Az időutazós filmektől előbb-utóbb megfájdul az ember feje a paradoxonok miatt ...
Nos, a Találmány (http://www.port.hu/talalmany_primer/pls/fi/films.film_page?i_film_id=77580) pont ilyen. Két srác felfedezi az időutazást. Visszautaznak, aztán megint, aztán már változtatnak is a dolgokon, és végül kicsit kaotikussá válik az egész. Van a filmnek egy érdekes kapkodós stílusa, és nem magyarázza túl a dolgokat. Talán kicsit túl is van bonyolítva, így a végén hiányzott nekem az "ahaaa" érzés, mivel nem vagyok benne biztos, hogy teljesen értettem a sztorit ... :) De sebaj, a weben találni hozzá diagramokat, sőt, a YouTube-on is találtam hozzá magyarázó videót ... :) Egyszer érdemes megnézni. Sőt, talán kétszer is, ha az ember maga szeretné kibogozni a történetet ...
A filmet Robert Cartman ajánlotta nekem ...
Filmajánló
http://www.port.hu/talalmany_primer/pls/fi/films.film_page?i_film_id=77580
2012. december 8., szombat
Jónak ígérkezik ...
Jónak ígérkezik ...
Originally shared by Sötét Jövő
Reggel még csak Oblivion poszter volt, mostanra lett belőle friss trailer is. Nézzétek meg, várós lesz
http://www.sotetjovo.aneten.net/mizu/film/latni-kell-oblivion-trailer/
Originally shared by Sötét Jövő
Reggel még csak Oblivion poszter volt, mostanra lett belőle friss trailer is. Nézzétek meg, várós lesz
http://www.sotetjovo.aneten.net/mizu/film/latni-kell-oblivion-trailer/
Mai napi szösszenet ...
Mai napi szösszenet ...
Isten létében lehet hinni és nem hinni. Sok általam értelmesnek tartott hívő emberrel beszéltem már a témáról, és azt azért be kell látni, hogy ez nem egy egyszerű téma.
Olyan ez, mint a kreacionizmus vs. evolúció kérdéskör. A művelt ember (aki értelmesnek gondolja magát) legyint, és azt mondja, hogy 'evolúció' és meg sem áll gondolkodni, míg az értelmes ember azért talán elgondolkodik pár pillanatra, hogy mi van, ha mégsem. "Az élet rejtélyének megfejtése" c. film után azért nekem is volt egy olyan érzésem, mint ha a jövőt látnám, amikor az emberiség már rég kihalt, és a robotok azon vitáznak, hogy őket vajon készítette valaki, vagy csak úgy véletlen létrejöttek. E mellett persze jól ismerem az antropikus elvet is (http://lf.estontorise.hu/archives/250), és el is tudom fogadni. (Horváth Gyula -nak is van egy jó írása a témában, aminek a linkjét most fejből nem tudom.)
Igazából ha nagyon szépen akarnék fogalmazni, azt mondanám, hogy szerintem létezik a világnak egy olyan konzisztens leírása, ami teljesen összhangban van a megfigyelésekkel, és ahol Isten létezik. Itt persze rögtön hozzátenném, hogy e mellett úgy gondolom, a világnak van egy ugyanilyen konzisztens, megfigyelésekkel összhangban lévő leírása, ahol Isten nem létezik. Ez konyha nyelven annyit jelent, hogy Isten léte tudományos eszközökkel nem bizonyítható, de megnyugtató módon nem is cáfolható. Tehát ha létezik is, olyan jól elrejtőzött, hogy soha ne akadhassunk a nyomára. Ha nem így lenne, már rég rátaláltunk volna.
A baj az, hogy sokan görcsösen próbálják tudományos eszközökkel bizonyítani, és tényként beállítani Isten létét, hogy így a saját elképzelésüket (hitüket) erőltessék másokra, aminek sokszor az a vége, hogy az adott ember, vagy egyház csak lejáratja magát.
Érveket felhozni egyik vagy másik álláspont mellett nem rossz dolog, mindaddig amíg megmaradunk a józan kétkedés talaján. A fent említett film például jó kis összefoglaló, és rámutat arra, hogy a kérdés nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, de ítéletet nem hoz. Az ilyen elmélkedések jók, tágítják az ember világképét, noha valójában nem fogunk előrébb jutni a kérdést illetően.
Van viszont egy másik irány, akik bizonyítva látják az igazukat, és ezt sulykolják, amivel végül csak magukat nevettetik ki. A kedvenc példám, amit Jehova tanúinak egy ismertető könyvében találtam, hogy a fizika törvényei szerint nem lehet rendezetlenségből rend. Az élet a rend legmagasabb megnyilvánulási formája, így természettudományosan bizonyított, hogy nem alakulhatott ki véletlen. Nos, az író a termodinamika 2. főtételéről beszél, ami arról szól, hogy zárt rendszer rendezetlensége az idővel csak nőhet, soha nem csökkenhet. Ez így igaz is, és ha a föld zárt rendszer lenne valahol az űr egy félreeső szegletében, nem is alakult volna ki az élet. Csakhogy itt van nekünk a Nap, és így maximum a nappal együtt lehetünk mi "zárt rendszer". Miközben a földön nő a rendezettség (pl. felnövekszik egy fa), addig a napban nő a rendezetlenség a magfúzió miatt, aminek energiája fény formájában éri a földet. Az összes rendezetlenség tehát valóban nő, de ezzel csak azt mondtuk, hogy a földi élet energiaforrása a Nap. Hát, ilyen és ehhez hasonló zsákutcákba szokott vezetni, mikor valakik Isten létét tudományos bizonyosságnak akarják beállítani.
Oda jutottunk tehát, ahonnan elindultunk. Aki akar higgyen, aki nem, ne higgyen Isten létezésében, a tudománytól valószínűleg hiába fogjuk várni a választ, a végén meg majd úgyis elválik kinek van igaza ... ;)
#blog
Isten létében lehet hinni és nem hinni. Sok általam értelmesnek tartott hívő emberrel beszéltem már a témáról, és azt azért be kell látni, hogy ez nem egy egyszerű téma.
Olyan ez, mint a kreacionizmus vs. evolúció kérdéskör. A művelt ember (aki értelmesnek gondolja magát) legyint, és azt mondja, hogy 'evolúció' és meg sem áll gondolkodni, míg az értelmes ember azért talán elgondolkodik pár pillanatra, hogy mi van, ha mégsem. "Az élet rejtélyének megfejtése" c. film után azért nekem is volt egy olyan érzésem, mint ha a jövőt látnám, amikor az emberiség már rég kihalt, és a robotok azon vitáznak, hogy őket vajon készítette valaki, vagy csak úgy véletlen létrejöttek. E mellett persze jól ismerem az antropikus elvet is (http://lf.estontorise.hu/archives/250), és el is tudom fogadni. (Horváth Gyula -nak is van egy jó írása a témában, aminek a linkjét most fejből nem tudom.)
Igazából ha nagyon szépen akarnék fogalmazni, azt mondanám, hogy szerintem létezik a világnak egy olyan konzisztens leírása, ami teljesen összhangban van a megfigyelésekkel, és ahol Isten létezik. Itt persze rögtön hozzátenném, hogy e mellett úgy gondolom, a világnak van egy ugyanilyen konzisztens, megfigyelésekkel összhangban lévő leírása, ahol Isten nem létezik. Ez konyha nyelven annyit jelent, hogy Isten léte tudományos eszközökkel nem bizonyítható, de megnyugtató módon nem is cáfolható. Tehát ha létezik is, olyan jól elrejtőzött, hogy soha ne akadhassunk a nyomára. Ha nem így lenne, már rég rátaláltunk volna.
A baj az, hogy sokan görcsösen próbálják tudományos eszközökkel bizonyítani, és tényként beállítani Isten létét, hogy így a saját elképzelésüket (hitüket) erőltessék másokra, aminek sokszor az a vége, hogy az adott ember, vagy egyház csak lejáratja magát.
Érveket felhozni egyik vagy másik álláspont mellett nem rossz dolog, mindaddig amíg megmaradunk a józan kétkedés talaján. A fent említett film például jó kis összefoglaló, és rámutat arra, hogy a kérdés nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, de ítéletet nem hoz. Az ilyen elmélkedések jók, tágítják az ember világképét, noha valójában nem fogunk előrébb jutni a kérdést illetően.
Van viszont egy másik irány, akik bizonyítva látják az igazukat, és ezt sulykolják, amivel végül csak magukat nevettetik ki. A kedvenc példám, amit Jehova tanúinak egy ismertető könyvében találtam, hogy a fizika törvényei szerint nem lehet rendezetlenségből rend. Az élet a rend legmagasabb megnyilvánulási formája, így természettudományosan bizonyított, hogy nem alakulhatott ki véletlen. Nos, az író a termodinamika 2. főtételéről beszél, ami arról szól, hogy zárt rendszer rendezetlensége az idővel csak nőhet, soha nem csökkenhet. Ez így igaz is, és ha a föld zárt rendszer lenne valahol az űr egy félreeső szegletében, nem is alakult volna ki az élet. Csakhogy itt van nekünk a Nap, és így maximum a nappal együtt lehetünk mi "zárt rendszer". Miközben a földön nő a rendezettség (pl. felnövekszik egy fa), addig a napban nő a rendezetlenség a magfúzió miatt, aminek energiája fény formájában éri a földet. Az összes rendezetlenség tehát valóban nő, de ezzel csak azt mondtuk, hogy a földi élet energiaforrása a Nap. Hát, ilyen és ehhez hasonló zsákutcákba szokott vezetni, mikor valakik Isten létét tudományos bizonyosságnak akarják beállítani.
Oda jutottunk tehát, ahonnan elindultunk. Aki akar higgyen, aki nem, ne higgyen Isten létezésében, a tudománytól valószínűleg hiába fogjuk várni a választ, a végén meg majd úgyis elválik kinek van igaza ... ;)
#blog
2012. december 7., péntek
Ebből az lesz, hogy Nokia (WinPhone) és az Apple (iOS) osztozkodik majd az iPhone (vagány vagyok, és nézd mennyi...
Ebből az lesz, hogy Nokia (WinPhone) és az Apple (iOS) osztozkodik majd az iPhone (vagány vagyok, és nézd mennyi pénzem van) piaci részén, Android meg marad a helyén, illetve növekszik tovább. Aminek mondjuk Android fejlesztőként kifejezetten örülök ... :)
http://www.origo.hu/techbazis/20121207-nokia-lumia-920-csucsmobil-applefobias-kockafejeknek.html
http://www.origo.hu/techbazis/20121207-nokia-lumia-920-csucsmobil-applefobias-kockafejeknek.html
http://www.origo.hu/techbazis/20121207-nokia-lumia-920-csucsmobil-applefobias-kockafejeknek.html
http://www.origo.hu/techbazis/20121207-nokia-lumia-920-csucsmobil-applefobias-kockafejeknek.html
Ezt a PlayN-t szerintem már linkeltem régebben
Ezt a PlayN-t szerintem már linkeltem régebben ... Mindenesetre aki cross-platform játékfejlesztésben gondolkodik, annak érdemes vetni rá egy pillantást. Alapvetően egy Java alapú platformról van szó, amivel az elkészült kódból fordíthatunk Android alkalmazást, Web alkalmazást (GWT-s JavaScript), Flash alkalmazást, és iOS alkalmazást. Többek közt a webes Angry Birds is ebben készült, tehát határozottan használható a rendszer ...
Originally shared by Ray Cromwell
PlayN was originally conceived by Joel Webber, and worked on by Fred Sauer, Philip Rogers and others to make Angry Birds for the Web possible. I wrote the Flash backend and contributed other chunks mostly to support King.com's cool game https://www.facebook.com/PyramidSolitaireSaga, but the biggest credit goes to Michael Bayne who practically re-architected and rewrote most of it from scratch for his cool new game http://spellwood.com, not to mention the herculean effort to get it working on iOS.
Recently, Stefan Haustein has done a lot of work to enable 3D games to be written as well.
If you're a Java programmer and interested in writing games, but don't want to have to rewrite your game in Objective-C and Javascript by hand, check out playn.
Originally shared by Ray Cromwell
PlayN was originally conceived by Joel Webber, and worked on by Fred Sauer, Philip Rogers and others to make Angry Birds for the Web possible. I wrote the Flash backend and contributed other chunks mostly to support King.com's cool game https://www.facebook.com/PyramidSolitaireSaga, but the biggest credit goes to Michael Bayne who practically re-architected and rewrote most of it from scratch for his cool new game http://spellwood.com, not to mention the herculean effort to get it working on iOS.
Recently, Stefan Haustein has done a lot of work to enable 3D games to be written as well.
If you're a Java programmer and interested in writing games, but don't want to have to rewrite your game in Objective-C and Javascript by hand, check out playn.
Többször gondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne, ha egyetlen integrált felületen láthatnám a G+ bejegyzéseket, a...
Többször gondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne, ha egyetlen integrált felületen láthatnám a G+ bejegyzéseket, a leveleket, esetleg az RSS feed-eket, stb. Úgy látszik, nem vagyok egyedül a gondolattal, mert pl. Ferenc Czina vagy Horváth Gyula is hasonlókat írt. Zsolt Jánoska hívta fel a figyelmem arra, hogy valójában a GMail-be elég jól integrálva van a G+. Eddig a G+-os e-mail értesítéseket inkább csak zavaró "mellékhatásnak" éreztem, mindaddig, amíg meg nem nyitottam egyet GMail-ben. Tök ugyanazt a felületet kapjuk, amit G+-on is a bejegyzések esetén. Lehet +1-elni, kommentelni, mindent. Igazából sok szempontból érdemesebb GMail-ből használni a G+-t. Ráadásul sokkal nagyobb felületen jelennek meg a bejegyzések, és a GMail feature-jei gondolom további pluszt adnak (címkék, üzenet szűrők, mappákba rendezés, stb.). Lehet, hogy ezt az egész G+-t eleve a GMail integrált szolgáltatásaként kellett volna elindítani, így talán a felhasználói kör is nagyobb lenne, hisz mindenkinek ott lenne a szeme előtt, aki GMail-t használ. Aki még nem próbálta, annak szerintem mindenképp érdemes rápillantani ...
Kéne egy olyan közösségi szolgáltatás, ami csak egy tároló egy API-val.
Kéne egy olyan közösségi szolgáltatás, ami csak egy tároló egy API-val. Kezelne bejegyzéseket, csoportokat, kommenteket, kapcsolatokat, stb. de nem lenne felülete. És akkor mindenki olyan UI-t csinálna neki, amilyet akar, a funkcionalitást pedig JavaScriptben programozná alá az engine-t használva. Az én UI-mban pl. egyetlen folyam lenne, más pedig szétszedhetné mondjuk csoportokra. Mobilalkalmazásból is készülhetne többféle. Maga az engine lehetne ingyenes (pl. Google-nek csak azért már megérné, hogy Google accountokhoz tartalom érkezik, ami alapján hatékonyabban reklámozhat), de akár az is egy értelmes üzleti modell, hogy havi díja van a használatnak, és az UI/app készítő csináljon magának bevételt reklámokkal, stb.
(Ez most csak a közösségek miatt jutott eszembe, mert nekem így most nem tetszik. :))
(Ez most csak a közösségek miatt jutott eszembe, mert nekem így most nem tetszik. :))
WordPress (és minden más PHP+MySQL alapú rendszer) futtatása GoogleAppEngine-en.
WordPress (és minden más PHP+MySQL alapú rendszer) futtatása GoogleAppEngine-en.
A dolog lényege, hogy bár az AppEngine nem támogatja a PHP-t, a Caucho Quercus motorjával PHP kód futtatható Java felett. Ennek, és a Google MySQL alapú Cloud SQL megoldásának segítségével már bármilyen PHP+MySQL alapú rendszer futtatható AppEngine-en. Plusz előny, hogy a Quercus segítségével könnyen hívhatunk Java kódot PHP-ból, és viszont, ráadásul sok tesztből az tűnik ki, hogy hatékonyabban futtatja a PHP-t, mint a natív PHP engine. Az AppEngine előnye ugye a Google infrastruktúra, és az, hogy elég nagy ingyenes kvóta van, de egyéb esetekben is érdemes lehet azon elgondolkodni, hogy Java felett futtassuk a PHP-t. Egyfelől a teljesítmény miatt, másfelől azért, mert Java-t jól lehet clusterezni, nagy teljesítményű, megbízható rendszerek építhetőek fel rá. Többek közt a Facebook-ról is olvastam, hogy fontolgatják a PHP architektúrájuk Java fölé helyezését a saját hiphop motorjuk helyett ...
Pár éve fejlesztgettem egy lworm nevű nyílt forrású PHP orm rendszert, amivel PHP-ból használhatjuk a Google BigData engine-jét MySQL helyett (akkor még nem volt CloudSQL). A BigData engine sok szempontból flexibilisebb, direkt arra van kitalálva, hogy a végtelenségig lehessen skálázni, amivel az CloudSQL-nél azért lehet macera. Akit érdekel, itt talál róla egy bejegyzést: http://lf.estontorise.hu/archives/137
http://blog.caucho.com/2012/12/06/quercus-on-google-app-engine-20/
http://blog.caucho.com/2012/12/06/quercus-on-google-app-engine-20/
A dolog lényege, hogy bár az AppEngine nem támogatja a PHP-t, a Caucho Quercus motorjával PHP kód futtatható Java felett. Ennek, és a Google MySQL alapú Cloud SQL megoldásának segítségével már bármilyen PHP+MySQL alapú rendszer futtatható AppEngine-en. Plusz előny, hogy a Quercus segítségével könnyen hívhatunk Java kódot PHP-ból, és viszont, ráadásul sok tesztből az tűnik ki, hogy hatékonyabban futtatja a PHP-t, mint a natív PHP engine. Az AppEngine előnye ugye a Google infrastruktúra, és az, hogy elég nagy ingyenes kvóta van, de egyéb esetekben is érdemes lehet azon elgondolkodni, hogy Java felett futtassuk a PHP-t. Egyfelől a teljesítmény miatt, másfelől azért, mert Java-t jól lehet clusterezni, nagy teljesítményű, megbízható rendszerek építhetőek fel rá. Többek közt a Facebook-ról is olvastam, hogy fontolgatják a PHP architektúrájuk Java fölé helyezését a saját hiphop motorjuk helyett ...
Pár éve fejlesztgettem egy lworm nevű nyílt forrású PHP orm rendszert, amivel PHP-ból használhatjuk a Google BigData engine-jét MySQL helyett (akkor még nem volt CloudSQL). A BigData engine sok szempontból flexibilisebb, direkt arra van kitalálva, hogy a végtelenségig lehessen skálázni, amivel az CloudSQL-nél azért lehet macera. Akit érdekel, itt talál róla egy bejegyzést: http://lf.estontorise.hu/archives/137
http://blog.caucho.com/2012/12/06/quercus-on-google-app-engine-20/
http://blog.caucho.com/2012/12/06/quercus-on-google-app-engine-20/
Az a bajom a közösségekkel, hogy eddig egy folyamban láttam minden történést, ami nagyon kényelmes volt, viszont a...
Az a bajom a közösségekkel, hogy eddig egy folyamban láttam minden történést, ami nagyon kényelmes volt, viszont a közösségekkel ez megtöredezik. Mindig jön az értesítés, és át kell nézni az adott közösség oldalára, ami sok közösségnél már baromi macerás. Ráadásul boldog-boldogtalan tojja bele a tartalmat. Sokkal jobban tetszett az a megoldás, hogy megemlítek egy "közösség szervező" oldalt, pl. Magyar Google Plus (G+) felhasználók oldala és ha a bejegyzés arra érdemesnek találtatik, akkor osztják tovább. De lényeg, hogy a fő folyamban látom, és hogy nincs telespammelve.
2012. december 6., csütörtök
Azon gondolkodtam, hogy G+ mellett van-e értelme kisebb hírportálokat, közösségi oldalakat üzemeltetni.
Azon gondolkodtam, hogy G+ mellett van-e értelme kisebb hírportálokat, közösségi oldalakat üzemeltetni. Megint csak a IT - Magyar Google Plus (G+) oldalt tudom felhozni példának, ahol csupán azzal, hogy tartalmakat osztanak újra, már-már lassan egy teljes értékű hírforrás alakult ki.
Rövidebb hírek írására teljesen megfelel a G+ eszközkészlete. Hosszabb hírek írásához pedig az ember indít valahol egy blogot, ott írja meg a hírt/cikket, amit itt G+-on megoszt. Hírportálon el lehet helyezni bannert, de ez igaz a blogos továbbosztós megoldásra is, tehát ez sem előny. Ráadásul G+-on nagyon egyszerű mechanizmus van a továbbosztásra, tehát az olvasók is nagyon könnyen küldhetnek híreket, csak meg kell említeni a bejegyzésben a híroldalt, aminek a moderátora továbbosztja a bejegyzést. A hírek kommentelése megint csak megoldott a G+-ban. Igazából semmilyen olyan előnyét nem látom egy különálló hírportálnak, amit a G+ ne valósítana meg.
Egy hírportálon lehet fórum ... De igazából ez sem előny. Sőt, a G+ talán a legjobb "fórum motor". Az ember felvet egy témát, és akinek hozzáfűzni valója van, kommentálja azt. Pl. a G+-os PHP oldal működik ilyen fórumként.
Ezen felül a felhalmozott tartalom kereshető is. Tulajdonképpen semmi olyan funkció nem jut eszembe, amit egy G+ oldallal ne lehetne megvalósítani. Esetleg külsőre nem olyan tetszetős ez a forma, hogy nincs oldal, csak egy G+ page. Erre lehet esetleg megoldás, hogy API-n keresztül az ember generál valami pofás HTML-t, hogy a külvilág számára valami formája legyen ennek az egésznek.
Rövidebb hírek írására teljesen megfelel a G+ eszközkészlete. Hosszabb hírek írásához pedig az ember indít valahol egy blogot, ott írja meg a hírt/cikket, amit itt G+-on megoszt. Hírportálon el lehet helyezni bannert, de ez igaz a blogos továbbosztós megoldásra is, tehát ez sem előny. Ráadásul G+-on nagyon egyszerű mechanizmus van a továbbosztásra, tehát az olvasók is nagyon könnyen küldhetnek híreket, csak meg kell említeni a bejegyzésben a híroldalt, aminek a moderátora továbbosztja a bejegyzést. A hírek kommentelése megint csak megoldott a G+-ban. Igazából semmilyen olyan előnyét nem látom egy különálló hírportálnak, amit a G+ ne valósítana meg.
Egy hírportálon lehet fórum ... De igazából ez sem előny. Sőt, a G+ talán a legjobb "fórum motor". Az ember felvet egy témát, és akinek hozzáfűzni valója van, kommentálja azt. Pl. a G+-os PHP oldal működik ilyen fórumként.
Ezen felül a felhalmozott tartalom kereshető is. Tulajdonképpen semmi olyan funkció nem jut eszembe, amit egy G+ oldallal ne lehetne megvalósítani. Esetleg külsőre nem olyan tetszetős ez a forma, hogy nincs oldal, csak egy G+ page. Erre lehet esetleg megoldás, hogy API-n keresztül az ember generál valami pofás HTML-t, hogy a külvilág számára valami formája legyen ennek az egésznek.
1-2 év, és ezekből is 1Tb lesz az alap, amit bagóért megkap majd az ember.
1-2 év, és ezekből is 1Tb lesz az alap, amit bagóért megkap majd az ember. Így szép lassan minden mozgó alkatrész eltűnik a gépekből ...
http://ipon.hu/hir/480_gb_os_msata_ssd_trukkos_felepitessel/23335
http://ipon.hu/hir/480_gb_os_msata_ssd_trukkos_felepitessel/23335
http://ipon.hu/hir/480_gb_os_msata_ssd_trukkos_felepitessel/23335
http://ipon.hu/hir/480_gb_os_msata_ssd_trukkos_felepitessel/23335
Az Interaxon Mous terméke az Emotiv-hoz hasonló mobil EEG rendszer.
Az Interaxon Mous terméke az Emotiv-hoz hasonló mobil EEG rendszer. Talán kicsit kompaktabb, és csinosabb mint az Emotiv, és Bluetooth-on tud kommunikálni más eszközökkel. Távirányíthatjuk vele a TV-t, az otthoni hifit, mobil eszközeinket, stb. pusztán a gondolatainkkal. Úgy gondolom, hogy a nem túl távoli jövőben az ilyen eszköz standard periféria lesz, úgy mint a Google-éhez hasonló intelligens szemüvegek. Ez is csak egy alapvető funkcionalitás lesz az akkora már mobilokat leváltó AR szemüvegekben ...
http://interaxon.ca/muse/
Ariel Garten: Know thyself, with a brain scanner
http://www.youtube.com/watch?v=8rzlrItooG4
http://interaxon.ca/muse/
Ariel Garten: Know thyself, with a brain scanner
http://www.youtube.com/watch?v=8rzlrItooG4
"Ugyanakkor a módszer illetve a gép nem csak a Windows-ok azonosítóinak feltörésére, de például online...
"Ugyanakkor a módszer illetve a gép nem csak a Windows-ok azonosítóinak feltörésére, de például online szolgáltatásokban történő behatoláshoz is használható olyan esetekben, amikor sikerül a felhasználó jelszavának ún. hashelt változatát megszerezni. Csak utóbbi megszerzését eddig általában nem tekintették biztonsági szempontból súlyos incidensnek a megfejtés problémája miatt - a bemutatott gép azonban bizonyíték arra, hogy ez nincs így."
Ilyen technológiák mellett érdemes elgondolkodni azon, hogy a felhasználó azonosítását, mint szolgáltatást szervezzük ki. Nem kell semmi bonyolultra gondolni, egyszerűen saját rendszer helyett bízzuk pl. a Google-re a felhasználó beléptetését. Nem azért, mert ez egyszerű a usernek, hanem azért, mert ott 1000 rendszergazda dolgozik azon napi 8 órában, hogy ne törjék fel. Plusz ott van kétlépéses telefonos autentikáció, amit amúgy csak banki rendszereknél látni. Aki meg nem bízik a Google-ben, az még kérjen pluszban egy pin-t, mint a bankkártya terminálok, és 3 hiba után tiltsa ki a usert. Ez az én "receptem" a problémára ...
http://pcforum.hu/hirek/14420/Hat+perc+alatt+torhetok+a+Windows-jelszavak.html
http://pcforum.hu/hirek/14420/Hat+perc+alatt+torhetok+a+Windows-jelszavak.html
Ilyen technológiák mellett érdemes elgondolkodni azon, hogy a felhasználó azonosítását, mint szolgáltatást szervezzük ki. Nem kell semmi bonyolultra gondolni, egyszerűen saját rendszer helyett bízzuk pl. a Google-re a felhasználó beléptetését. Nem azért, mert ez egyszerű a usernek, hanem azért, mert ott 1000 rendszergazda dolgozik azon napi 8 órában, hogy ne törjék fel. Plusz ott van kétlépéses telefonos autentikáció, amit amúgy csak banki rendszereknél látni. Aki meg nem bízik a Google-ben, az még kérjen pluszban egy pin-t, mint a bankkártya terminálok, és 3 hiba után tiltsa ki a usert. Ez az én "receptem" a problémára ...
http://pcforum.hu/hirek/14420/Hat+perc+alatt+torhetok+a+Windows-jelszavak.html
http://pcforum.hu/hirek/14420/Hat+perc+alatt+torhetok+a+Windows-jelszavak.html
2012. december 5., szerda
Mondjuk ezzel még csak nagyon a felszínét kapargatják az agy működésének.
Mondjuk ezzel még csak nagyon a felszínét kapargatják az agy működésének. Az, hogy ez mekkora nagy dolog, mutatja igazán, hogy még mennyire távol vagyunk az emberi agy "megértésétől" ...
Originally shared by Horváth Gyula
Alakul, csak nem tudom, hogy mi!
Laszlo Fazekas azért ez már érdekes, nem?
http://index.hu/tech/2012/12/05/feltort_agyu_rovarok_mutatjak_a_jovot/
Originally shared by Horváth Gyula
Alakul, csak nem tudom, hogy mi!
Laszlo Fazekas azért ez már érdekes, nem?
http://index.hu/tech/2012/12/05/feltort_agyu_rovarok_mutatjak_a_jovot/
2012. december 4., kedd
Megjelent az Appliness magazin Decemberi száma. A tartalom:
Megjelent az Appliness magazin Decemberi száma. A tartalom:
Dynamically loading CSS based on weather conditions, by Ray Camden
JS adolescence, by James Padosley
Interview of Kevin Lynch, CTO at Adobe
Designing JS APIs, by Brett van Zuiden
Fun with built-in CSS filters, by CJ Gammon
Getting started with JavaScript maps, by Antanas Marcelionis
Building your first Brackets Extension, by David Deraedt
Clearing floats, by Louis Lazaris
iPad Mini detection, by Maximiliano Firtman
Embed PhoneGap as a subview, by Holly Schinsky
Responsive menu concepts, by Tim Pietrusky
JavaScript APIs you’ve never heard of, by Nicholas C. Zakas
News about HTML and JavaScript, by Brian Rinaldi
Originally shared by Appliness
December issue of Appliness !!! Interview of Kevin Lynch and tutorials for JavaScript developers about Sass, Socket.IO, Collie, optimization, CSS Filters, maps, Brackets, PhoneGap, and more.
http://www.appliness.com/get-december-issue/
Dynamically loading CSS based on weather conditions, by Ray Camden
JS adolescence, by James Padosley
Interview of Kevin Lynch, CTO at Adobe
Designing JS APIs, by Brett van Zuiden
Fun with built-in CSS filters, by CJ Gammon
Getting started with JavaScript maps, by Antanas Marcelionis
Building your first Brackets Extension, by David Deraedt
Clearing floats, by Louis Lazaris
iPad Mini detection, by Maximiliano Firtman
Embed PhoneGap as a subview, by Holly Schinsky
Responsive menu concepts, by Tim Pietrusky
JavaScript APIs you’ve never heard of, by Nicholas C. Zakas
News about HTML and JavaScript, by Brian Rinaldi
Originally shared by Appliness
December issue of Appliness !!! Interview of Kevin Lynch and tutorials for JavaScript developers about Sass, Socket.IO, Collie, optimization, CSS Filters, maps, Brackets, PhoneGap, and more.
http://www.appliness.com/get-december-issue/
Ez is egy jópofa technológia. Elvileg szinte végtelenre növelhető így a Flash memóriák élettartama ...
Ez is egy jópofa technológia. Elvileg szinte végtelenre növelhető így a Flash memóriák élettartama ...
http://index.hu/tech/2012/12/04/ongyogyito_flashmemoriat_fejlesztettek/#
http://index.hu/tech/2012/12/04/ongyogyito_flashmemoriat_fejlesztettek/#
http://index.hu/tech/2012/12/04/ongyogyito_flashmemoriat_fejlesztettek/#
http://index.hu/tech/2012/12/04/ongyogyito_flashmemoriat_fejlesztettek/#
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)