nagyon jó lenne. Tényleg nagyon.
VálaszTörlésCsak annyit jegyeznek meg, hogy pl. az útak építése sem igazolható közgazdasági alapon, soha nem terülnek meg. De ma mar nem kérdőjelezi meg a fontosságát senki sem. Most ne keverjük ide a korrupciót. Igen, az infrastrukturális fejlesztések nem szoktak megtérülni, nagyon nehez kimutatni a gazdasági hasznukat közvetlenül, hiányuk mégis hatalmas hátrányt jelent. Ettől függetlenül en sem gondolom jó otletlenek Paks 2-öt.
VálaszTörlésAz szerintem a különbség, hogy az útépítésnél nincs alternatíva. Ha kényelmesen el akarunk jutni A pontból B-be, akkor kellenek utak. Tehát ott a megtérülés az emberek kényelme. Paks2-nél viszont úgy tudom vannak alternatív lehetőségek, amik ugyanolyan jók, de olcsóbbak, vagy ás szempontból előnyösebbek.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas Technológiai választás az útépítésben is van. A Paks 2 is az emberek kényelmet szolgálja, tehát akkor megtérül. Ezen a logikai úton neme lehet célt érni.
VálaszTörlésHát, utat is okosan kellene építeni. Ha van valamilyen szempontból jobb alternatíva, azt kellene ott is választani. :)
VálaszTörlésMár hogy a fenébe ne lehetne az útépítések hasznosságát és megtérülést kimutatni? Az más kérdés, hogy olykor akkor is építünk utat valahova, ha az nem gazdaságos. (És most nem az uniós pénzekből a nem működő gyógyszállókhoz vezető utakra, meg a polgármester házához vezető útra gondolok.)
VálaszTörlésHorváth Gyula Kedves Gyula! Kérem fogadja el, hogy nem lehet egyértelműen kimutatni. Egyszerű példa, egy mezőgazdasági cég saját erőből utat épít. Az út építési és fenntartási költségeit a termelt árúból kívánják fedezni. A bevétel oldalon nincs annyi amennyi fedezné az útépítés költségét, mégis sokszor építenek, mert egyébként nem lehet termelni. A világon mindenhol komoly támogatás mellet építik az utakat. Autópályák esetén is vért izzadnak amikor ki kell mutatni, hogy bizony ez a pénz megtérül... Ezek infrastrukturális fejlesztések amik szükségesek a termeléshez. Különösen az infrastrukturális területek - köztük a közlekedés - azok, ahol a fejlesztési ráfordítás nem eredményez ellentételként számba vehető bevételt. Pl. egy útépítés ráfordítással jár, amellyel szemben az építést finanszírozó nem fog a jövőben bevételhez jutni (a fizető autópályáktól eltekintve). Hasonlóan a közösségi közlekedés fejlesztése sem eredményezi általában azt, hogy az utasok által megfizetett viteldíj révén a beruházás vállalkozói szempontból nézve megtérüljön. A haszon ezekben az esetekben sokkal szélesebb körben és sokkal közvetettebb módon jelentkezik (pl. az utasok időmegtakarítása, jobb közlekedési lehetőségek, környezeti állapot javulása, stb.).
VálaszTörlésPéter Primusz Ez így van. De ettől még egy tágabb, több tényezőt felölelő elemzés kimutathatja ezeket a hasznokat. Nagyon sok ilyen dolog van, oktatás, egészségügy , kutatás-fejlesztés, amiknek direktben első körben nem mutatható ki a haszna. Ennek ellenére ezekre is készülnek számítások, és lehet tudni, hogy milyen messzire kell elmenni a hatások vizsgálatában, és milyen bizonytalansággal lehet kalkulálni. Annál kicsit tudatosabbnak gondolom a társadalmunkat, hogy csak úgy építgetünk ezt-azt, és van ami bejön, van, ami nem. Persze minél kevésbé közpénzből vannak finanszírozva a dolgok, annál jobban szoktak sikerülni ezek a számítások. Nem véletlen, hogy mifelénk a sok adó és közpénzből finanszírozás a kedvelt módi. Kevésbé kell pontosan kalkulálni, négy ötszörös túllépés még simán belefér, végül is a közpénz az úgyis senkié.
VálaszTörlésHorváth Gyula "Ez így van. De ettől még egy tágabb, több tényezőt felölelő elemzés kimutathatja ezeket a hasznokat." Ez lehetséges, de a legtöbb esetben már nem a beruházónál jelentkeznek ezek az előnyök, ezért támogatják sokszor adóforintokból ezt. No, de messzire mentünk. A lényeg, hogy az infrastrukturális fejlesztések létét a szükség indokolja és nem a közgazdasági megtérülés.
VálaszTörlésHát, a szükség nagy úr :-)
VálaszTörlésMég az is számszerűen kalkulálható, hogy milyen eltérés van a különböző útburkolatok között. (Nem is olyan rég volt pl hír egy hazai fejlesztés, ahol gumiabroncsokat használnak fel és vegyítik az aszfalthoz.) Az eltérő tulajdonságok eltérő élettartamot, tartósságot jelentenek, eltérő fogyasztást (!), eltérő tapadást és ezen keresztül biztonsági szintet. Mind mind és ezek mellékszálai és hatásai is kalkulálhatóak, forintosíthatóak.
VálaszTörlésEgyéb hatások, hogy mit jelent mondjuk egy sima bekötő- vagy elkerülő út stb egy helység, térség számára szintén forintosítható nagyon sok szempontból.
Ugyanígy forintosítható, hogy mennyibe kerülnek a kártérítések az elmaradt útkarbantartásokból fakadóan, mennyivel balesetveszélyesebb karbantartatlanul az út, s mennyibe kerülnek a következmények.
Ha pedig az út nélkül lehetetlen lenne a termelés, akkor bizony ott helyből a lehetségessé váló termelés értéke szembeállítható a költséggel. És nem csak a termelés, hanem annak járulékai, munkahelyek stb.
Attila Csongor Kiss Ezek mind jó gondolatok, csak az előnyök legtöbbje nem egy konkrét beruházónál csapódnak le. Példa. Erdészeti magánút. A faanyag értékesítésével nem lehet igazolni a beruházást, mivel nem bírja el az áru piaci értéke. Az egész útépítést a gazdálkodó fizeti. Közben összeköt két települést az új út, es az emberek elkezdik használni. Lehet, hogy sokat segít a hétköznapjaikban de ez a plusz mar máshol jelentkezik, senki nem fizet útdíjat a használatért. Le is zárják sokszor, de ez más téma. Miért épít a gazdálkodó akkor utat? Mert szükséges ahhoz hogy gazdálkodjon, sokszor adóforintokkal támogatva. Utak nélkül nem tudja felügyelni a területét, nem hatékony. Az utaknak nincs amortizációs kulcsa mert akkor lehetne látni hogy évente mennyit kellene a kasszába betenni, senki se akarja. De értem az érveléseket. Csak arra szerettem volna rávilágítani hogy az alap infrastruktúrás fejlesztések létet nem csak a közgazdasági megtérülés igazolhatja, hanem a szükség is.
VálaszTörlésHogy a haszna sokfelé, szerteágazóan jelentkezik, nem egy gazdasági egységnél csapódik le, az nem azt jelenti, hogy nem kalkulálható, hanem hogy nehezebben, mint más beruházás vagy fejlesztés. Ha valamit hatékonyabbá tesz valami, az is forintosítható. A példád szerint van a gazdáljodónak közvetlen haszna és közvetett is: ha az ő beruházása pozitívan hat a környezetére is, az is visszahat rá. Egy léptékkel fentebbi szintről nézve jobban összeáll a kép.
VálaszTörlésNem állítom, hogy feltétlen megtérülnek az ilyen beruházások, csak hogy kalkulálhatóak.
És itt is biztos van olyan, ami sokszorosan megtérül, amellett beleférnek az egyébként deficitesek is.