2017. május 26., péntek

Az MI fejlődése folyamatosan így nézett ki.

Az MI fejlődése folyamatosan így nézett ki. Megneveztek valami célt, hogy ha azt elérjük, az már intelligens, aztán mikor elérték, akkor már nem minősült intelligenciának, és kiböktek valami más célt, hogy ha azt elérjük, akkor az már tényleg intelligencia. Turing előtt egy gép ami algoritmusokat képes futtatni már intelligensnek minősült volna, aztán mikor Turing megalkotta az első számítógépet, akkor már "csak" egy számítógép volt. De majd ha megveri az embert sakkban, na az már tényleg intelligens lesz. Aztán megverte, és akkor jött, hogy ez csak variációkat számol. De ha egy műveltségi vetélkedőben megverné az embert... Mikor Watson megverte a két legjobb Jeopardy játékost, akkor már nem gondolták intelligensnek, csak egy "vacak" szakértői rendszer. De ha majd képes lesz felismerni objektumokat képeken, ha le tud fordítani egy szöveget, vagy elvezet egy autót, az már intelligens lesz. Most tartunk itt, hogy ezek csak neurális hálók, nem intelligencia...
Csakhogy ezek a rendszerek közben folyamatosan egyre integránsabb részévé válnak az életünknek. Először csak kutatók használták őket, aztán otthon az asztalon volt egy PC, amit néha-néha bekapcsoltunk, aztán jött az Internet, a mobiltelefonok, és már szép lassan nem csak segítenek nekünk, hanem túrnak is ki minket területekről (pl. önvezető autók). Nemsokára bent lesznek már a testünkben, össze lesznek kötve az agyunkkal. Persze akkor is csak neurális protéziseknek fogjuk őket hívni, és észre sem vesszük, hogy közben az agyunk már alig dolgozik. Aztán egyszer csak lerohad az a kis maradék is a fémről, ami valaha voltunk, és mi magunk válunk gépekké...

https://sg.hu/cikkek/it-tech/125422/mesterseges-intelligencia-nem-veletlenul-bukik-el-sok-projekt
https://sg.hu/cikkek/it-tech/125422/mesterseges-intelligencia-nem-veletlenul-bukik-el-sok-projekt

8 megjegyzés:

  1. Ugyanez jutott eszembe minap, mikor belefutottam a cikkbe.

    VálaszTörlés
  2. Igazából watson, deep blue is gép: kell egy ember, ami betáplálja az aktuális állást, ő meg visszaadja a válaszlépést. Az önvezető autó is gép lesz, mert az autóvezetésen túl nem fog tudni semmi mást. Nyilván ahhoz is rengeteg számítás, meg olyan technológia kell, amit a hétköznapi ember fel sem tud fogni (talán mi sem), de attól még "csak" egy autóvezetésre alkalmas szerkezet marad.
    Ilyen szempontból szerintem a google assistens talán előbb fogja meghozni az áttörést, bár nem tudom annak lesz-e pl. valamilyen személyisége, véleménye stb. Talán akkor lehet majd mesterséges intelligencáról beszélni, amikor nem mi döntjük el, hogy mire tanítjuk be a szerkezetet egy-egy jól körülírt feladatra, hanem ő saját maga fejlődik majd valamivé.

    VálaszTörlés
  3. Nem lenne ugyanaz, mert az agy működésének lényeges elemei a véletlenszerű ingerek. Persze a program modellezheti ezt, de ha ketten dobálják a kockát nem fogják mindig ugyanazt dobni.

    VálaszTörlés
  4. Az ikerkutatásokkal ugye az a baj, hogy imádják hamisítani őket. De ettől függetlenül is, szinte lehetetlen a neveltetésfüggetlen döntéseket vizsgálni, hiszen nem nevelhetünk ikreket laboratóriumi körülmények között.
    Az azért valószínű, hogy sok hasonlóság van az ikrek gondolkodásában is, ahogy egyéb tulajdonságaikban is. De én nem is azt mondtam, hogy nincs, hanem azt, hogy nem teljes az azonosság, mert az agy működésében fontos szerepe van a véletlennek. Magyarán nem hiszek a determinisztikus világképben :-)

    VálaszTörlés
  5. De, a kutatók egy része sajnos szeret hazudni. De szerencsére azért lebuknak előbb-utóbb. A tudomány ebből a szempontból elég jól van kitalálva.

    Kicsit talán rosszul fogalmaztam a véletlennel. A gondolkodást alakító véletlen nem azt jelenti, hogy a piros lámpánál fej vagy írással döntöm el azt, átmegyek-e vagy sem. Hanem sokkal elemibb szinten vannak olyan folyamatok, amik miatt nem egyformán épülne fel két agy neuronhálózata, még akkor sem, ha kiinduláskor minden azonos.

    Durva és távoli hasonlat. A hasadó anyagoknak tudjuk a felezési idejét. Az biztos, hogy a felezési idő elteltével az atommagok fele megváltozott. De egy konkrét atommagról nem tudjuk, hogy ő közte lesz-e.

    VálaszTörlés
  6. Jó szombatot! Nekem is dolgom van, de alkalmadtán majd folytatjuk. A töltsük át az agyunkat egy pendrájra témát egyébként is sokan szeretik itt :-)

    VálaszTörlés
  7. Nem lenne egyszerű egy ilyen feltérképezés a kb. 100 billió kapcsolatra, ami ráadásul változik is. De, hogy nagyon tanulságos lenne az biztos.

    VálaszTörlés
  8. Hát, ezt valaki agykutatóval kell megbeszélned :-)

    VálaszTörlés