Mikor az ember már úgy érzi, hogy érti a DNS (és az élet) működését, kiderül, hogy az egész valami sokkal sokkal bonyolultabb dolog. Én annak idején azon gondolkodtam el, hogy az ember miért nem egy golyó. :) Ahogy elképzeljük, hogy osztódnak a sejtek, a végén egy nagy gömbnek kellene lennünk. Ezzel szemben vannak végtagjaink, szerveink, stb. Egy biológus haverom mesélte, hogy ez azért van, mert bizonyos gének csak később aktiválódnak, az egész folyamat környezetfüggő. De vannak részek, amik egyszer így, egyszer úgy értelmeződnek, vannak teljesen funkció nélküli szakaszok, stb. Az egész dologban a DNS csak egy tényező. Fontos tényező, mert ez tárolja a kódot, de az, hogy végül mi lesz belőle, bonyolult folyamatok egymásra hatásának eredménye. A DNS alapján fehérjék keletkeznek, de a folyamatra visszahatnak az előzőleg keletkezett fehérjékből összeálló dolgok. Ráadásul a cikk arról beszél, hogy erre még külső hatások is hatnak, amik úgy hathatnak vissza a DNS-re, hogy azt az utódok örökölhetik. Ezek miatt gondolom úgy, hogy pöccre visszafejthetjük az emberi DNS-ben tárolt teljes információt, feltérképezhetünk minden bázispárt, sokkal előrébb nem fogunk jutni, mert ezeket a bonyolult folyamatokat képtelenek leszünk átlátni. Ezekre szerintem csak gépek lehetnek képesek ...
http://ipon.hu/elemzesek/epigenom_%E2%80%93_a_genek_rendezoje/1755/2
#blog
http://ipon.hu/elemzesek/epigenom_%E2%80%93_a_genek_rendezoje/1755/2
Oké, de én nem akarok golyó lenni. Már kis gyerekként sem akartam.
VálaszTörlésSzerintem más sem nagyon. :) De ennek ellenére nem értettem, hogy miért nem lesz mégis mindenki az.
VálaszTörlésSzerintem más sem nagyon. :) De ennek ellenére nem értettem, hogy miért nem lesz mégis mindenki az.
VálaszTörlésAz evolúció változatosságot eredményez, ha a környezet változatos, márpedig az.
VálaszTörlésAzért nem akartok golyók lenni, mert kockák vagytok :) (bocs)
VálaszTörlésAzért az éleink egy kicsit le vannak gömbölyítve :-)
VálaszTörlésArisztophanész mítosza különösen ismertté vált, aki az emberek egymás utáni vágyakozását avval a mítosszal magyarázza, hogy kezdetben gömb alakú lények voltunk, kétfajta félgömbből összetéve: az egyik fél férfi, a másik fél női. A két fél kombinációja háromféle gömböt alkotott, az egyik két különböző nemű félből állt, a másik kettő két azonosból: egyikben két női rész volt, a másikban két férfi. Ezeket a gömböket aztán büntetésből az istenek kettévágták, így jöttek létre az eredeti párjukat kereső felek.
VálaszTörlés