Gabriel Varaljay barátommal elkezdtünk írni egy Ethereum okos szerződések programozása tananyagot. Akit érdekel az ilyesmi, annak ajánlom sok szeretettel... :)
https://medium.com/envienta-magyarorsz%C3%A1g/tanulj-meg-ethereum-okosszerz%C5%91d%C3%A9st-programozni-ethereumtudas-b2acc1d837e2
https://medium.com/envienta-magyarorsz%C3%A1g/tanulj-meg-ethereum-okosszerz%C5%91d%C3%A9st-programozni-ethereumtudas-b2acc1d837e2
Abszolút! #subscribe #atöbbicsatornákonis
VálaszTörlésIsten bizony, értem a szavakat, a mondatokat, de semmilyen létező gyakorlati példához nem tudom hozzárendelni. Mi a rák ez? 😀
VálaszTörlésSancho Vi At mondjuk airbnb lakás kiadás okosszerződéssel, valamilyen cryptocurrency-vel fizetve, aminek teljesülése esetén küldi el az ajtónyitó kódokat a bérlőnek a szerződésben foglalt idő lejártáig.
VálaszTörlésDe remélhetőleg a jövőben pl. az eBay és tsai is hasonló okosszerződést fognak létrehozni az ügyfelek között, ahol szintén lehet kriptapénzzel fizetni.
Én legalábbis valahogy így képzelem el, de én is csak érdeklődő szinten vagyok
Hát nem világos, hogy ehhez miért kell ez a technológia.
VálaszTörlésSancho Vi At kiváltja a bankot és az ügyvédet.
VálaszTörlésA magyar jogrendszerben? 😂 Kizárt. 😐
VálaszTörlésSancho Vi At javitsatok ki, ha tévedek, de pont ez a lényege, hogy bármilyen jogrendben, mert attól független. A rendszer egészen addig működik, amíg a kriptovalutát elfogadják fizetőeszköznek vagy át lehet váltani hagyományos pénzre.
VálaszTörlésDe ez utóbbi lépés szerintem később egyre feleslegesebb lesz.
Jelenleg természetesen egy lakásvásárlást még nem bonyolítanék kizárólag így, de kisebb adásvételek esetében (eBay, vatera) szerintem működhet a dolog.
VálaszTörlésDe én is kíváncsi vagyok a szakértők véleményére, ők mit válaszolnak erre
Én olyasmire gondolok mint amikor mondjuk használt telefont adok el, vagy veszek. Ilyenkor sosem írunk formális szerződést, aztán ha baj van, az egyéni korrektségen múlik, hogyan lesz kezelve a szitu, kevesen mennek emiatt bíróságra.
VálaszTörlésNamost itt lehetne például felhasználni ezt a rendszert, mondjuk írunk egy szerződést 15 nap próbaidővel, én átadom a telefont és ezt visszaigazoljuk mindketten a rendszerbe, aki átvette az befizetni a pénzt a rendszerbe, és ha 15 nap múlva mindketten rendben látjuk a dolgokat, akkor a szerződés automatikusan átutalja nekem a pénzt.
Ha viszont gond van a telefonnal, akkor a másik fél visszaadja és ebben az esetben a szerződés automatikusan neki utalja vissza a pénzt. De én csak akkor igazolom vissza a szerződésbe ezt , ha ténylegesen visszakaptam a telefonom és az megfelelő állapotban van. Ha nincs, akkor persze jöhet a vita, de az már más kérdés.
Mivel visszamenőleg nem tudunk belenyúlni a szerződésbe, így mindenképpen az kapja meg a pénzt, akinek jár.
A kriptovaluta a pénz egy fontos tulajdonságát nem tudja (meg pár kevésbé fontosat), ezért simán lehet hatalmas bedőlés a vége. Úgyhogy óvatosan vele.
VálaszTörlésAz okosszerződést meg a jog még nem ismeri, annyit ér, amennyire mindkét fél elfogadja. Az önteljesülés nagyon ügyes és fontos elem, ami a pénztől függetlenül is hasznos lehet. És egy elektronikus aláírással még a magyar jogrendben is elfogadják, legalábbis a szöveges részét.
Horváth Gyula melyik fontos tulajdonságára gondolsz? Nekem valahogy olyasminek tűnik ez mint a börtönökben a cigi, vagy bármi, ami a közösségben pénz funkcióval bír.
VálaszTörlésA kriptovaluta még csecsemőkorban van, természetes a nagy ingadozás a mögötte lévő bizalomban, de akár még el is érheti a kritikus pontot, amikor már komolyan vehető és nem csak zsarolóvírusok kifizetésére lesz jó.
Kis hazánkban még az is lehet, hogy előbb kapunk fizut Bitcoinban mint euróban :)
Sancho Vi At Sok mindenre lehet jó az okos szerződés. Igazából az egyik legérdekesebb alkalmazása a The DAO volt. Ez egy olyan cég, aminek nincs tulajdonosa, csupán programozott módon működik. Ez a The DAO egy befektetési alap volt. Mindenki nyomhatott bele pénzt, és szavazati jogot kapott. A tagok aztán szavazhattak, hogy melyik projektet mennyivel támogassa meg a cég. A cégnek nem volt tulajdonosa, teljesen autonóm volt. Mivel a hálózatban szétkenve működött, ezért nem lehetett lelőni sem, nem lehet meghekkelni, ha úgy van megírva, még a tulajdonosa sem tud belepiszkálni. Igazából teljesen jogos amúgy a felvetésed, hogy nagyon sok mindent simán cloud-dal is meg lehet oldani, amit okos szerződéssel. Egy ilyen autonóm céget is futtathatnál mondjuk amazonon, vagy alternatív airbnb-t, amit András Oláh mondott, vagy uber-t, stb. Annyi a különbség, hogy ez full decentralizált, és teljesen trustless. Tehát itt nem kell megbíznod a cloud szolgáltatóban, nem fog soha leállni, és nem lehet letiltani, mint mondjuk az uber-t Magyarországon, mert egy ilyen autonóm uber mögött nincs cég, nincs egy adott szerver, egy adott domain, nincs olyan egy támadható pont, amin keresztül ki lehetne iktatni. Az egész hálózatot le kéne lőnöd, ha be akarnád szüntetni. Tehát pont úgy, ahogy a bitcoint, ezeket sem lehet kinyírni, csak maximum nagyon nehezen. De létrehozhatsz okos szerződéssel saját kriptovalutát, ami saját szabályok szerint működik, sőt olyan kezdeményezés is van, hogy komplett virtuális államok jogrendszerét programozzák le okos szerződésekkel. Elég sci-finek hangzik, de végül is a technológia fejlődésével egyre inkább a gazdasága és a jogrendszere definiál egy államot. Szóval lehet, hogy a jövőben az országhatárok helyett sokkal inkább választás kérdése lesz, hogy milyen ország állampolgára kívánsz lenni, úgy hogy közben fizikailag el sem mozdulsz a helyedről.
VálaszTörlésLaszlo Fazekas csak a kérdés az, hogy vitatott esetben hogyan lehet érdeket érvényesíteni? Mondjuk egy Airbnb szerződés esetén bérlő nem hajlandó kiköltözni? Ekkor nem elég az okosszerződés technikai védelme, a jognak is segítenie kell.
VálaszTörlésRemélem idővel az országok hizzaigazitjak az adott jogrendhez ezeket.
Persze, nem mindent lehet beletuszkolni egy okos szerződésbe. A szerződésbe olyanokat tudsz leprogramozni, hogy mondjuk ha befizeted az árát, akkor kioldja a zárat, meg mondjuk ráül a foglalóra, és ha szétverted a házat, a tulajnak utalja, ha nem, akkor vissza neked. De a döntés, hogy most akkor szétverted-e, vagy nem, egy harmadik féltől jön. Ezeket a külső tényezőket oracle-öknek szokták nevezni. Pl. van olyan okos szerződés, amivel a tőzsde alakulását tippelheti meg egy csoport (hello, kollektív szuperintelligencia) és a helyes tippekért fizet, valamint a helyes tippek arányában súlyozza a rendszer magát (pont mint a neurális hálók). Maga a működés okos szerződés, de itt is kell egy külső szolgáltatás, ami megmondja, hogy mi történt a tőzsdén. De mondjuk pl. egy adásvételnél egy ügyvédi letét simán kiváltható ilyennel. Letétbe helyezed az okos szerződés számláján a pénzt. Ha 30 nap alatt a tulajdoni lapra kerül a neved (ez elektronikus tulajdoni lap esetén ellenőrizhető lenne), akkor átmegy a pénz, ha ez nem teljesül, vissza hozzád.
VálaszTörlésEzek nagyon szép idealisztikus elvek, de nem hiszem hogy túl fogja élni a találkozást a valósággal. A gazdaságunk nagy része épül egy olyan rugalmasságra, hogy a szerződések megtámadhatóak, a pénzügyi tranzakciók visszacsinálhatóak, az emberi hibák kijavíthatóak.
VálaszTörlésA blockchain alapú cryptopénzek akkor jók, ha nem akarsz megbízni a másik félben hogy helyesen jár el. Az okosszerződés ezzel ellentétben azt mondja, hogy bízz meg a programban amit nem ismersz, és az oracle-ben, amit megint nem ismersz igazán. Ennyi erővel rábízhatod magad a hagyományos szerződésekre, azoknál jól működik a behajthatóság. Egyáltalán nem biztos, hogy egy a DAO-hoz hasonló forkkal "kijavítják" a programozási "hibát".
Vannak ennek hátrányai, de előnyei is. Meg kell találni a helyét. Sokszor amúgy én is úgy érzem, hogy olyanra is blockchaint akarnak használni, amire nem kéne, csak ez most divat. De pl. egy szavazási rendszernél szerintem tök jó lehet a blockchain, hogy biztos lehess benne, hogy senki nem piszkálja meg, nem hekkelték meg az oroszok, nem fizették le a rendszergazdát, az eredmény valószínűleg reális. Egy ilyen szavazás pl. szerintem a tipikus "nem bízhatsz meg senkiben" szituáció.
VálaszTörlésA szavazásra nagyon sok rendszert terveztek már, mégis a papír alapú támadható a legnehezebben, úgyhogy én maradnék annál :) Nincs olyan nagy költsége, sem latency-je, ami indokolja a lecserélését rosszabbra.
VálaszTörlésHát, pl. itt Magyarországon jó lenne sok témában népszavazást szervezni, de baromi bonyás és drága. Ezzel meg könnyen olcsón meg lehetne oldani.
VálaszTörlésA szerződésekkel a legtöbb probléma sajnos nem abban van, hogy mi van leírva bennük, hanem abban, ami kimaradt, vagy hogy be lett-e tartva ami le ett írva, vagy sem.
VálaszTörlésEzzel együtt drukkolok az ilyen szerződéseknek.
Igazából ezek nem szerződések, hanem programok, amik a hálózatban szétkenve futnak. Szal pl. egy kriptopénz, egy szavazási rendszer, vagy egy önműködő cég is okos szerződés. De többek közt akár még szerződésnek is lehet használni. Kb. olyan hülye szó a fogalomra, mint a bányászat. :)
VálaszTörlésA népszavazás technikai lebonyolítási költsége 4.5-5mrd Ft. A tapasztalatok alapján ennek többszörösét költi a kormány a saját politikai üzeneteinek terjesztésére. Pénzt tehát mindig lenne a népszavazásra, de politikai akarat nincs igazán rá...
VálaszTörlésAzért 4,5-5 mrd is baromi drága (a kormány pénzszórástól függetlenül) a kvázi ingyenhez képest, amit a blockchain kínál.
VálaszTörlésA népszavazás szerintem egy politikai eszköz, és legtöbbször tök értelmetlen. Legkevésbé az az értelme, hogy megtudják az emberek véleményét egy kérdésben.
VálaszTörlésA papír alapú szavazás 500 Ft/fő a teljes lakosságra vetítve. Ha kicsit összébbhúzzák a szavazóköröket akkor lemehet 300 alá. Nem kell hozzá gondolkodni, nem kell hozzá számítógép, private key, nem kell aggódni hogy melyik gépek vannak feltörve, melyik program van rosszul megírva. A házastársaknál nincs az, hogy valamelyik "felügyeli" a másik fél szavazását mert az "nem tudja jól kezelni a gépet"....
VálaszTörlésItt nem csak az a lényeg, hogy mennyibe kerül, hanem az is, hogy rengeteg idő (nem csak a szavazó részéről kell előre tudni, hol lesz, ha nem otthon, akkor intézkedni, a szavazás napján elmenni szavazni, utána X ember számolgatja fél-egy napig a szavazatokat, meg írogat jegyzőkönyveket. Ha két hetente lenne ilyen, jó ha a lakosság 10%-a elmenne az 5. alkalomra. Ugyanakkor elektronikus úton sokkal többször ki lehetne kérni az emberek véleményét.
VálaszTörlésMár persze ha ez a vélemyén számítania, mert a népszavazás szerintem már régóta csak politikai eszköz, nem tudok mondani olyat, hogy lényeges dolgot befolyásolt volna.
A népszavazás nem old meg semmit akkor, ha a szavazóközönség nagy része nem tájékozott, vagyis leginkább elfogult valamilyen érzelem mentén. Önmagában a sűrű és olcsó népszavazás nem lesz jobb, csak arra kényeríti a politikusokat, hogy még gyakrabban kitegyék az embereket érzelmi manipulálásnak.
VálaszTörlésA képviseleti demokrácia is lehetne elég jó akkor, ha a politikusok (1) visszahívhatóak (2) leválthatóak lennének viszonylag egyszerűen, mert akkor kénytelenek lennének valóban a lakosság valamilyen részét képviselni.
Istvan Soos "A népszavazás nem old meg semmit akkor, ha a szavazóközönség nagy része nem tájékozott, vagyis leginkább elfogult valamilyen érzelem mentén."
VálaszTörlésNa ezzel leírtad a lényeget. Szerintem olyan szavazás nem nagyon volt még Magyarországon, ahol ez ne lett volna igaz (legfeljebb a 90-es évek első felében, bár szerintem érzelmileg akkor is elfogultak voltunk, legfeljebb a "jó" irányba).
Ugyanez a baj a politikusok visszahívásával és leválthatóságával. Az emberek nagy része nem tudná megítélni egy politikus munkáját, azt is más politikusok ítélete / befolyása szerint döntené el - gyakorlatilag még rosszabb lenne a helyzet, mint eddig. Gondold el, egy jó kommunikációval relndelkező kormánypárt - főleg ha uralja a média nagy részét - simán kigolyózhatná az potens ellenzéki ellenfeleit a parlamentből.
Vissza az elejére. A kriptopénz mögött nincs semmilyen fedezet, mint régebben az arany alapú pénznél volt. Az arany helyett aztán belépett a bankok kormányok által felügyelt garanciavállalása. Ami persze olykor kicsi (kicsit nagyon) megbicsaklik, de a kriptopénz esetén ez a bicsaklás még nagyobb lehet. Továbbá a banki könyvelés és bizonylatolás esetén elég sokan képesek követni és ellenőrizni a könyvelés helyességét. A kriptovalutánál ez nem így van. Itt közülünk se tudná senki ellenőrizni az algoritmus feltörhetetlenségét. Egy erősebb pénz árfolyama nem ingadozik olyan nagyon, tehát elég jól lehet vele tervezni. De még a válság körüli forintárfolyam se ingadozott többet, mint 20%. A Bitcoin ennél sokkal nagyobb kilengéseket produkált. A biztonsága is készpénz szintű, elég könnyen lopható, ha valaki nem vigyáz a szükséges kódokra. Bank esetén ez azért macerásabb, még akkor is, ha a teljes belépésedet ellopják.
VálaszTörlésAz okosszerződésekben sok fantázia van. Az ügyvédi letét tipikusan ilyen. Egy adott feltétel esetén biztos lehetsz valaminek a teljesülésében. Pl, a szoftveresektől gyakran kérik a forráskódot biztosítékként, ha a fejlesztőcsapat megszűnne. Egy a forráskódot kinyitó okosszerződés elég jó garancia mindkét félnek, és a forráskód frissessége is biztosítható vele. Ha mindkét fél elektronikusan is aláírja, akkor még jogilag is megáll a bíróságon is.
Horváth Gyula én egy könyvelést sem tudnék ellenőrizni, de elhiszem, ha egy könyvelő azt mondja igen. Hasonlóképpen elhiszem, ha egy szakértő aki informatikus azt mondja nem feltörhető a blockchain.
VálaszTörlésvaló igaz, hogy a kriptivaluta értéke mögött nincs aranyfedezet és annyit ér, amennyi valódi pénzt az emberek hajlandóak adni érte. Ebben benne van az a veszély, hogy lenullázódhat. Ahogy egy államcsőd is mondjuk generálhat akkora inflációt hogy értéktelenné váljon egy valuta. Ez benne van a pakliban, de ez a valódi pénzre is igaz.
Ma meg persze nem érdemes minden pénzt kriptoban tartani, inkább én úgy tekintek rá mint részvényre, aminek az értéke gyorsan változhat bármelyik irányba. Bukás esetén tudni kell leírni a veszteséget.
De jelenleg úgy látom, lehet nagy jövő előtte, az elterjedtség növekedésével a kockázat pedig csökkenni fog.
Kérdés, mikor és miért jön el az a pont, amikor a hétköznapi embereknek akik nem befektetni akarnak, hanem használni azt, szóval amikor az átlagembernek is jobban megéri a kriptivaluta, mint az igazi.
Horváth Gyula Az arany mögött milyen fedezet van? Tudom hülye kérdésnek tűnik, mert önmagában értékes, de csak azért az, mert elég sok ember annak tekinti (gyerek korunk óta sulykolják belénk, hogy milyen értékes egy valami). Talán ami még felhozható mellette, hogy korlátos a hozzáférhetősége (X tonnát bányásznak ki belőle évente). De ez utóbbi a kriptovalutákra is igaz. Az árfolyamingadzás semmi másból nem ered, mind a bizalomból - gyakorlatilag, hogy hányan és milyen mértékben tekintik valós fizetőeszköznek. Ahogy ez a szám növekszik, nő az árfolyam, ahogy csökken, úgy ér egyre kevesebbet. Ugye tök nyilvánvaló, ha kiderülne, hogy vég nélkül lehet szaporítani, abban a pillanatban elvesztené az értékét. De ha visszanézel a történelemben egy hiperinflációra, ott pontosan ez játszódik le egy valódi pénz esetén is.
VálaszTörlésValahol olvastam egy cikket, hogy pl Venezuelában olyan szintű az infláció, hogy ez emberek elkezdtek kriptovalutában üzletelni. Mert kiszámíthatóbb, mint a rendes pénzük.
A fedezetről, mag a biztonságról: az arany önmagában is hasznos nyersanyag, tehát mindenképp van valamekkora értéke, a számlapénznek már nincs, azt csak a banki garancia tartja fent. Venezuelában meg nem. De azért a rendesebben működő államok pénze eléggé stabil, mert megbízhatónak tartod az államot (valamennyire). A kriptovalutát is a bizalom tartja fent, hogy lesz aki elfogadja. jelenleg elsősorban a bűnözők és a pénzügyi spekulánsok. Mindenki eldönti, miben bízik. A banki pénz mögött vannak ismert ellenőrzési mechanizmusok, amik elvben akár kisebb biztonságúak is, mint a kripto kódolása, de sokak számára ellenőrizhetők.
VálaszTörlésAndrás Oláh simán tudnál egy banki könyvelést ellenőrizni, ahogy meg is teszed, hiszen vezeted a tranzakcióidat, és ha nem egyezik a bankkal, akkor vagy megkeresed a hibát, vagy reklamálsz, és ha nem tudják bizonyítani mért vontak le adott napon x összeget, akkor visszaadják. A kriptonál ilyen nincs van egy fájlod, meg egy programod. A programod kiírja hogy 1,345 bitcoinod van (mert gazdag vagy), aztán másnap azt írja ki, hogy 0,123 van, de te semmit se fizettél. Mit tudsz csinálni semmit. Esélyed sincs ellenőrizni semmit. Az algoritmust nem ismered, bármilyen hiba lehet benne (szinte biztosan van is), és a bányászás se követhető egyszerű halandóknak, és azok 99,9%-ának se, akik művelik.
Ha beáll mögé valami komoly bank mint garancia, akkor komolyabb lesz a dolog, addig eléggé kockázatos, legalábbis hosszú távra. A részvényekkel persze lehet versenyképes, főleg mert azok is ilyen lóversenyfogadás alapon működnek már.
Az okosszerződés más, abban sokkal több haszon és kisebb kockázat van. Hamar elterjedhet. Persze oda is kéne valami ellenőrzés az algoritmus biztonságára, de anélkül is eléggé hihető a dolog, a kockázat mértékéhez képest.
Horváth Gyula mennyire ismered a blockchain működési elvét? Ha én jól értelmezem, amennyire ismerem, a teljes könyvelés abszolút publikusan szét van osztva a blockchain hálózaton és ahhoz, hogy az egyenlegem megváltozzon, ahhoz az új tranzakciót a teljes hálózat több mint fele vissza kell igazolja, tehát annak a valamilyen szoftverhibának olyannak kell lennie, ami a hálózat több mint felén megjelenik, ami eléggé valószínűtlen.
VálaszTörlésÉrtem én, hogy nagy a bizalmatlanság ezzel a módszerrel szemben, mert új és ismeretlen, de szerintem azon a szinten már túlvan a dolog, hogy egy egyszerű szoftverhiba ilyen hibát okozzon.
Inkább a rosszindulatú támadásokkal szembeni megbízhatóság a fontos kérdés, kb. pont ugyanúgy, ahogy a bankoknál is fontos, hgoy ne tudják kirabolni őket.
És persze továbbra is mondom, hogy szerintem még nem érdemes valakinek a teljes vagyonát kriptovalutába helyeznie, de ettől még bőven lehet benne potenciál.
Amúgy pedig ha a bankszámla egyenlegem holnap nullát mutatna, akkor sem tudnék sokkal többet, mint azt mondani, hgoy dehát az én saját könyvelésem szerint nem ennyi az egyenlegem, szeretnék panasszal fordulni a bankhoz, és ha ők nem segítenek vagy vitatják az igényem, akkor továbblépni a megfelelő jogi fórumokra.
VálaszTörlésDe az biztos, hgoy ebben az esetben ha mondjuk banki szoftver hiba okozta az eltérést, kb. ugyanannyira nem tudnám technikailag ellenőrizni, ahogy a kriptovaluta esetében sem. Még akkor sem, ha a bank hozzáférést adna a teljes informatikai rendszeréhez, amit nyilván nem fog.
Szóval megint a bizalomra kanyarodunk vissza, ha megbízol a blockchain azon ígéretében, hogy nem lehet visszamenőleg módosítani rajta és minden tranzakció nyomon követhető, akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha nem, akkor felesleges.
És ha technikai hiba okozza a problémát, akkor is pont a blockchain ezen tulajdonsága miatt megnézed az eggyel korábbi blokkot, és az alapján a hiba javítása után a következő blokkba a helyes egyenleg írható.
Mondjuk mindezt úgy gondolom, hogy túl sokat nem tudok róla, szóval javítsatok ki, ha tévedek vagy pontatlan vagyok.
A banknál a banknak fontos, hogy ne rabolják ki. Ha kirabolják, én akkor is megkapom a pénzemet.
VálaszTörlésNagyon vázlatosan sejtem csak, hogy működik a blockchain. Picit jobban meg tudnám érteni, ha belemásznék, de ellenőrizni a működését nem tudnám. Amikor egy vírus egy nap alatt több millió gépet fertőz meg, akkor azért gyorsan terjednek ám a dolgok.
De ha hibás a program, akkor nincs semmi visszajelzés, a program maga azt írja ki, hogy oké, bármi is légyen visszajelezve. A megbízhatósághoz minimum az kell, hogy az algoritmus ismeretében több népszererű és elterjedt, függetlenül fejlesztett kezelőprogramja legyen. Akkor valamelyest tudsz kontrollálni. Ha egy program van, akkor teljesen hitéleti kérdés.
Aztán olyan is van ám, hogy processzor kódhiba. Ami sokáig észrevétlen maradhat, és a teljes kódolást boríthatja.
Bizalom jó, ellenőrzés még jobb. (V. I. Lenin és U. B. Legend)
VálaszTörlésA bank mindig megmondja, milyen tranzakciók eredménye a pénzed, és annak minden paraméterét. Ki, mikor honnan kezdeményezte, stb. És, ha szokatlan utalást észlel, akkor fel is hívhat, hogy tényleg te indítottad-e.
VálaszTörlésAz ellenőrizhetőség és a bizalom együtt jár. És azzal is, mire merem bevállalni. Internetes vásárlásra, kisebb összegek költésére, fogadására simán. Hosszabb ideig viszont nem tartanám benne a pénzemet. Persze pont az ilyen kisebb összegek kezelésére jelenleg sokkal macerásabb, mint egy Paypal, tehát semmi értelme. Nem lévén fegyverkereskedő.
Horváth Gyula ellenőrzés alatt mit értesz? hogy magadnak otthon vezeted az egyenleged? azt bármivel megteheted.
VálaszTörlésHa a banki egyenleged hibás értéket mutat, mit tudsz csinálni? Leellenőrzöd a szoftvert, ami kiszámolta, hogy rámutass, hol a hiba? Szerintem egy banki működés ellenőrzése ugyanannyira nem elérhető számunkra, mint a kripto mögötti technológia ellenőrzése. A banki szoftvert sem mi fogjuk debugolni, hanem a bank szakemberei, vitatott esetben pedig a mi jogi csapatunk által felkért szakértő.
És továbbra is kérdés, hogy milyen hibára gondolunk? Rosszindulatú szándékos támadás, vagy a rendszerben eddig fel nem fedezett programhiba ami pechünkre pont nálunk csapódik le?
Mindkét hibára gondolhatunk. Magát a kriptopénzt lehet hogy eleve valami hátsó szándékkal hozták létre. Például, hogy kellő felfutás esetén nagyon meggazdagodjon valaki, vagy épp bedöntse az egész rendszert. És persze amilyen kapacitással a bányászást művelik, a feltörést is próbálhatják akkorával, és ha sikerül, de okosan csak aprókat (pár millió dollár) csipegetnek belőle, akkor nem is hamar buknak le. De már maga a bányászási mód se egy túl jó dolog gazdasági szempontból (pénzgyártás, de nem a gazdaság fő szereplői által kontrollált módon). De ennek nincs jelentősége, amíg a másik gazdasághoz képest kicsi a mérete.
VálaszTörlésA banki szoftvert nem kell debugolni. A bank által megadott tranzakciókat kell elfogadni, vagy vitatni. Ha vitatod, akkor a szerződés szerint lesz lejátszva a menet, és persze tehetsz feljelentést is. És, mint írtam, a gyanús tranzakciókra rákérdez(het)nek végrehajtás előtt. Ez a kriptonál ugye nem valószínű :-)
Horváth Gyula nekem olyan benyomásom alakult ki eddig, ami alapján úgy gondolom mindkét felvetésedben tévedsz, de nem tudom ezeket úgy alátámasztani, hgoy meg tudnálak győzni, mert magam sem ismerem a rendszert, inkább hagyom, hogy a kételyeidre olyanok válaszoljanak, akik jobban ismerik.
VálaszTörlésNyilván tévedhetek. De nem tudom ti mi alapján bíztok meg valamiben, amit semmilyen módon nem tudtok ellenőrizni.
VálaszTörlésA blockchain maga azért egy elég megbízható dolog. Nagy cégek, mint amilyen a M$ vagy az IBM is építenek rá. A technológiák nyílt forrásúak alatta, és nagyon sok okos ember vizsgálta már. Szóval a blockchainben magában mint adatbázisban jobban megbízhat az ember, mint akár egy banki rendszerben, amit csak a fejlesztő cég vizsgált végig.
VálaszTörlésAmi a kriptovalutákat illeti, ott már más a helyzet. Ezek ugye számok az adatbázisban, és kb. ennyi. Hogy mennyit ér egy bitcoin, az totál szubjektív. Pont ugyanúgy manipulálható, mint egy részvény árfolyam. Valaki elköhinti magát, és felmegy, valaki félre nyom valamit, és leesik. Épp nemrégiben szakadt be az Ethereum árfolyama, mert valaki a fő fejlesztő srác halálhírét keltette. Egy jól irányzott álhír kampánnyal az ember komoly pénzre tehet szert (letolja az árfolyamot pár pillanatra, és bevásárol). Én épp ezért nem is annyira vagyok híve a jelenlegi kriptovalutának.
Ennek ellenére pont az okos szerződéseknek hála könnyen készíthetsz saját pénzt, amit egy kis közösség használhat (nem kell félned a manipulációtól), használhatod szavazási rendszer létrehozására, leprogramozhatsz egy crowd founding kampányt, építhetsz rá önműködő cégeket, bizonyos esetekben kiválthatod vele az ügyvédet, időbélyegeket helyezhetsz el rajta, amivel bizonyíthatod, hogy valamit te találtál ki elsőként, stb. Szóval ennek van egy csomó hasznos alkalmazása, és ez nem feltétlenül a mai formában létező kriptopénz. (Magában a kriptopénzben is hiszek amúgy, de nem ebben a bitcoinos formában, hanem pl. adósságként, amiről nemrég írtam blogot, vagy helyi valutaként, stb.)
Igen, az algoritmus elég megbízható, de attól még lehet benne hiba. Sok nagyon megbízhatónak hitt programban, protokollban találtak hibát. És akkor még ott a processzorhiba is, ami egy hibátlan algoritmus is bedönthet. (Nem lesz véletlen a véletlen szám, kitalálhatók a generált nagy valószínűséggel prímnek hitt számok, stb.) Ezért fontos, hogy milyen garancia van mögötte. Az meg annyira kell, amennyire az ügylet fontos, ami mögötte van. A banki rendszereknél nem a hibátlanság, hanem a mögötte lévő garancia a fontos.
VálaszTörlésAz okosszerződések tényleg más eset, és nagyon jól használhatók. Mondjuk az ügyvéd kiváltása és a bizonyító erejű elsőbbség jelenleg is simán megoldott egy (a jog által is elismert) elektronikus aláírással. A többlet az aktivitás, szerintem, hogy bizonyos feltételek esetén valami automatikusan bekövetkezik.
Ha az algoritmus nem szolgálja az érdekeket, hiába jó és hibátlan. Nem fogják alkalmazni.
VálaszTörlésHorváth Gyula De ha az okosszerződésben megbízol, akkor a pénzben miért nem? Az, hogy átutalsz X Ft-ot, az ugyanolyan "okosszerződés", te kapsz egy árut, és fizetsz érte X petákot.
VálaszTörlésA pénz azért más tészta. A tranzakció bombabiztos, de az árfolyam kilenghet akármekkorát.
VálaszTörlésÁrpád Erdős Mind a kettőben annyira bízom meg, amennyire az adott ügyben megengedhető kockázatnak ítélem meg. Simán vennék bitcoinnal egy mobiltelefont, de nem tartanám abban a megtakarított pénzemet. Vagy kíváncsiságból igen, de csak töredékét.
VálaszTörlésAz okosszerződés annyiban más, hogy egy egyébként érvényes szerződés kényelmi eleme lehet. De ott se mindegy, hogy felszabadítja-e a húszezer forintos letétet, vagy lekapcsolja egy város áramellátását.