Lehetett volna azt, hogy nem lépünk be. Az egy döntés, akkor nincs közösködés, OK ... De így, hogy bent vagyunk, toltak némi pénzt, de most már nem tetszik, úgyhogy lelépnénk ... Ez azért gáz. Jó, mondjuk 10 hülye gyerek az nem az ország, de ennek ellenére valahogy mint ha Magyarországra valahogy általánosan jellemző lenne, hogy egyszer erre megy, aztán hirtelen irányt vált, és másfelé tovább, csak mindig rosszkor váltunk, és rossz irányba ...
Emlékszem történelem szakon tanultuk, hogy Kossuth annak idején nagyon örült Petőfiék tüntetésének. Természetesen tudta, hogy a Petőfit a kormányzás közelébe sem szabad engedni radikalizmusa miatt, még a parlamentbe sem való, azonban Kossuth pozsonyi - azaz országgyűlési - mozgásterének bővülése lényegében kizárólag Petőfiéknek köszönhető. (Most mindkettőnek szobra van, de azért aki nagyon petőfis, azt szélsőséges jobboldalinak számít. Akasszátok fel a királyokat, hogyan hangzana ma? Bankárokat, Barosot, brókereket.) Érdekes kérdés, mi lenne, ha most szavazni kellene az EU-ról. Nagyon nem tetszett senkinek, amikor Görögország esetében ez felvetődött. Egyébként szerintem az EU a forrásokkal ártott nekünk. Morálisan nem tartom helyesnek, ha teljesítmény nélkül jut ország forrásokhoz. A szociális segély negatív hatása országokat is elérhet.
Egyet értek veled teljesen, és én sem vagyok benne biztos, hogy ez az EU dolog jót tett nekünk, és nem is érzem magam elég tájékozottnak, hogy eldöntsem. Ami szerintem itt nagyon gáz, az az elv. Megkérdeztek,megszavaztuk, jó volt, örültünk. Most beütött a szar, most már nem kell. Ráadásul ilyen agresszíven. Egy gyermektől elnéz az ember ilyen viselkedést, de felnőtt embereknek vállalniuk kell a felelősséget a döntéseikért. Vagy ha hibáztunk, akkor intelligens módon kellene intézni. De azt is lefogadnám, hogy ha ott lennénk, hogy na, népszavazás, lépjünk ki, de akkor fizessünk vissza mindent, akkor aztán menne a visszatáncolás ... Szóval felnőtt, intelligens kezelése a dolgoknak, ezt hiányolom én itt. Mondom ezt úgy, hogy így visszanézve én sem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet volt ez az EU-s közösködés ...
Azon gondolkodom, hogy a társadalmat rendszerként felfogva a működésben alapvető szerepe van az ellenzésnek, ellenállásnak. Gondolkodtam azon, hogy egy olyan méretű országban mint az USA, miért adódik olyan 50-50 százalék körüli választási eredmény nem ritkán. Mintha lenne valami matematikailag is kifejeződő tézis-antitézis logikája a szociális rendszerfelépüléseknek. (Hegel?) Persze lehet, hogy ez csak az emberi megértési stratégia eredménye. Értelmileg dualitásokban dolgozom fel a környezetet. Nem tudom. De mintha az "ellenállás" mögött mintha valami rendszerkomponens lenne. Ergo a folyamatok valahogy egyidejűleg termelik saját hajtóerejüket és ellenállásukat is. A terjedés egyidejűleg valami gátlódást is megalapoz. (Sztochaisztikus függvény? Semmi sem futhat a végtelen növekménybe.) És még valami. A szocializmusban mindig néven KELLETT nevezni az elnyomó hatalmat, a kizsákmányolókat. (Engem például az iskolában Ludas Matyinak neveltek.) 1989 után gyengült az a fogalmi rendszer, amivel a hatalmi és uralmi struktúrákat kritikusan leírhatnánk. (Bankárellenes, tőkellenes nem lehetsz, a tulajdon szent.) De a gondolkodásmód maradt.
Érdekes gondolat. Mondjuk ilyen közel 50-50%-os megoszlásnál az szokott elgondolkodtatni, hogy vajon a demokrácia jelenlegi formájában vajon a legjobb, legigazságosabb rendszer? 50-50%-nál ugyanis pont hogy egy elenyésző kisebbségen dől erre vagy arra a mérleg, és az ország jelentős részére akaratukkal ellentétes rendszer van rákényszerítve. Ez így nem tűnik túl jó rendszernek. Magyarország pedig külön állatfajta, ahol a többség el sem megy szavazni, és az egész mindenséget a (többnyire radikálisabb) kisebbség rángatja. Talán a globalizáció helyett pont hogy lokális politika kéne, hogy legyen. Egyfelől a politika emberekre való hatását minimalizálni kellene mindenfajta szempontból, így a rosszabbul járt 50%-nak csak kevés akaratával ellenkező intézkedést kellene elszenvednie, másfelől ami ráhatás marad, azt is inkább "lokalizálni" kellene globalizálás helyett. Tehát mondjuk az egyes megyéket minél inkább autonóm egységekként kellene kezelni, mert ott kisebb a fluktuáció, mint országos szinten. Tehát megyén belül nem olyan nagy a különbség, vannak "fideszes" megyék, "mszp"-s megyék, stb. (Nem vagyok elég tájékozott a témában, de azt hiszem így van.) Ha meg valakinek nem tetszik a rendszer, csak a szomszéd megyébe kell költöznie, nem a szomszéd országba. De szerintem eleve minimális adók, szociális függés, stb. esetén eleve nem lennének ilyen markáns különbségek. Ezzel mondjuk kicsit elkalandoztam, de annyiban kapcsolódik az általad írottakhoz, hogy szerintem ez az 50-50% csak nagyban jelenik meg. Az mondjuk tényleg nagyon érdekes kérdés, hogy miért, de azt mindenképp mutatja, hogy a rendszer nem jó! Szerintem ... :)
Lehetett volna azt, hogy nem lépünk be. Az egy döntés, akkor nincs közösködés, OK ... De így, hogy bent vagyunk, toltak némi pénzt, de most már nem tetszik, úgyhogy lelépnénk ... Ez azért gáz. Jó, mondjuk 10 hülye gyerek az nem az ország, de ennek ellenére valahogy mint ha Magyarországra valahogy általánosan jellemző lenne, hogy egyszer erre megy, aztán hirtelen irányt vált, és másfelé tovább, csak mindig rosszkor váltunk, és rossz irányba ...
VálaszTörlésEmlékszem történelem szakon tanultuk, hogy Kossuth annak idején nagyon örült Petőfiék tüntetésének. Természetesen tudta, hogy a Petőfit a kormányzás közelébe sem szabad engedni radikalizmusa miatt, még a parlamentbe sem való, azonban Kossuth pozsonyi - azaz országgyűlési - mozgásterének bővülése lényegében kizárólag Petőfiéknek köszönhető. (Most mindkettőnek szobra van, de azért aki nagyon petőfis, azt szélsőséges jobboldalinak számít. Akasszátok fel a királyokat, hogyan hangzana ma? Bankárokat, Barosot, brókereket.) Érdekes kérdés, mi lenne, ha most szavazni kellene az EU-ról. Nagyon nem tetszett senkinek, amikor Görögország esetében ez felvetődött.
VálaszTörlésEgyébként szerintem az EU a forrásokkal ártott nekünk. Morálisan nem tartom helyesnek, ha teljesítmény nélkül jut ország forrásokhoz. A szociális segély negatív hatása országokat is elérhet.
Egyet értek veled teljesen, és én sem vagyok benne biztos, hogy ez az EU dolog jót tett nekünk, és nem is érzem magam elég tájékozottnak, hogy eldöntsem. Ami szerintem itt nagyon gáz, az az elv. Megkérdeztek,megszavaztuk, jó volt, örültünk. Most beütött a szar, most már nem kell. Ráadásul ilyen agresszíven. Egy gyermektől elnéz az ember ilyen viselkedést, de felnőtt embereknek vállalniuk kell a felelősséget a döntéseikért. Vagy ha hibáztunk, akkor intelligens módon kellene intézni. De azt is lefogadnám, hogy ha ott lennénk, hogy na, népszavazás, lépjünk ki, de akkor fizessünk vissza mindent, akkor aztán menne a visszatáncolás ... Szóval felnőtt, intelligens kezelése a dolgoknak, ezt hiányolom én itt. Mondom ezt úgy, hogy így visszanézve én sem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet volt ez az EU-s közösködés ...
VálaszTörlésAzon gondolkodom, hogy a társadalmat rendszerként felfogva a működésben alapvető szerepe van az ellenzésnek, ellenállásnak. Gondolkodtam azon, hogy egy olyan méretű országban mint az USA, miért adódik olyan 50-50 százalék körüli választási eredmény nem ritkán. Mintha lenne valami matematikailag is kifejeződő tézis-antitézis logikája a szociális rendszerfelépüléseknek. (Hegel?) Persze lehet, hogy ez csak az emberi megértési stratégia eredménye. Értelmileg dualitásokban dolgozom fel a környezetet. Nem tudom. De mintha az "ellenállás" mögött mintha valami rendszerkomponens lenne. Ergo a folyamatok valahogy egyidejűleg termelik saját hajtóerejüket és ellenállásukat is. A terjedés egyidejűleg valami gátlódást is megalapoz. (Sztochaisztikus függvény? Semmi sem futhat a végtelen növekménybe.)
VálaszTörlésÉs még valami. A szocializmusban mindig néven KELLETT nevezni az elnyomó hatalmat, a kizsákmányolókat. (Engem például az iskolában Ludas Matyinak neveltek.) 1989 után gyengült az a fogalmi rendszer, amivel a hatalmi és uralmi struktúrákat kritikusan leírhatnánk. (Bankárellenes, tőkellenes nem lehetsz, a tulajdon szent.) De a gondolkodásmód maradt.
Érdekes gondolat. Mondjuk ilyen közel 50-50%-os megoszlásnál az szokott elgondolkodtatni, hogy vajon a demokrácia jelenlegi formájában vajon a legjobb, legigazságosabb rendszer? 50-50%-nál ugyanis pont hogy egy elenyésző kisebbségen dől erre vagy arra a mérleg, és az ország jelentős részére akaratukkal ellentétes rendszer van rákényszerítve. Ez így nem tűnik túl jó rendszernek. Magyarország pedig külön állatfajta, ahol a többség el sem megy szavazni, és az egész mindenséget a (többnyire radikálisabb) kisebbség rángatja. Talán a globalizáció helyett pont hogy lokális politika kéne, hogy legyen. Egyfelől a politika emberekre való hatását minimalizálni kellene mindenfajta szempontból, így a rosszabbul járt 50%-nak csak kevés akaratával ellenkező intézkedést kellene elszenvednie, másfelől ami ráhatás marad, azt is inkább "lokalizálni" kellene globalizálás helyett. Tehát mondjuk az egyes megyéket minél inkább autonóm egységekként kellene kezelni, mert ott kisebb a fluktuáció, mint országos szinten. Tehát megyén belül nem olyan nagy a különbség, vannak "fideszes" megyék, "mszp"-s megyék, stb. (Nem vagyok elég tájékozott a témában, de azt hiszem így van.) Ha meg valakinek nem tetszik a rendszer, csak a szomszéd megyébe kell költöznie, nem a szomszéd országba. De szerintem eleve minimális adók, szociális függés, stb. esetén eleve nem lennének ilyen markáns különbségek. Ezzel mondjuk kicsit elkalandoztam, de annyiban kapcsolódik az általad írottakhoz, hogy szerintem ez az 50-50% csak nagyban jelenik meg. Az mondjuk tényleg nagyon érdekes kérdés, hogy miért, de azt mindenképp mutatja, hogy a rendszer nem jó! Szerintem ... :)
VálaszTörlés